A fiatalon elhunyt Corvin János sikeresen betagozódott a magyar arisztokráciába, ám fő célját, a trónt nem érte el. Portrénk Mátyás király 550 éve született fiáról!
Nyitókép: Baldassare Estense: A fiatal Corvin János (1486)
Mit tudunk Corvin János (1473-1504) származásáról? Hol élt, hogyan élt Mátyás király fia, Hunyadi János unokája? Hogyan kezelte, mennyire szerette őt Mátyás és milyen eredményeket ért el a fiatalon elhunyt herceg?
A magyar középkor egyik érdekes, titokzatos szereplőjéről Horváth Richárd történészt, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük, aki főhősünk származásáról elmondta: Hunyadi Mátyás 1464 elején veszítette el első feleségét, Podjebrád Kunigundát, s majd csak 1476 végén veszi feleségül Aragóniai Beatrixot. A két dátum között lényegében, mai szóval mondva agglegénynek számított, és itt lépett be a képbe egy osztrák polgárlány.
Az a bizonyos „élettársi kapcsolat”
A magyar király és Edelpeck/Edelpöck Borbála 1470 februárjában találkoztak, amikor III. Frigyes német-római császár és Mátyás király több héten keresztül Bécsben folytattak személyes tárgyalásokat. A leány az Alsó-Ausztriában fekvő Krems városából származott. Mátyással létrejött viszonya esztendőkön át tartott, s mai tudásunk szerint ezt
alig maradtak adataink ezekből az évekből kettejükről.
Kapcsolatuk „gyümölcse” volt Corvin 1473-as születése, tudjuk meg. „Természetesen törvénytelen származása miatt ezekben az esztendőkben még nem merült fel, hogy apját követhetné a trónon” – hangsúlyozza a történész.
Horváth Richárd megjegyzi, hogy pletykákkal ugyan nem szolgálhat, mert tényleg rendkívül diszkréten intézték az ügyet az udvarban, ugyanakkor elmesél egy érdekességet: Ludovico Tubero dalmát történetíró, némileg később ugyan, de ezt jegyezte le a párról, János szüleiről:
„Szinte mint törvényes feleségét a házában kedvére tartotta,
és tőle született gyermeke miatt – mint sokan állítják – feleségül vette volna, ha barátai le nem beszélik róla”.
Mátyás szerette fiát
Amíg Borbálának nem kellett elhagynia az udvart – azért kellett mennie, mert 1474 októberére hivatalosan bejelentették, hogy Beatrix lesz az új királyné, s Mátyás annak megérkezése előtt diszkréten távolította el az udvarból Borbálát –, a király nagylelkű volt szerelmével. Besztercebányán házat, később Ausztriában várat és birtokokat adományozott neki Bécs közelében – ekkor vélhetőleg anyja és nagyanyja, Szilágyi Erzsébet felügyelték Corvin János nevelkedését. Borbála távozását követően Szilágyi Erzsébet lehetett a fő gondozója egészen haláláig (1484) – mondja a szakember. A korszak kutatója hozzáteszi, hogy ettől kezdve
„A helyszín természetesen Buda lehetett elsősorban. Bizonyított tény, hogy gyermekkorában baleset miatt bal lába kificamodott, s élete végéig sántított. Vannak halovány adatok arra, hogy 1475 után édesanyjával nem szakadt meg teljesen a kapcsolata, amikor például Bécset elfoglalta Mátyás (1485), az attól nem messze lakó Borbálát forrásokkal igazolhatón is felkereste Corvin. Sőt annak is maradt nyoma, hogy 1482-ben és 1484-ben maga Mátyás is járt Borbála ausztriai birtokán.”
Ugyanakkor, hogy az anya-fia kapcsolat mennyire volt szoros, intenzív, lényegében nem tudunk semmit. Ahogyan az apa-fiú kapcsolatról sem sokat, de biztosak lehetünk abban, hogy Mátyás szerette fiát és bízott későbbi sikereiben. 1479-ben például hivatalosan is hercegi címet kapott. „A házasságon kívüli státusz alighanem akkor lett igazán fájó Corvin számára, amikor ténylegesen felmerül, hogy ő lehet apja utóda, amit viszont az említett státusz nagyban akadályozott – s tudjuk, nem is lett király” – meséli a középkortörténész.
Elnyerte az új Jagelló király, II. Ulászló bizalmát
Corvin személyiségéről, személyes források, például magánlevelek, napló hiányában csak keveset tudunk. Jól látszik, mondja Horváth, hogy
1479-ben fölmerült, hogy a győri egyházmegye élére fogja kinevezni püspökként, ahogyan azt korábban I. Károly tette ugyancsak törvénytelen gyermekével, Kálmán herceggel, ugyanakkor Beatrix királyné gyermektelensége miatt ez a terv nem valósult meg.
Corvin gyermek volt még – hét-nyolc éves –, amikor apja hivatalosan is utódjává tette meg. Ekkortól fogva, életkori okokból adódóan inkább az 1480-as évek második felében, legfőbb célja a trón megszerzése és megtartása lehetett, de mint tudjuk, sikertelenül – mondja a történész. 1490-et követően viszont – megtartva hercegi rangját és megszólítását – igyekezett betagozódni a magyar arisztokráciába. Utóbbi, forrásaink szerint, meglehetősen jól sikerül. Idővel még az új Jagelló király,
akivel korábban nyílt ellenfelek voltak a trónért folyt harcban.
Madách Imre: Corvin János portréja (Zibolen Ágens szerint)
A Corvin-dinasztia utóélete
„Ha az uralkodást tekintjük a fő céljának, akkor teljes kudarc Corvin politikusi karrierje, igaz, ennek ilyetén alakulása nem csupán rajta, hanem a magyar politikai eliten és a külpolitikai helyzeten is múlott, nem feledve a török fenyegetést sem. Ha a dinasztia továbbélésének biztosítását nézzük, akkor már részleges sikerről beszélhetünk, lévén az 1496-ban feleségül vett Frangepán Beatrixtól három gyermeke született” – rögzíti a kutató. A gyermekek érkezésének dacára dinasztia azonban nem folytatódott, mert Erzsébet 1508. évi halálával a fiág után (1505) a Hunyadiak leányágon is kihaltak – vagyis
tudjuk meg a szomorú tényt.
Alighanem politikusi karrierje volt a legszerencsésebb, véli Horváth Richárd. Elmondta: király ugyan nem lett Corvin Jánosból, de némi kegyvesztettséget követően 1495-től haláláig dalmát-horvát-szlavón bán lett, így a török elleni védelem egyik kiemelt parancsnokaként segítette az uralkodót. Mindez utalhat arra is, hogy még az 1480-as években, amikor Mátyás utódjául szánta, többek közt kiváló katonai képzésben részesülhetett. Halála után az általa bőségesen támogatott lepoglavai pálos kolostorba temetkezett – 1505-ben Kristóf fiát is ide temették –, csontvázaikat pedig két esztendeje genetikai eszközökkel azonosították.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
