Most üthet vissza a védett ár kivezetése

Alig három és fél hónapot élt Magyarországon az előző kormány által bevezetett hatósági üzemanyagár. A márciusban életbe lépő intézkedés az iráni–amerikai–izraeli háború kitörése miatt elszálló olajárra volt válasz, hogy a magyar autósoknak ne kelljen kiugró összegeket fizetniük a tankolásért. Bár a rendszer nem volt tökéletes, kapott is bírálatokat, alapvetően több tízezer forintot spórolt meg a családoknak, és érdemben fékezni tudta az inflációt is. Júniusban aztán az új kabinet a kivezetéséről döntött: a piaci árazás elérte a védett árszintet, majd a benzin esetében a literenkénti 595, a gázolajéban pedig 615 forintnál be is esett alá. 

Felfelé mozgó jegyzések 

A kivezetés indokolható volt azzal, hogy az olaj világpiaci ára ismét normalizálódott, hiszen az Egyesült Államok és Irán között életbe lépett a tűzszünet, és úgy tűnt, belátható időn belül véget érhet a háború. Július elején, a szabályozás kivezetése utáni napokban a benzin átlagára Magyarországon 570 forint alá is benézett, azaz sokkal olcsóbb volt, mint a védett ár. Több szakértő azonban jelezte, ez csak átmenetileg marad így, a nemzetközi helyzet ugyanis instabil. Ez azóta be is következett: az USA és Irán a múlt hétvége óta ismét lövi egymást, sőt Donald Trump amerikai elnök még vámot is kivetne a Hormuzi-szoroson áthaladó teherhajókra. Ez ismét felfelé lökte az olaj árát, és szakértők szerint továbbra is árfelhajtó tényezőként lesz jelen. A brent hordónkénti ára újra 80-85 dollár fölé emelkedett a július eleji 70 dolláros szint után, és bár elmarad a tavaszi, 110 dollár feletti árazásoktól, a folyamat így sem megnyugtató. Ha a helyzet nem rendeződik őszig, akkor újabb pánik törhet ki a piacokon, ahogy a készletek elkezdenek fogyni, és hiány alakulhat ki az üzemanyagból. 

Kulcskérdés, hogy mikor lehet újra szabadon hajózható a Hormuzi-szoros, és mennyire gondolja komolyan Washington a vámok kivetését. De nem csak ez hordoz kockázatokat magában. A gázolaj esetében az ukrán támadások miatt kialakult orosz ellátási gondok és a velük járó piaci korlátozások kelthetnek turbulenciát. Oroszország ugyanis leállította dízelexportját, ez pedig még feljebb tolja a világpiaci árakat. Az európai jegyzésárak a napokban 10 százalék feletti mértékben növekedtek. 

Így érkeztünk el július közepéhez, amikor az üzemanyagárak ismét meredeken emelkedni kezdtek Magyarországon. A Holtankoljak portál keddi adatai szerint a jegyzés elérte és meg is haladta a korábbi védett árat. Ebben pedig még csak kis részt tesz ki a világpiaci drágulás, amely mindig később csapódik le a hazai kereskedésben, illetve szintén rontja majd a helyzetet, hogy a forint a dollárral szemben is jelentős gyengülésnek indult, április óta nem volt ilyen drága az amerikai fizetőeszköz Magyarországon. A kettő együtt jócskán az egykori védett ár fölé röpítheti a hazai üzemanyagárakat. 

Bekúsznak a magas árak 

Erre mutat rá a Mandinernek Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is. Mint elmondja: a kőolaj világpiaci árának változása közvetlenül megjelenik a hazai üzemanyagárakban, ennek alakulását a Mol nem azonnal, hanem jellemzően többnapos késleltetéssel szokta lekövetni, ami lehetőséget ad arra is, hogy simítsa valamennyire az áremelkedés hatását. 

„A tartósan magasabb árszint tehát mindenképpen megjelenik majd a hazai kutakon is, ezt az erősebb forintárfolyam sem tudja ellensúlyozni teljes mértékben: habár jelenleg éves szinten 9 százalékot erősödött a dollárral szemben, az elmúlt egy hónapban fordult a kocka, még az amerikai inflációs adat okozta keddi korrekcióval együtt is. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, és az olajár tartósan 90 dollár közelében alakul, még a mostani erősebb forintárfolyam mellett is magasabb árszinttel kell számolni a hazai kutakon. Pontos előrejelzést azonban nem lehet adni, mivel sok tényező befolyásolja az üzemanyagárak alakulását” – teszi hozzá. 

Kapitányon az ország szeme 

Amikor a Tisza-kormány kivezette a védett árat, akkor betett egy kiskaput a szabályozásba, amely szerint a kereskedelemért felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy a piaci viszonyok aránytalan megváltozása esetén a fogyasztók érdekeinek védelmében közbelépjen, és hatósági üzemanyag- árat határozzon meg. Vagyis nyitva hagyták annak a lehetőségét, hogy a szabályozás gyorsan visszajöhessen. Ennek felelőse Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter lett, azaz ő dönthet arról, hogy az állam ismét beavatkozzon-e a piaci díjszabásba, vagy inkább engedje a drágulást. Kérdés, hogy meddig és milyen szintnél nyúl majd bele, ha egyáltalán akar. 

Molnár Dániel szerint az árszabályozás bevezetése ismét kihívásokkal járna a kínálati oldalon a piacon, miközben a gázolaj- és benzinkészleteket még nem töltötték vissza teljes mértékben, illetőleg a benzinkutak veszteségeit is kezelni kellene, annak pedig költségvetési vonzata is lenne. A Független Benzinkutak Szövetsége már így is többször jelezte a kormánynak, hogy a védett ár miatti veszteségeit egyelőre senki nem térítette meg, pedig korábban ígéret volt rá. De nem csak ebben volt nézeteltérés a felek között. Kapitány István ugyanis július közepén még örömmel számolt be arról, hogy visszatöltötték a korábban feloldott stratégiai tartalékot. Ezt az FBSZ szakértője, Egri Gábor az ATV műsorában cáfolta, szerinte súlyos áruhiány van benzinből és gázolajból. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség legutóbbi, július 9-ei adatai szerint egyébként kőolajból ugyan valóban több áll már rendelkezésre, mint február végén, a gázolajnál és a benzinnél még mindig jelentős az elmaradás. A teljes stratégiai készlet ténylegesen 87 napra elegendő, azaz csaknem eléri az Európai Unió által elvárt 90 napos határmennyiséget. 

Az emelkedő üzemanyagár és a gyengülő forint az inflációra is negatív hatással van. Molnár Dániel kifejti: a járműüzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 5,79 százalék, vagyis egy 10 százalékos áremelkedés nagyságrendileg 0,6 százalékponttal dobja meg közvetlenül a teljes inflációt, amelyhez adódnak a közvetett hatások, például a szállítási költségek áthárítása révén. 

„A tartósan magasabb árszint az üzemanyagok piacán tehát érdemben felfelé tolhatja az inflációs pályát. Jelenleg azonban kedvező a helyzet, hónapok óta a várakozások alatt alakul a pénzromlási ütem, nagyrészt az erős forintárfolyam begyűrűzése nyomán. Emiatt pedig egyelőre a jegybank terveit nem húzta át az iráni háború ismételt eszkalációja. A júniusi ülésen előrevetített júliusi és augusztusi, 25-25 bázispontos vágás várhatóan továbbra is megvalósul majd, bár a kommunikáció óvatosabbá válhat. A kérdés sokkal inkább az lesz, hogy szeptembertől folytatódhat-e a lazítás” – ad összegző elemzést a szakértő.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt