Megrázta az országot Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagy halála, akit 2023. január 12-én halálra késelt, két társát pedig súlyosan megsebesítette az intézkedés alá vont személy. Az elkövető magatartása és viselkedése, illetve egyes sajtóértesülések alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a támadó kábítószer befolyásoltsága alatt állt.
Gyakran hangoztatott érvelés a kábítószerek legalizálását támogatók részéről, hogy az alkohol sokkal gyakrabban szül agressziót, mégis mindenki szabadon fogyaszthatja. Ám sajnos az elmúlt években sem a hazai, sem a külföldi rendőrök nem ezt tapasztalták.
„A rendőrök ellen irányuló támadások túlnyomó többsége közvetve vagy közvetlenül ugyanis kábítószerhez köthető”
– olvasható a Drogkutató Intézet tanulmányában.
Az értekezés hazai példákat hoz. Elsőként Radovic Dusán esetét említi, aki a Keleti pályaudvarnál próbálta feltartóztatni egy menekülő BMW sofőrjét, az intézkedés alá vont azonban halálra gázolta a zuglói rendőrt, aki mindössze 30 éves volt. Az elkövetőről később kiderült, hogy drogokat fogyasztott.
Hasonlóképpen kábítószer hatása alatt állt az a férfi is, aki miatt két újpesti rendőrt riasztottak a helyszínre 2020. december 24-én. A folyosón őrjöngő, hörgő férfi a rendőri felszólításoknak nem tett eleget, s mikor meg akarták bilincselni, kést rántott, melyet az egyik rendőr mellkasába szúrt. A támadást a rendőr túlélte.
A tanulmány harmadik példája egy 2015-ös ajkai eset: egy benzinkúton a bánalmazott rendőr észrevette, hogy a gyanúsított beül egy idegen autójába. Amikor felszólította, szálljon ki, a férfi átsétált a rendőrautóhoz, s helyet foglalt a vezető oldali ülésen. A rendőr és az elkövető ezt követően szóváltásba kerültek, végül dulakodni kezdtek, mely során
az elkövető nagy erővel háromszor a főtörzsőrmester arcába csapott a jobb öklével, aki a földre esett.
A megpróbáltatásai még ekkor sem értek véget, mert „ellenfele” kétszer mezítláb ugyancsak nagy erővel az arcába taposott. A második taposást követően a rendőr 2-3 másodpercre elvesztette az eszméletét. A sértett rendőr végül súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A férfit csak hat rendőr, gázspray használatával tudta megfékezni. A drog fogyasztásának tényét a férfi a bíróságon elismerte, zavartságát is részben ennek tulajdonította.
Az utolsó példa egy 2017-es eset, amikor ismét a kés került a középpontba. Egy nő kért segítséget az óbudai rendőröktől, mondván élettársa bántalmazta és fogva tartja. Amikor a rendőrök kiértek, a viskóban egy körülbelül 3×3 méteres sötét szobában feküdt az elkövető egy ágybetéten. A férfi láthatóan zavart volt. Többféle verzióban is elmondta, hogy valamiféle kábítószert fogyasztott az éjszaka folyamán. Mivel a férfi ellen korábban elfogatóparancsot adtak ki, ezért a rendőrök be akarták vinni. Az elkövető azt állította, hogy rosszul van, nem tud egyedül felkelni, kérte, hogy segítsenek neki.
Az egyik rendőr a bal karja alá akart nyúlni, hogy felemelje. Ekkor, egy hirtelen mozdulattal a férfi a jobb kezével a matrac és a fal közé nyúlt, előrántott egy kinyitható kést és döfött, közben azt üvöltötte:
A rendőr mellkasától körülbelül tíz centiméterre tudta megállítani a kést. Végül csak a három járőrnek együtt sikerült kitekerni a kezéből a kést és megbilincselni.
A Drogkutató Intézet felhívja a figyelme: téves az a megközelítés, miszerint a kábítószer soha nem okoz erőszakos, agresszív magatartást. Felhívják a figyelmet, hogy a hatásmechanizmusok kiszámíthatatlansága a szintetikus vegyületek megjelenésével fokozódott „ma már egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fogyasztott szer felpörget, megnyugtat, vagy éppen önkívületi állapotot idéz elő”. A diagnosztizált kábítószer-használati zavarral rendelkező egyéneknél nagyobb az erőszak elkövetésének kockázata az általános népességhez vagy a vizsgált kábítószer-használati zavarral nem rendelkező egyénekhez képest.
A tanulmány több kutatási eredményt is említ annak kapcsán, hogy van kapcsolat kábítószerhasználat és erőszak között. Az egyik legnagyobb és legismertebb kábítószerkutató Intézet,
az USA-beli National Institute on Drug Abuse (NIDA) az 1990-ben kiadott tanulmányában azt vizsgálja, kivált-e agressziót a crack kokain fogyasztása, a válasz pedig az igen.
Pár évvel később egy kutatócsoport szertípusonként vizsgálta meg az agresszió és az adott anyag kapcsolatát, s az alkohol, valamint az amfetaminszármazékok kapcsán jelentették ki az együtthatás létezését. 2020-ban is készült egy nagyszabású metaanalízis vizsgálat, melyben közel 6500 cikk áttekintését követően 5 országból 18 vizsgálati szempontoknak megfelelő tanulmányt azonosítottak.
A vizsgált írásokban összesen 591411 olyan személy szerepelt, akik megfeleltek a kábítószer-használati rendellenességek diagnosztikai kritériumainak. Kiderült: a diagnosztizált kábítószer-használati zavarral rendelkező egyéneknél nagyobb az erőszak elkövetésének kockázata az általános népességhez vagy a vizsgált kábítószer-használati zavarral nem rendelkező egyénekhez képest.
Nyitókép: MTI/Mátyus Tamás