Levegőhöz jutunk Brüsszelben: végre nem csak Magyarország vétózik az uniós csúcson
Szlovákia nem járul hozzá „Ukrajna megszállott támogatásához”. Robert Fico helyretette az Európai Tanács elnökét.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Von der Leyenék saját és Ukrajna zsebét tömnék ki a kötelező fegyverkezéssel Oroszország ellen.

A Politico szemrevételezte az Európai Bizottság katonai tervét, mely szerint az Európai Uniónak öt éve van felkészülni a háborúra – írja a Magyar Nemzet.
A lap által „2030-as védelmi készültségi tervként” aposztrofált dokumentum kimondja, hogy

2030-ra Európának elég erős védelmi pozícióval kell rendelkeznie ahhoz, hogy hitelesen elrettentse ellenfeleit, és válaszolni tudjon bármilyen agresszióra.
Nem meglepő módon Ursula von der Leyen brigádja a Putyintól való rettegésében adta a fejét a tervezet összeállítására. Mint a 16 oldalas tervben áll:
Ezt is ajánljuk a témában
Szlovákia nem járul hozzá „Ukrajna megszállott támogatásához”. Robert Fico helyretette az Európai Tanács elnökét.

egy militarizált Oroszország tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra a belátható jövőben.
Az írásban azt is megfogalmazzák, hogy a védelmi kiadások növekednek ugyan, de Brüsszel bánatára főként nemzeti szinten, ami szerintük „fragmentációhoz és költségnövekedéshez vezet”.
Az Európai Bizottság ezért arra akarja kényszeríteni a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, méghozzá jelentős mennyiségben.
Egész pontosan: 2027 végéig a védelmi beszerzések legalább negyven százalékának közös szerződésekből kell származnia, ami most kevesebb mint egyötöd.
És ez még nem minden:
2028-ra az uniós és ukrán cégektől történő fegyvervásárlások arányát legalább 55 százalékra, 2030-ra pedig hatvan százalékra akarják növelni.
Ukrajna szerepét külön ki is emelik, mint az orosz agresszió elleni elrettentő erőt.
A terv három kiemelt projektjei ezek lennének:
A hátborzongató dokumentum összeget is említ:
akár nyolcszázmilliárd eurót beleölhetnek – azaz gyűjthetnek be az EU-s országoktól – a nagyszabású projektbe.
Nyitókép: Andrej ISAKOVIC / AFP