Benzinár-emelkedés: hol lesz a vége?

Rég nem látott pánikvásárlás uralkodott el a hazai autósokon december elején, a 480 forintos üzemanyagár-sapka pályafutásának utolsó napjaiban. A benzinkutakon tömött sorokban várakoztak a sofőrök: valaki azért, hogy biztosan legyen benzin vagy gázolaj a kocsijában, valaki azért, hogy a tankjába minél több 480 forintos üzemanyagot tudjon bepréselni. A rögzített árak jó világa éppen egy hónapja, december 6-ról 7-re virradó éjszaka ért véget, amikortól is ismét piaci tarifán érhető el a 95-ös benzin és a dízel.

Megszűnőben az üzemanyaghiány

„Az ellátást tekintve mára sikerült azt elérni, hogy az alapüzemanyagokból folyamatosan legyen készletük a kutaknak. Mostanra már a kisebb töltőállomások is a korábbinál jóval alacsonyabb volumenű korlátozással jutnak üzemanyaghoz, ami azt jelenti, hogy az igényeik körülbelül 50 százalékához hozzájutnak, szemben az őszi 0–25 százalékkal. Amikből esetleg még hiány lehet, azok bizonyos típusú prémium üzemanyagok, ám január során ez az ellátási probléma is megoldódhat” – adott helyzetértékelést a Mandinernek a benzinkutak ellátottságáról a legnagyobb hazai üzemanyagár-információs honlap, a holtankoljak.hu tulajdonos-ügyvezetője.

Már érezhető némi forgalom-visszaesés

A decemberi „pánikot” követő vásárlói magatartásról Bujdos Eszter elmondta, az év végi időszak azért nem releváns a forgalom összehasonlítása szempontból, mert az ünnepi időszak nem tekinthető egy átlagos időszaknak. Jövő héttől azonban, amikortól minden visszaáll a normál kerékvágásba, jobban lehet majd látni, hogy például 2022 januárjához képest milyenek a forgalmi adatok. „Némi csökkenés ugyan már most érezhető, de ez részben annak is betudható, hogy aki tudott, az betankolt még december elején, az ársapka eltörlése előtt” – tette hozzá, megjegyezve, hogy szerinte fogyasztói tudatosság is állhat a kevesebb üzemanyag-vásárlás mögött, azaz egész egyszerűen a közlekedők nem tankolnak annyit a jelentős árkülönbség miatt.

Mennyibe fog kerülni a benzin és a gázolaj?

Bujdos Esztertől megtudtuk, hogy mind a benzin-, mind pedig a gázolajár esetében emelkedő tendencia tapasztalható, s nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a világpiacon is.

– mondta, emlékeztetve, hogy tavaly ilyenkor a mostani szintnél 15 százalékkal volt erősebb a forint a dollárral szemben.
Arról is beszélt, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országokénál is magasabbak, ami mögött a különadók állhatnak, az ilyen terhek ugyanis óhatatlanul megjelennek a kiskereskedelmi árakban. Az alacsonyabb díjakra sokan hozzák példaként Horvátországot, amivel kapcsolatban a holtankoljak.hu ügyvezetője kifejtette: jogos az összehasonlítás, Horvátországban ugyanis akár 70-90 forinttal is olcsóbb lehet az üzemanyag, mint idehaza, ám ez annak tudható be, hogy déli szomszédunknál jelenleg is hatályban van az ársapka, bár nem ugyanaz a szisztéma, mint a magyar rendszer volt, mert ott a rögzített tarifát folyamatosan a piacihoz igazítják. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nemcsak Horvátországban, hanem – az euró–forint árfolyam alakulásától függően – Szlovéniában, Szlovákiában, sőt még Ausztriában is kedvezőbb árakkal találkozhatnak az autósok.

Tartós lehet a benzin és a gázolaj ára közti különbség

A szakember végül jelezte: „az olajembargó következtében átalakuló üzemanyag-nagykereskedelem miatt a téli időszakban biztosan fel kell készülni arra, hogy a benzin és a dízel ára között jelentős lesz a különbség”. Ráadásul a földgáz árának emelkedése miatt sok gyár állt át a gázfűtésről gázolajos megoldásra, ez a keresletnövekedés pedig felnyomta a gázolaj árát. Ebben az elkövetkező hónapokban sem várható jelentős változás, főleg azért, mert az OPEC-országok úgy döntöttek, hogy 2023-ban újra csökkentett mennyiséggel dobnak piacra olajat, ez pedig szintén nem azt segíti elő, hogy az árak lefelé induljanak.

A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint ebben az évben napi 1,7 millió hordóval nő a globális kőolajfogyasztás.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd