Ha a vizeink megőrzése mellett döntünk, akkor el kell kezdeni a táji adottságokhoz alkalmazkodó és a víznek helyet biztosító területhasználatot − hangsúlyozza a tájépítész szakember.
Nyitókép: Szántó és legelő elhelyezkedése a táji adottságokhoz illeszkedően
A gazdaságunkat, mezőgazdaságunkat, sőt mindennapi életünket befolyásoló vízügyekkel több cikkben is foglalkoztunk az elmúlt hónapokban: sorozatunkat a szükséges paradigmaváltás átfogó okaival és céljaival kezdtük, kitértünk az Alföldet érintő kiszáradásra és aszályokra, majd nemzetközi jó és rossz példákat hoztunk a rendkívüli jelentőségű ügy illusztrálására. Most, a sorozat lezárásaként Szilvácsku Zsolt, a Respect Tanácsadói Közösség tájépítésze, környezetjogásza mutatja be, hogyan segítené magát a klímabiztonságot a helyes vízhasználat.
Szilvácsku Zsolt szerint észre kell vennünk, hogy a társadalmi, gazdálkodói, beruházói szemléletben és magatartásban egyaránt jelentős fordulatra van szükség: ez a fordulat a biztonságos klíma egyik fundamentuma. Ennek a „vízválasztó” fordulatnak az egyik alapvető kérdése pedig, mondja, hogy milyen kapcsolatot tudunk kialakítani a saját környezetünkkel. „Tudjuk-e, akarjuk-e tudni, hogy milyen környezeti folyamatokra vagyunk hatással?
Felismerjük-e, hogy milyen környezeti folyamatok járulnak hozzá sikereinkhez
vagy feltételei a tartósan működőképes gazdálkodásunknak?” − sorjázza a kérdéseket a szakember.
Ember és természet egy rendszert alkot
Rendkívüli helyzetben élünk, azonban a rendkívüli helyzetek tartósan nem maradhatnak fenn. „Nem elegendő, sőt talán félrevezető is úgy gondolkodni a környezeti és éghajlati kérdésekről, mint az emberiséget veszélyeztető tényezőkről. Lényegesebb kérdés, hogy ki tudjuk-e alakítani a környezetünkkel, életterünkkel azt a kapcsolatot, viszonyrendszert, amelyben az egyéni és közösségi döntéseink következményeivel is merünk és tudunk is szembesülni” – szögezi le.
Szilvácsku véleménye szerint a legfontosabb annak a képességnek és kapcsolatrendszernek a kialakítása, amely
„felismeri és hisz abban, hogy ember és természet szorosan kapcsolódik, lényegében egy szocio-ökológiai rendszert alkot,
és képes a tanulásra, együttműködésre, a szükséges változásokhoz való alkalmazkodásra, a természeti folyamatokkal való egyensúlyra és a további fejlődésre”.
Alig van olyan életfolyamat, amelyhez a víz ne kapcsolódna
Akkor beszélhetünk biztonságos éghajlati folyamatokról, ha felismerjük egyebek mellett azokat a törvényszerűségeket, amelyek a természetes vízkörforgás helyreállítását és működését elősegítik. „Ha nem ismerjük fel, vagy nem akarjuk felismerni, akkor vagyunk igazán kiszolgáltatva és legkevésbé biztonságban” − állítja a tájépítész.
Életünket, gazdálkodási lehetőségünket is meghatározó módon befolyásolja a földi ökoszisztémát átható vízkörforgás. A víz egyszerre élettér és életfeltétel, oly módon járja át a földi életterünket (a bioszférát), hogy közben szinte veszteség nélkül halad át az ökológiai rendszereken. Például a lehulló vizeknek csupán 1%-a épül be az ökoszisztéma biomasszájába, ugyanakkor
vagy olyan területhasználati forma, amely ne befolyásolná a víz útját.
Időszakosan vízzel borított gyepterület, kaszáló a Tápió Natúrparkban vizes élőhelyfoltokkal
Létfontosságú a döntéshozó ember és a táj kapcsolata
A helyes vízhasználat alapja a helyes tájhasználat, mondja Szilvácsku, a helyes használatok pedig feltételezik az ember (döntéshozó, használó) és környezete (a táj, amelyben él) közti jó kapcsolatot. „A jó kapcsolatokra helyezem a hangsúlyt, mivel tájökológiával, agár-környezetgazdálkodással és környezeti hatásvizsgálatokkal foglalkozva azt tapasztalom, hogy
figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy minden egyes tevékenységünk, döntésünk más és más helyen kapcsolódik a vizek használatához.
