Pedig Zelenszkij fogadkozik, hogy Ukrajna nem tűri a korrupciót.
Volodimir Zelenszkij vasárnap jelentette be, hogy nem tűri a korrupciót. Az ukrán elnök állítja: a héten kulcsfontosságú döntéseket fognak hozni a korrupció felszámolására, de részleteket nem árult el.
Közben az ukrán kormányt súlyos korrupciós botrány rázta meg: sajtóinformációk szerint Vaszil Lozinszkij, területfejlesztési miniszterhelyettes már őrizetben van, azonban felmerült a nyomozás során Olekszij Reznyikov védelmi miniszter neve is. A Zn.ua ukrán hírportál hozta nyilvánosságra, hogy a honvédelmi tárca bőven túlárazva szerezte be a hadseregnek szánt élelmiszert. A tárcavezető úgy reagált, hogy hamis ez az állítás.
A portál birtokába jutott szerződést tavaly december 23-án kötötték meg 13,16 milliárd hrivnya értékben. Ebben rögzítették a harcban álló katonákhoz eljuttatandó alapvető élelmiszerek árát. Az oknyomozók utánajártak, hogy míg a kontraktus alapján egy tojás 17, egy kiló krumpli 22, egy kiló csirkecomb 120 hrivnyába kerül, addig a kijevi áruházakban a tojás ára 7 hrivnya, a krumpli 8-9, míg a csirkecomb 80 hrivnyába került.
Nyitókép: MIGUEL MEDINA / AFP
Trump erőt mutat, Putyin a fronton diktál, Zelenszkij pedig az utolsó lapjait játszhatja ki. A csúcstalálkozók ígéretei mögött nem valódi béke, hanem egy végtelen geopolitikai játszma húzódik meg.
Oroszország a Donbasz területének körülbelül 88, Zaporizzsja és Herszon területének pedig 73 százalékát ellenőrzi.
Arra voltunk kíváncsiak, előfordulhat-e, hogy az ukránok Kárpátalja területén hoztak létre fegyvergyártó üzemeket.
„Vannak sebesültek. És megsebesült a Kárpátalja relatív biztonságáról alkotott kép is...” – volt, aki életében először kellett, hogy lemenjen a pincébe.
Facebook-oldalán reagált az ukrán elnök.
Petr Pavel cseh államfő szerint a területfeladás a harctéri helyzetet tükrözné, és a kisebbik rosszat jelentené.
Petschnig Mária Zita tiszás közgazdász a Kontroll.hu podcastjében arról értekezett, hogy miért ne éljenek a fiatalok az Otthon Start Program lehetőségével.
A „woke kapitalizmus” így nem a XX. századból örökölt egyenlőtlenségek megoldásává, hanem éppen azok 21. századi újratermelőjévé válik.
