Rezsiválság: végre nemcsak bezárásról, hanem újranyitásról is szólnak a hírek

Ősz elején, még a fűtési szezon kezdete előtt szinte óránként jelentek meg hírek arról, hogy az elszabadult energiaárak miatt mely intézmények ajtajára kell ideiglenesen lakatot tenni. Egy múlt év végi kormányrendelet azonban némi reményt adott arra, hogy a tervezettnél hamarabb újranyithassanak a bezárt épületek. 

Megfeleződő tarifák

„A szankciós energiaválság, az energiahordozók drasztikus árnövekedése jelentős többletterhet rótt a távhőt igénybe vevő intézményekre, vállalatokra, egy rendeletmódosításnak köszönhetően azonban a nem lakossági fogyasztók 2023-ban olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást” – közölte még szilveszter előtt három nappal az Energiaügyi Minisztérium, amelynek döntése értelmében az új díjak három negyedéven át maradnak érvényben, január elsejétől szeptember végéig nem változnak. Így a földgázalapú távhőszolgáltatóknál a különböző tarifák a legtöbb településen csaknem megfeleződhetnek.

Székesfehérváron már ki is számolták, mennyi az annyi

Az új rendelet értelmében körülbelül 50 százalékkal, 25 586 forint/gigajoule-ra csökkent a távhő ára a székesfehérvári önkormányzati intézmények és épületek számára január 1-jétől – számolt be a város költségvetésének előkészítése szempontjából nagy horderejű hírről Cser-Palkovics András. 

Azt persze Cser-Palkovics sem rejtette véka alá, hogy ez a tarifa még mindig jóval magasabb a korábbi, „békebeli” árakhoz képest, amikor 4400 forint/gigajoule áron tudták fűteni az önkormányzati épületeket. Ám míg a 2022 végén tapasztalt 50 890 forintos ár több mint tízszeres költségnövekedést jelentett, addig ez most valamelyest konszolidálódik, s „csak” ötszörös költséggel kell számolni ez év őszéig.

Spórolniuk is kellett

A polgármester felidézte, hogy az energiaválság előtti árakon nagyságrendileg 170 millió forintba került a székesfehérvári önkormányzat távhős épületeinek a fűtése. Ez a 2022-es, brutálisan megdrágult tarifákkal számolva 1,2-1,3 milliárd forintra nőtt volna, ha a teljes fűtési szezonban ezzel az árral, változatlanul üzemeltek volna. „Ebből 300-350 milliót tudtunk volna faragni a masszív takarékoskodási intézkedésekkel” – jegyezte meg a fideszes politikus, hozzátéve, hogy az előző év októberéről és novemberéről már konkrét adataik is vannak arról, mennyit sikerült megspórolniuk. Eszerint a bár kellemetlen, de hatásos intézkedésekkel több mint 50 százalékos csökkenést értek el az önkormányzati létesítmények energiafelhasználásában.

Nem csak a színház

A székesfehérváriak a napokban nem csak a színházukról kaptak jó hírt. A tavalyi postabezárási hullám után folytatott tárgyalások eredményeként az új évben újranyitott 45 posta között három székesfehérvári is van, így a városban öt helyett csak két postahivatalra kellett átmenetileg lakatot tenni.

Rezsitámogatás az önkormányzatoknak

Az önkormányzatoknak nemcsak a távhőrendelet-módosítás jött jókor, hanem a kormány által a tízezer főnél nagyobb településeknek megítélt rezsitámogatás is.

A DK-s vezetésű budapesti kerületek közül például csak a Niedermüller Péter vezette VII. kerület jutott pénzhez. Kiss László, Óbuda szintén Gyurcsány-párti polgármestere ki is osztotta azokat a baloldali kollégáit, akik szerinte „megcsókolják a morzsákat dobáló kezet”. A kormányzati kommunikáció szerint ennél prózaibb a helyzet: egész egyszerűen azok kaptak a pénzből, akik részt vettek a tárgyalásokon. 

S hogy a támogatásnak milyen nagy jelentősége van egy-egy város életében, jól mutatja Csach Gábor balassagyarmati polgármester bejegyzése: „Balassagyarmat önkormányzata 212,4 millió forintot kapott. Novemberben egyhangú döntéssel hoztuk meg energiatakarékossági testületi döntésünket, Balla György miniszteri biztossal pedig sikeresen tárgyaltam december elején. Ha az idei tél nem lesz rendkívül hideg, és a háborús válság sem okoz váratlan gazdasági helyzetet, akkor az idei városi rezsi okosan és takarékosan kigazdálkodható lesz, tehát (egyelőre) nincs szükség további szigorításra”. 

Nyitókép: MTI/Róka László