Egy gazda vagy település sem tudja kizárni a környezetében gazdálkodók helytelen vízgazdálkodásából fakadó következmények káros hatását” – tudjuk meg.
Ilyen káros hatások például a nem megfelelő helyen vagy módon folytatott szántóföldi művelés vagy az alkalmatlan eszközök használatának következtében kialakuló rossz nedvességgazdálkodás, illetve a kis szervesanyag-tartalmú, vagy rossz szerkezetű talajjal bíró területekről lefolyó vizek és talaj (iszap, hordalék); az akár 40 fok fölé is felmelegedő talajok hőhatása; a szántóföldekről felkapott port szállító vihar.
A helyes vízhasználat kialakítása nem oldható meg csupán az egyes birtokok, egyes települések területén, derül ki. Hazánk tekintetében ugyanis a Kárpát-medence és a vizeink vízgyűjtője egy nagyobb együttműködési terület. Az egyes területek (vízforrás-övezetek, vízmegőrző övezetek stb.) vízrendszere összekapcsolódik, a területeken megvalósuló használatok hatással vannak a teljes rendszer vízminőségére és mennyiségére, ezért összehangolt és felelős együttműködésre van szükség mind egyéni, mind intézményi tekintetben. A feladat nagy, minden ágazatnak hozzá kell járulnia a saját eszközrendszerével. Messzemenően többről van szó, mint vízépítési, vízügyi feladatokról.
Káros-e a gazdaságra, ha kevesebb a szántó?
Kérdésünkre, hogy nem káros-e a gazdaságra, ha a szántók egy része átadja a helyét a víznek, illetve ki esik el bevételtől, megélhetéstől, a tájépítész így válaszol:
„A helyes vízhasználat tájképét nem szabad összekeverni a gazdátlan, termelést jelentős mértékben kiszorító, korszerűtlen, a smart technológiáról lemondó, művelést ellehetetlenítő táj képével, ez egy valótlan kép. A helyes vízhasználat tartósan helyet ad a gazdálkodás korszerű és hagyományos formáinak, illetve megfelelő diverzifikácót, több lábon állást biztosít a gazdálkodóknak,
életteret kínál a tájban élő fajoknak, megelőzve azok és vírusaik versenyét az emberrel a saját életterükön kívül”.
Olyan birtok és táj képe ez, tudjuk meg, ahol a gyepes mezsgye, a fás szegély, a széles vízpart, a felszínalatti és a felszíni vizek jelenléte érték, az ökológiai hálózat nem megtűrt elem, hanem életmentő értékkel bír: a gazdagság és a gazdálkodás alapjainak letéteményese. A táj itt nem beépítési célterület, a település pedig a vizek gondos használója, állapotuk óvója, a gazdálkodók pedig megbecsült, értékteremtő területhasználók.
„Ez nem álom, ez választás kérdése” – szögezi le a szakember. Ha a vizeink mellett döntünk, akkor a jelenlegi agártámogatásokkal vagy anélkül, legalább kisebb lépésekben, de el kell kezdeni a táji adottságokhoz alkalmazkodó és a víznek helyet biztosító területhasználatot. Vannak hazánkban és külföldön is elöljáró jó példák, minták, akik már saját bőrükön és pénztárcájukon is érzik a vízhelyes gazdálkodás és nedvességgazdálkodás előnyeit.
„Átütő eredmény azonban csak a rendszerszintű, vízválasztó átalakulástól várható”
– mondja el Szilvácsku Zsolt.
Szántott domboldalakról és dombhátakról lefolyó víz által kimosott eróziós árok gyepterületen Nógrád megyében
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Zelenszkij most jutott egy lélegzetvételnyi szünethez.
A magyar szakemberek 2025 februárjában egy Falcon 9 típusú rakétával terveznek mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd visszahozni a Földre.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Nagyon hisz az ENSZ segítségében.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
