Mit mond a Vatikán a medjugorjei Mária-jelenésekről, és miért voltak fasírtban a helyi ferencesek a püspökkel? Mindennek annak kapcsán jártunk utána, hogy nemrég állítólag magyar fiataloknak is megjelent a Szűzanya a boszniai városkában.
Magyar fiataloknak jelent meg a Szűzanya a boszniai Medjugorjében – írtuk meg a minap. De mit kell tudni Medjugorjéről?
A boszniai városkában állítólag hat gyermeknek jelent meg a Szűzanya 1981. június 24-én, s azóta is rendszeresen megjelenik nekik. A Medjugorjei Szűzanya üzeneteinek megfelelően kialakították a „béke rózsafüzérét”. A kegyhelyet gondozó ferencesek évente több mint egymillió zarándokot fogadnak, ugyanakkor folyamatosan vitában vannak az egyházmegyével. Medjugorjéba magyar zarándokok is gyakran ellátogatnak.
Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő 1996-ban úgy nyilatkozott:
2010-ben a Vatikán felállított egy bizottságot a jelenések valódiságának tisztázására bíborosok, püspökök, teológusok és más szakértők köreműködésével, Camillo Ruini bíboros vezetése alatt. A bizottság ugyanakkor csak az első időszakot (1981. június 24-július 3. és utána) vizsgálta; miközben a jelenések a látnokok állítása szerint máig tartanak. A „Gospa” (a Szűzanya) évente jelenik meg három látnoknak, másik háromnak pedig állítólag minden nap. Kettejük havi-kéthavi jelenésről számol be. A zarándokok közül sokan azt mondják, forogni látták a Napot, valamint az égitest a színét is változtatta. Ruini-jelentés kitért a pasztorális helyzetre is.
Medjugorjéról régóta folyik a vita:
a kegyhelyet kezelő ferencesek folyamatosan összeütközésbe kerültek a püspökkel.
Vinko Puljićot, Vrhbosna érsekét XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta. Ratko Perić mostar-duvnoi püspök – az ő egyházmegyéjének területén található Medjugorje – pedig még 2009 év végén került összeütközésbe Christoph Schönborn bécsi érsekkel, aki nyilvános látogatást tett a kegyhelyen, habár a jelenéseket az egyház nem ismerte el hivatalosan. Az egyházmegye területén 2014-ben kilenc volt ferences élt, akiket a ferences elöljárók elbocsátottak a rendből, és a Szentszék megerősítette elbocsátásukat. Számos joghatósági kérdés is felmerült az ügy kapcsán, elsősorban egyes, a ferencesek által kezelt plébániák miatt, amelyeket az egyházmegye nem adott a ferencesek kezébe.
Igaz ugyanakkor, hogy Ratko Perićnek a délszláv háború óta más típusú sérelmei is voltak: 1995 áprilisában horvát katonák elrabolták, megverték és a ferencesek kápolnájában tartották fogva tíz órán át. Csak Mostar polgármesterének kezdeményezésére, az ENSZ segítségével szabadult ki.
Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció vezetője 2013 novemberében figyelmeztette az amerikai püspöki kart arra, hogy óvatosan kezeljék az egyik állítólagos látnok, Ivan Dragicevic amerikai előadássorozatát. Hivatalos egyházi zarándoklatot tilos medjugorjébe szervezni a Vatikán döntése alapján, ennek ellenére hívek sokasága látogat el oda, gyakran plébániai szervezésben. Ugyanakkor a magánlátogatást nem tiltotta a Vatikán. Ferenc pápa pedig egyszer kijelentette, hogy
a Szűzanya „nem egy postahivatal vezetője, aki minden nap üzeneteket küldözget”.
A Ruini-jelentés végül elismerte a jelenések természetfeletti mivoltát, és elvetette a démonikus eredetüket, ahogy a medjugorjei zarándoklatok pozitív spirituális eredményeit is elismerte.
Aztán 2017 februárjában Henryk Hoser lengyel érsek vezetésével szentszéki speciális küldöttség érkezett Medjugorjéba, a főpásztor ekkor azt nyilatkozta, hogy hivatalosan is lehetséges zarándoklatokat szervezni a kegyhelyre, sőt, csodálja az ottani ferencesek munkáját. Pár évvel később, egész pontosan 2019. május 12-én
a Vatikán hivatalosan is engedélyezte a zarándoklatokat a boszniai kegyhelyre.
Az első ilyen zarándoklatra 2019. augusztus 2-6 között került sor: 97 országból érkezett oda 60 ezer fiatal 14 püspökkel és hétszáz pappal.
Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir
A három apácát tavaly decemberben akaratuk ellenére helyezték át egy idősek otthonába, ahonnan később megszöktek, majd szeptemberben visszatértek egykori kolostorukba.
Hatnapos látogatást tervez az egyházfő.
A külgazdasági és külügyminiszter Bosznia-Hercegovinában leszögezte, „a Nyugat-Balkán stabilitása, békéje és biztonsága Magyarország fontos nemzetbiztonsági érdeke”.
A döntés nemzetközi botrányt okozott.
Pattanásig feszült a helyzet Bosznia-Hercegovinában.
Ez is mutatja, hogy Magyar Péterék teljes mértékben a baloldali hagyományokat követnék hatalomra kerülésük esetén.
A külügyminiszter szerint az európai vezetők egyértelműen a háborúra készülnek.
Arne Slot hétvégi pánikmegoldása akár még hosszabb távon is jól sülhet el.
