Az ellenzék magatartását Kósa Lajos összességében a „csalás intézményesítésének” nevezte, jelezve, ezen, és ehhez hasonló „politikai innovációk miatt szükséges a törvénymódosítás”. Egyenlő feltételek biztosítása, teljes nyilvánosság és a külföldi támogatás tilalma – összegezve ezek vonatkoznának a tervek szerint a pártok mellett azokra a jelölőszervezetekre is, akik beszállnak a választási kampányba.
Kósa egy fiktív példával illusztrálta továbbá, mit hoz majd még a nagyobb szigor.
Íme: „Gipsz Jenő az Előre Alsórekettyésért! jelöltjeként újraindul a polgármesteri székért, az egyesület pedig kampányol, falunapot és majálist szervez, amit az önkormányzat mellett a helyi gazdasági szervezetek is támogatnak, akik később a települési beruházások környékén tűnnek fel kivitelezőként. Ez nem csupán a képzelet szülte forgatókönyv, tudunk fővárosi kerületről, ahol hasonló folyamatok zajlanak. Ezt nem csak bűnüldözési eszközökkel, hanem jó szabályozással is meg kell akadályozni. Ha az Előre Alsórekettyésért! egyesület jelölni akar a jövőben bárkit is az önkormányzati választásra, nem fogadhat el támogatást se hazai, se külföldi jogi személytől, vállalattól, egyebektől” – vetítette előre a módosítást a fideszes politikus.
Két hónapon belül döntés születhet, becsuknák a kiskapukat
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón beszélt a tervekről. Szintén hangsúlyozta: „Itt az ideje annak, hogy a kiskapukat becsukjuk, s segítsük a választások tisztaságát, az egyenlő feltételek teljesülését, gátat vetve a gazdasági és külföldi szereplők befolyásolási kísérleteinek.” Kifejtette, mivel jövő május végén vagy június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben lesznek a helyhatósági voksolások, így a következő két-két és fél hónap áll rendelkezésre a szükséges jogalkotási munkához. Ragaszkodnak ugyanis annak az elvnek a megtartásához, hogy a szavazások előtti utolsó egy évben nem nyúlnak a választási szabályokhoz.