Ez már a harmadik „aranyláz” a mesterséges intelligencia körül, a technológiát az 1960-as évek óta csaknem folyamatosan túlértékeljük, az MI valós képességeiről a cégek és a tudósok is kedvezőbb képet festenek a valóságosnál, hogy könnyebben jussanak szponzorációhoz – állítja új könyvében egy fiatal szoftvermérnök.
Emmanuel Maggiori szabadúszó szoftvermérnök, szakterülete a gépi tanulás. Számos területen fejleszt mesterséges intelligenciákat a műholdképek elemzésétől a személyre szabott utazási ajánlatokig. Smart Until It’s Dumb (okos, amikor épp nem hülye) című, provokatív kötetében azt mutatja be, miért követ el a mesterséges intelligencia máig nevetséges hibákat, s hogy miért fog kipukkadni az „MI-buborék”.
Szerzőnk hiánypótló történelmi áttekintéssel kezdi, az MI körül napjainkban tapasztalható őrület ugyanis nem az első a technológia történetében. Valójában a mesterséges intelligencia körül kialakult hájp harmadik hullámának közepén vagyunk: a hatvanas és a nyolcvanas években már lezajlott egy-egy, az aranylázhoz hasonlatos időszak – Herbert Simon közgazdász hatvan évvel ezelőtt egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a gépek húsz éven belül képesek lesznek minden olyan munka elvégzésére, amit ma még az emberek végeznek”. Ezeket – a várakozásoktól végül messze elmaradó eredmények okán – mindkét esetben „iparági tél”, a források elapadása és általános kiábrándulás követte.
A fejlett országokban évek óta kevesebb gyermeket szülnek a nők, mint korábban. Az orvosi technológia azonban fejlődik, ezzel az átlagéletkor is emelkedik. Így hát egyre több idősre egyre kevesebb munkaképes fiatal jut. A jelenkori technológia vajon helyettesítheti a társadalmakból „hiányzó” fiatalok egy részét és ezzel fellendítheti az elöregedő társadalmakat?
A Recirquel letarolta Skóciát: a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljának szenzációja a magyar újcirkusztársulat Ima című produkciója volt. Az előadás zeneszerzőjével beszélgettünk.
A huszonhét tagállamból álló közösség harminc fölöttivé bővítése ma még elsősorban bombasztikus, kevéssé reális javaslat.
Ha majd a megújulók terén jelentős előrelépést érünk el, akkor nem lesz szükségünk nukleáris energiára; de ha ez nem következik be, akkor arra is szükség lesz – vallja Paul Romer, Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász. Nagyinterjúnk!
A telefonodban több számítási kapacitás van, mint 50 éve az egész világon volt. Interjú.
A Meta további változtatásokat is tervez a platform kinézetét illetően.
Különc civilizációkutató, a Z generáció mentális állapota és mesterséges intelligencia – szeptember 21–22-én kilencedszerre rendezik meg a Brain Bar jövőfesztivált. Az alapítóval, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgettünk.
Az evangéliumot millióknak hirdető prédikátorral az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot követően személyes megtéréséről, az egyház küldetéséről és Magyarország politikai súlyáról beszélgettünk.
Kövesse a Facebookon!
