A bejgliket, a különböző töltelékes kalácsokat és a stolleneket szinte csak az évnek ebben a szakaszában keresik a vásárlók – mondja Szőke Zoltán, a hódmezővásárhelyi Szőke Cukrászdák tulajdonosa. De vannak sütemények, amelyek soha nem mennek ki a divatból, nagyanyáink kedvencei máig felkerülnek az ünnepi asztalra.
„Karácsonykor a standard sütemények a kedvencek, a kalács és tészta jellegű készítmények, köztük a töltelékes finomságok, így a bejgli. Újabban a kakaós, csokoládés kalácsok, a babkák és a sváb eredetű stollenek, azaz gyümölcskenyerek is egyre keresettebbek. E sütemények szinte csak a karácsonyi időszakban kerülnek a családok asztalára” – magyarázza Szőke Zoltán cukrászmester.
A hódmezővásárhelyi Szőke Cukrászdák tulajdonosa szerint felkapottak még az egyszerű fonott, foszlós édes kalácsok, valamint a zserbó. Az aprósütemények, például a linzer vagy a hókifli, „sem mennek ki a divatból”, ezeket jellemzően azért választjuk szívesen,
Ez még akkor is így van, ha a felsoroltak közül néhányat nem kis macera elkészíteni, hiszen adott esetben érlelni kell a tésztát, és külön dolgozni kell a töltelékkel is.
Szőke Zoltán hangsúlyozza, hogy bár a sütemények többsége frissen a legfinomabb, a zserbó és a bejgli eláll a hűvösben, így már napokkal korábban megsüthetjük, a vendégek érkezése előtt elég egy kicsit állni hagyni szobahőmérsékleten. A hókifliket és a linzeres, lekváros süteményeket pedig akár két héttel az ünnep előtt, hiszen „megfelelő hőmérsékleten tárolva
minőségromlás nélkül nyújtják az elvárt ízélményt."
Akárcsak a mézeskalács, amelynek a gyúrása, formázása, díszítése nem olyan nagy ördöngösség, ráadásul kiváló családi program.
Az alapanyagok beszerzése kapcsán a cukrászmester jó szívvel ajánlja a piacokat, ahol
A magvaknak ráadásul magasabb az élvezeti értékük „mert nem utazzák be az egész kontinenst, mire ideérnek”.
A Hódmezővásárhely jellegzetes süteményének számító sós lepény kultusza ugyanakkor mára némileg „megkopott”, van rá ugyan kereslet, de a legtöbben az édes verziókat keresik. A sós vásárhelyi perec, ami egy gyűrű alakú, három hétig is elálló omlós tészta, viszont ma is népszerű, ugyanúgy, mint a makói sós – ez egy lapkás, különböző szóratú termék. Emellett keresett még a töpörtős, a burgonyás és a sajtos pogácsa.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay, belső képek: Szőke Cukrászdák Facebook-oldala
A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
Böröcz László levélben nyilvánított részvétet a Ruszwurm cukrászda tulajdonosának családjának.
A nagyszabású rendezvény csúcspontja az augusztus 20-i tűzijáték és drón-show lesz, de a főváros már napokkal korábban megtelik kulturális, zenei és gasztronómiai programokkal.
Az LMBTQ-ünnepet szervező Ark Egyesület szerint az esemény elutasítása alapjogokat sért, így beperlik a bihari megyeszékhely hivatalát.
„Ez az ünnep nemcsak Erdő Péter hűségéről szól, hanem Isten hűségéről is” – írták a közleményben.
Amennyiben az államalapítás ünnepén megvalósulna a közösségi közlekedés leállítása, akkor egy sor Szent István-napi program is fennakadásokba ütközne.
A tervek szerint évente 800 ezer tonna sót termelnek majd, ami fedezné Magyarország sóigényének 80–90%-át, vagy teljes egészében kielégítené Szlovákia, Horvátország és Szerbia keresletét.
A program pontosan azoknak segít, akiknek ma a legnehezebb saját lakáshoz jutni az országban.
