Drogkutató Intézet: A rendőrtámadások nagy része kábítószerhez köthető

Megrázta az országot Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagy halála, akit 2023. január 12-én halálra késelt, két társát pedig súlyosan megsebesítette az intézkedés alá vont személy. Az elkövető magatartása és viselkedése, illetve egyes sajtóértesülések alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a támadó kábítószer befolyásoltsága alatt állt.

Gyakran hangoztatott érvelés a kábítószerek legalizálását támogatók részéről, hogy az alkohol sokkal gyakrabban szül agressziót, mégis mindenki szabadon fogyaszthatja. Ám sajnos az elmúlt években sem a hazai, sem a külföldi rendőrök nem ezt tapasztalták.

– olvasható a Drogkutató Intézet tanulmányában.

Az értekezés hazai példákat hoz. Elsőként Radovic Dusán esetét említi, aki a Keleti pályaudvarnál próbálta feltartóztatni egy menekülő BMW sofőrjét, az intézkedés alá vont azonban halálra gázolta a zuglói rendőrt, aki mindössze 30 éves volt. Az elkövetőről később kiderült, hogy drogokat fogyasztott.

Hasonlóképpen kábítószer hatása alatt állt az a férfi is, aki miatt két újpesti rendőrt riasztottak a helyszínre 2020. december 24-én. A folyosón őrjöngő, hörgő férfi a rendőri felszólításoknak nem tett eleget, s mikor meg akarták bilincselni, kést rántott, melyet az egyik rendőr mellkasába szúrt. A támadást a rendőr túlélte.

A tanulmány harmadik példája egy 2015-ös ajkai eset: egy benzinkúton a bánalmazott rendőr észrevette, hogy a gyanúsított beül egy idegen autójába. Amikor felszólította, szálljon ki, a férfi átsétált a rendőrautóhoz, s helyet foglalt a vezető oldali ülésen. A rendőr és az elkövető ezt követően szóváltásba kerültek, végül dulakodni kezdtek, mely során

A megpróbáltatásai még ekkor sem értek véget, mert „ellenfele” kétszer mezítláb ugyancsak nagy erővel az arcába taposott. A második taposást követően a rendőr 2-3 másodpercre elvesztette az eszméletét. A sértett rendőr végül súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A férfit csak hat rendőr, gázspray használatával tudta megfékezni. A drog fogyasztásának tényét a férfi a bíróságon elismerte, zavartságát is részben ennek tulajdonította.

Az utolsó példa egy 2017-es eset, amikor ismét a kés került a középpontba. Egy nő kért segítséget az óbudai rendőröktől, mondván élettársa bántalmazta és fogva tartja. Amikor a rendőrök kiértek, a viskóban egy körülbelül 3×3 méteres sötét szobában feküdt az elkövető egy ágybetéten. A férfi láthatóan zavart volt. Többféle verzióban is elmondta, hogy valamiféle kábítószert fogyasztott az éjszaka folyamán. Mivel a férfi ellen korábban elfogatóparancsot adtak ki, ezért a rendőrök be akarták vinni. Az elkövető azt állította, hogy rosszul van, nem tud egyedül felkelni, kérte, hogy segítsenek neki.

Az egyik rendőr a bal karja alá akart nyúlni, hogy felemelje. Ekkor, egy hirtelen mozdulattal a férfi a jobb kezével a matrac és a fal közé nyúlt, előrántott egy kinyitható kést és döfött, közben azt üvöltötte:

A rendőr mellkasától körülbelül tíz centiméterre tudta megállítani a kést. Végül csak a három járőrnek együtt sikerült kitekerni a kezéből a kést és megbilincselni.

A Drogkutató Intézet felhívja a figyelme:  téves az a megközelítés, miszerint a kábítószer soha nem okoz erőszakos, agresszív magatartást. Felhívják a figyelmet, hogy a hatásmechanizmusok kiszámíthatatlansága a szintetikus vegyületek megjelenésével fokozódott „ma már egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fogyasztott szer felpörget, megnyugtat, vagy éppen önkívületi állapotot idéz elő”. A diagnosztizált kábítószer-használati zavarral rendelkező egyéneknél nagyobb az erőszak elkövetésének kockázata az általános népességhez vagy a vizsgált kábítószer-használati zavarral nem rendelkező egyénekhez képest.

A tanulmány több kutatási eredményt is említ annak kapcsán, hogy van kapcsolat kábítószerhasználat és erőszak között. Az egyik legnagyobb és legismertebb kábítószerkutató Intézet,

Pár évvel később egy kutatócsoport szertípusonként vizsgálta meg az agresszió és az adott anyag kapcsolatát, s az alkohol, valamint az amfetaminszármazékok kapcsán jelentették ki az együtthatás létezését. 2020-ban is készült egy nagyszabású metaanalízis vizsgálat, melyben közel 6500 cikk áttekintését követően 5 országból 18 vizsgálati szempontoknak megfelelő tanulmányt azonosítottak.

A vizsgált írásokban összesen 591411 olyan személy szerepelt, akik megfeleltek a kábítószer-használati rendellenességek diagnosztikai kritériumainak. Kiderült: a diagnosztizált kábítószer-használati zavarral rendelkező egyéneknél nagyobb az erőszak elkövetésének kockázata az általános népességhez vagy a vizsgált kábítószer-használati zavarral nem rendelkező egyénekhez képest.

Nyitókép: MTI/Mátyus Tamás