A Befogadó terek elnevezésű, iskolákat és munkahelyeket megcélzó programot az Európai Bizottság finanszírozza.
Vidékre is kiterjesztik az iskolákat és munkahelyeket célzó érzékenyítő programjukat a hazai LMBTQI-szervezetek, írja a Magyar Nemzet a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvivőjének beszámolójára alapozva.
Az „érzékenyítő” tanfolyamokat Facebookon is hirdetik; a pécsi, szegedi (illetve budapesti) események leírásából kiderül, ugyanis az egyébként az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség jogok és értékek elnevezésű programja (CERV) keretében pénzelt események célja, hogy
„minél több olyan iskola legyen Magyarországon, ahol a szexuális, nemi kisebbségekhez tartozó diákok biztonságban érzik magukat,
önmaguk lehetnek és kibontakoztathatják képességeiket, mert a társaikkal egyenlő jogokat élveznek”.
Az ismertető azt is hangsúlyozza, hogy a „befogadó iskolai terek létrejöttének egyik kulcsszereplői az iskolában dolgozó tanárok, szakemberek”. Az Amnesty International Magyarország és a Labrisz szakemberei, trénerei számukra állították össze a tizenhat órás ingyenes továbbképzést (amelyre január 14-ig lehet jelentkezni), és amelynek elvégzése után a résztvevők
Rédai Dorottya, a Labrisz ügyvivője a Telexnek korábban arról beszélt, az lenne jó, ha akkreditált képzést tudnának csinálni a tanároknak. „A pedagógusoknak meg van adva, hogy hány év alatt mennyi továbbképzésen kell részt venniük, de abba csak az akkreditált képzések számítanak bele. Biztos vagyok benne, hogy nagyon-nagyon nehéz lenne most egy ilyen programot akkreditáltatni. Szegény pedagógusok pedig annyira túl vannak terhelve, hogy nem fognak elmenni egy akkreditálatlan képzésre, mert nem fér bele az életükbe” – fejtegette.
Rédai kitért arra is, a Meseország mindenkié című kiadvány meséivel kapcsolatban is tartanak képzéseket a pedagógusoknak, arról, hogy „hogyan lehet felhasználni a meséket az órákon különböző emberi jogi témák megvitatására”. Az interjúból kiderült továbbá, hogy szeretnének egy szülői projektet is, mivel a Labrisznál úgy vélik: ilyen képzésre is lenne igény.
A Befogadó terek projektet a Bizottság CERV programja 177 ezer 203 euróval támogatja, amelyből az Amnesty International Magyarországra 78 ezer 614 euró támogatás jut.
Nyitókép: Facebook
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
