Így látják a helyzetet az európaiak: az Eurobarométer felmérés tanulságai

„A napokban tették közzé az Európai Parlament részérére készített legfrissebb uniós Eurobarométer felmérést. A Kantar kutatócég közvélemény-kutatása az EU minden tagállamára kiterjed, így általa az országos és összeurópai tendenciákról is képet kaphatunk.

A felmérésből kiderül, az európai polgárok pesszimistán látják jelenlegi helyzetüket, és a jövőre sem tekintenek bizakodóan. Az európai polgárok 93 százaléka jelöli meg toronymagasan első helyen az emelkedő megélhetési költségeket az EU előtt álló legfőbb kihívásként. Ezt követi a szegénység és társadalmi kirekesztés miatti aggodalom 82 százalékkal. Harmadik helyen áll holtversenyben a klímaváltozás, valamint az ukrajnai háború más országokra történő átterjedése miatti félelem 81 százalékkal. Az európaiak 74 százaléka nukleáris incidens kockázatától is tart. 

Az Eurobarométer hazánkkal kapcsolatos adatai azt mutatják, hogy a magyarok ezekben a kérdésekben az európai tendenciával megegyezően állítják fel a prioritási sorrendet, és még az EU-s átlagnál is nagyobb aggodalommal töltik el őket a megjelölt problémák. 

A magyarok azonban az európai átlagnál elégedettebbek a kormány válságkezelési intézkedéseivel. Az Eurobarométer szerint hazánkban az emberek 41 százaléka elégedett az emelkedő megélhetési költségek (például a növekvő élelmiszer- és energiaárak) kezelése érdekében tett intézkedésekkel, míg a többi uniós tagállam átlagát tekintve csak a polgárok 33 százaléka elégedett saját kormányával. 

Ami az EU-ról alkotott általános képet illeti, megállapítható, hogy az európai polgárok összességében úgy látják, az európai uniós tagság országuk előnyére vált. Összeurópai szinten az emberek 73 százaléka vélekedik így, míg Magyarországon ez a szám ennél is magasabb, 78 százalék. A legkevésbé Ausztriában (55 százalék), Bulgáriában (60 százalék), Olaszországban (61 százalék) és Franciaországban (63 százalék) ítélik úgy, hogy az ország előnyére vált az uniós tagság, de még ezekben az országokban is egyértelműen pozitív irányba hajlik a mérleg nyelve.

Arra a kérdésre, hogy miért gondolják, hogy országuk profitál az EU-tagságból, az európaiak az első két helyen azt jelölik meg, hogy az EU segít fenntartani a békét és a biztonságot (36 százalék), valamint az EU tagság segíti a tagállamok közötti együttműködést (35 százalék). Magyarországon az uniós tagság pozitív megítélése mögött húzódó megfontolások eltérőek, inkább gazdasági jellegűek. Hazánkban a válaszadók 40 százaléka abban látja az EU előnyét, hogy az új munkalehetőségeket nyújt, 38 százalék emeli ki, hogy az EU hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és 30 százalék vélekedik úgy, hogy az EU javítja az emberek életszínvonalát. 

Ami az EU megítélését illeti, összeurópai szinten a polgárok 47 százaléka alkot pozitív képet az Európai Unióról, Magyarországon a szám ennél minimálisan kevesebb, 45 százalék. A felmérés kifejezetten kutatja az Európai Parlament népszerűségét is, az e téren kapott eredmények alapján az uniós átlagban az emberek 36 százaléka alkot pozitív képet az intézményről. Ez alapján megállapítható, hogy az EU egésze általában népszerűbb, mint az Európai Parlament intézménye. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felméréshez szükséges mintavételre még az Európai Parlamentet megrengető korrupciós botrány előtt került sor, így a Katar-gate ügy hatása abban nem tükröződik. 

Ami az EU orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikáját illeti, a felmérés rámutat, hogy az európaiak 74 százaléka általában helyesli, hogy az EU Ukrajna orosz megszállását követően segítséget nyújt Ukrajnának. Az Eurobarométerből azonban nem lehet pontos következtetéseket levonni arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg az EU orosz-ukrán háborúval kapcsolatos konkrét politikai intézkedéseit. 

Bár az egyik kérdés példálózva felsorolja az EU különféle intézkedései között az orosz kormány elleni szankciókat, valamint a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyeket, az eredményt jelentősen torzítja, hogy ezekről az intézkedésekről nem külön kérdésekben, hanem egy és ugyanazon kérdésben kérték ki az emberek véleményét. Az eredmény szerint a válaszadók 73 százaléka nyilvánult meg pozitívan, ugyanakkor nem tudni, hogy a támogatás valójában melyik intézkedéstípusnak szól. A felmérésből nem lehet megállapítani, hogy a szankciók és a katonai segítségnyújtás mögött pontosan mekkora a támogatás, és a kérdésre adott összességében pozitív választ mennyire befolyásolja az, hogy ugyanebben a kérdésben említették az Ukrajna részére történő humanitárius segítségnyújtást, amellyel kapcsolatban széles körű konszenzus uralkodik a politikai palettán és a közvéleményben egyaránt. 

A kifejezetten az oroszellenes szankciós politikával és a katonai segítségnyújtással kapcsolatos adatok azért is lettek volna érdekesek, mert a Századvég Alapítvány tavaly decemberben és idén januárban közzétett, egész EU-t lefedő közvélemény-kutatási adatai szerint az említett uniós intézkedések mögött korántsem áll akkora támogatottság, mint azt az Eurobarométer felületes olvasata sugallaná. A Századvég felmérése alapján az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak. Ezzel szemben 59 százalékuk úgy vélekedik, hogy nem kell megszüntetni az orosz energiaimportot, hanem más szállítók bevonásával kellene versenyre kényszeríteni az orosz felet. 69 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, hogy ha az EU betiltja az orosz olajat és gázt, annak több kára lesz, mint haszna az EU-ra nézve. 

Mindezek tükrében az Eurobarométer legfrissebb felmérése bár tanulságos, mégis érdemes bizonyos témakörökben más kutatási adatokkal összevetve elemezni."

Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP