„Nincs nála meghatározóbb tudós” – Neumann Jánosról írt sikerkönyvet egy indiai fizikus

Indiában született, Oxfordban végzett fizikusként, majd később orvos-kutató diplomát szerzett. Adja magát a kérdés: miért pont a magyar matematikusról, Neumann Jánosról írt könyvet?

Hosszú folyamat volt. Már tizenévesen hallottam a nevét, amikor valaki arról beszélt, hogy a számítógépek működését alapvetően egy magyar ember, Neumann János álmodta meg. Később, Oxfordban az egyik legjobb barátom, aki közgazdaságtant tanult, rengeteget mesélt nekem Neumann játékelméletéről. Később a The Economist újságírója lettem, tudományról és technológiáról publikáltam, s ott is sokszor előkerült a Neumann név.

És mikor jött el az a pont, amikor azt mondta magában: meg kell írnom ezt a kötetet!

Tudni kell, nagy jó barátom lett egy, a brit politikában közismert stratéga, akiről kiderült, Neumann János életművének nagy rajongója. Ő is rengeteg izgalmasat mondott a tudományos munkásságáról.

A tudományos munkássága után az élettörténetét is feldolgoztam. Ebből lett a könyv.

Hány évet kutatta az életét?

Hosszú éveket foglalkoztam vele, de a könyvet két és fél évig írtam.

Neumann János (fotó: Wikipedia)

Tudományos publikációnak indult, vagy végig fontosnak tartotta, hogy az embert is megismerjük?

Ezt a könyvet képzeltem el, ezt akartam megírni. Szerencsére a kiadóm rögtön értette a koncepciót. Egy olyan emberről van szó benne, aki tökéletesen átalakította a tudományos gondolkodást és új alapokra helyezte a matematikát.

Neumann János a megítélését tekintve az őt megillető helyen van?

Nem. Ezért is készült a kötet. Persze lehet, hogy elfogultnak fog tartani, de egyetlen olyan tudósról sem tudok, aki ennyire meghatározó lenne, mint ő.  

A könyvben Einsteinnel kapcsolatban is említi Neumann Jánost. Hasonló formátumú zseninek tartja a magyar matematikust?

Erős túlzással persze, de Einsteinhez az emberek egy gondolatot tudnak kötni, a relativitás elméletét.

De elég csak azt említeni, hogy ő készítette el a világ első számítógépének a szimulációját.  

Amely kapcsán most ott tartunk, hogy mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél. Van félni valónk ezzel kapcsolatban?

Nem vagyok a mesterséges intelligencia kutatója, de sok olyan kollégám akad, akik dolgoznak rajta. Ígéretesnek tűnik, de ők sem látják még, hogy mi lesz ennek a kísérletnek a vége. Neumann már élete vége felé írt egy könyvet A számítógép és az agy címmel. Az összehasonlítás konklúziója az emberiségre nézve hízelgő, hiszen

Érte meglepetés Neumann életét kutatva?

Rengeteg. Egyszerre volt bohém és komoly ember. Szerette a jófajta italokat, a gyors autókat, a partikat, mellette pedig egy zseni volt. A nácizmus előretörése után lett egy cinikus énje is. Azt is mondhatnám, ettől kezdve az emberszerető és a cinikus énje állt harcban egymással.

Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman ma is él, 88 esztendős. Vele is beszélt a könyv kapcsán?

Természetesen. Sok érdekességet mesélt az édesapjáról. Marina Amerikában ma is egy jelentős személyiségnek számít, nagy karriert futott be. 1972-től egy éven keresztül Nixon amerikai elnök háromtagú gazdasági tanácsadó testületének is a tagja volt, és számos nagy cég igazgatótanácsában helyet kapott.

Más magyar is a látókörébe került, akiről esetleg könyvet írna?

Amerikában

Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő és még hosszan sorolhatnám a neveket. Mindegyikük korszakalkotó volt a maga területén, de én egy gyerekeknek szóló regényen dolgozom majd a közeljövőben. Persze érdemes lenne, mert azt látom, a legtöbb tudós élettörténetét feldolgozó munkákban, hogy egyszer csak kipattant valami a fejükből a semmiből. De egyáltalán nem így működik a tudomány, amit jó lenne megmutatni.

Ananyo Bhattachary (fotó: Mandiner/Mátrai Dávid)

Ha egy indiai tudóst ajánlhatna, hogy egy magyar írjon róla könyvet, ki lenne az?

Nehéz kérdés… Talán Srínivásza Rámánudzsan. Nagyon szegény körülmények között nőtt fel egy indiai faluban, ahol 1887-ben született. Ösztönös matekzseni volt, aki számtalan új tételt dolgozott ki, amelyeket elküldött Cambridge-be, az egyetemre. Mindenki megdöbbent a tudásán, aztán kihívták, és ott is élt és alkotott. Rámánudzsanról tudni kell, hogy vegetáriánus volt, és nagyon nem ízlett neki az angol konyha, így inkább hazautazott Indiába.

Amióta Budapesten van, járt már a Bajcsy-Zsilinszky út 62. számú háznál?

Még nem volt rá lehetőségem, hiszen csupán néhány órája érkeztem. De már mondták, hogy

Neumann Magyarországról került az Egyesült Államokba, ön pedig Indiából Angliába. Hogyan?

A szüleim elváltak és én az édesanyámnál maradtam, aki mindent megtett azért, hogy tanulhassak. Orvosi egyetemre jártam Indiában, majd úgy döntöttem, a saját lábamra állok és így kerültem Londonba. Van egy feleségem, ő német és történész, és van két gyermekünk is.  

Nem lehet elvonatkoztatni a világban zajló ijesztő folyamatokról...

Melyik katasztrófára gondol? Az ukrán-orosz háborúra? Az esetleges atomháború veszélyére? Vagy a klímaváltozásra?

Főleg a háborúra…

Neumannt sokat foglalkoztatta, hogy túl tudjuk-e élni a technika rohamos fejlődését? Tanulmányt is írt róla. Ebben nem mondja ki, hogy nem, de ott lappang benne, hogy talán mégsem. A legtöbb, amit tehetünk, hogy a legjobb döntést hozzuk minden nap, hogy megvédjük magunkat a kihalástól. Ő egyébként egyszer azt jósolta, hogy a II. világháború után tíz évvel atomháború miatt vége lesz a világnak. Szerencsére ebben nem lett igaza. 

Nyitókép: Mátrai Dávid