Állatvédők szerint ez az utolsó „keleti ország”, ahol nem oldották meg végleg a kóbor kutyák problémáját.
Romániában 2,2 millió gazdátlan kutyát gyűjtöttek be az utcákról 2001 és 2021 kötött, közülük 1,03 milliót megöltek, vagy hagytak elpusztulni a többnyire siralmas körülményeket biztosító állatmenhelyeken – közölte kedden a román állatvédők országos szövetsége (FNPA).
A Mediafax hírügynökség által idézett közlemény szerint a FNPA és az állatoknak etikus bánásmódot követelő PETA nevű nemzetközi szervezet egy korábbi tanulmánya azt is kimutatta, hogy a gazdátlan vagy elkergetett ebek elpusztítására mintegy 750 millió eurót költöttek a polgármesteri hivatalok.
„Az állatok tömeges elpusztítása nemcsak kegyetlen és erkölcstelen, de még csak nem is hatékony megoldás,
ami viszont egy roppant jövedelmező üzletággá fejlődött ki. Romániában eurómilliókat költenek közpénzekből azokra az állatmenhelyeknek nevezett kivégzőlágerekre, ahol sokszor leírhatatlan kínszenvedések közepette, hagyják éhen vagy szomjan halni a befogott állatokat, a túlélőket pedig olcsó, de cseppet sem kíméletes módszerekkel altatja el a menhely személyzete” – írta az FNPA.
A szervezet szerint Románia az utolsó „keleti ország”, ahol nem oldották meg végleg a kóbor kutyák problémáját,
hanem folyamatosan gyilkolják az állatokat, pedig sokkal etikusabb, olcsóbb és hatékonyabb megoldás lenne az állatok ellenőrizetlen szaporodásának meggátolása. Románia egy államilag finanszírozott tömeges ivartalanítási programmal néhány éven belül végleg megoldhatná a gazdátlan ebek problémáját – mutatott rá az állatvédők közleménye.
A téma azt követően kezdte ismét foglalkoztatni a román közvéleményt, hogy szombaton kóbor kutyák martak halálra Bukarestben egy tó partján futó nőt. A főpolgármesteri hivatal gazdátlan állatokkal foglalkozó felügyelete (ASPA) vasárnap tizenkét kutyát és két kutyakölyköt fogott be Morii-tó környékén, ahol a szombaton a halálos kimenetelű kutyatámadás történt.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az ASPA azt is bejelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesz, mert a kutyák egy része az elkerítetlen udvarokról jutott ki az utcára. Az intézmény azt állítja, hogy 2022-ben körülbelül 1700 kutyát fogtak be Bukarestben, a Morii-tó környékéről pedig mintegy 120 kutyát gyűjtöttek be.
(MTI)
***
A nyitókép illusztráció. Fotó: NINA LYASHONOK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
A helyzet politikai csapdába ejtette Bukarestet: az offshore-törvény alapján a román államnak mindössze hét napja volt élni elővásárlási jogával, ám a jelenlegi ügyvivő kormány korlátozott jogkörei miatt az utolsó pillanatban kért haladékot a tárgyalásokra.
Beszédes számokat közöltek.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Az államfő szerint belátható időn belül véget érhet a bizonytalanság.
„Akinek 36 millió ukrán állampolgár fontosabb, mint nyolcvanezer magyar, az humanista.”
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj, hogy senki nem szólt rá a miniszterelnökre a stílusa miatt.
