Több mint kétbillió amerikai dollárról van szó e cikkben. Ennek több mint a felét Washington és Peking égette el, még 2021-ben. Moszkva is az ukrajnai invázió előtt indította meg katonai bevásárlásait, igaz, ez az „eredményeiken” nem látszik. Mindeközben az európai fegyveripar pedig történelmi léptékben is hasít.
Két hónappal Oroszország ukrajnai háborújának februári kitörését követően a Stockholm International Peace Reasearch Institute (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet – SIPRI) arról írt, hogy
Ebben bizony oroszlánrészt vállalt az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és a most hadban álló Oroszország. Ők közösen adták a fegyverkezésre (védelempolitikára) szánt zöldhasúak hatvankét százalékát.
Ha a tendenciákat nézzük, végülis várható volt a kétbilliós léc megugrása. Hét éve, folyamatosan nő ez a szám, még a koronavírus-járvány – de az infláció – sem tudott keresztbe tenni e folyamatnak.
Alexandra Marksteiner, a SIPRI kutatója rámutatott: az amerikaiak egyértelműen a kutatásfejlesztésre feküdtek rá az elmúlt években. (Az (eszköz)beszerzésekre fordított pénzeket is felülmúlta a K+F-es washingtoni költekezés.) Moszkva hatvanhat milliárd dollárra, 2,9 százalékkal tudta növelni a katonai büdzséjét. A három esztendeje tartó folyamatnak köszönhetően 2021-ben már a GDP 4,1 százaléka ment erre, Lucie Béraud-Sudreau programvezető szerint pedig a katonai költekezést a magas energiaárakból tudták finanszírozni az oroszok.
Mindeközben Peking háromszáz milliárd dollárt tapsolt el védelmi célokra (ugyancsak 2021-ben) – Kínában huszonhét éve (!) tart a növekedés –, Tokió hétmilliárddal növelte a katonai büdzsét, Ausztrália 32 milliárdot fordított ugyanerre, de előkelő helyen áll a költekezést illetően Irán, Nigéria, Katar, illetve India is.
Azonban, így az év utolsó napjaiban mégsem tudunk semmit. Miért? Mert például az ukrajnai konfliktus olyan országok is ráléptek a gázpedálra, mint Németország, amely nominálisan ugyan sokat költ védelempolitikára, 2021-es büdzséje elmarad a megelőző évhez képest. Jött viszont Olaf Scholz kancellár, és idén májusban bejelentette:
A 100 milliárd eurós hitelből finanszírozott haderőfejlesztés fedezi például az amerikai F-35A Lightning II vadászgépek érkezését.
Lépett
Befutottak már a lengyel kikötőkbe az első dél-koreai K2 típusú tankok és K9 fajtájú önjáró lövegek első példányai; nagyjából megékeztek az amerikai Abrams M1-es típusú nehéztankok; és Lengyelországban is F-35-ösök fogják védeni a légteret. (Mondjuk Varsó Berlinnel ellentétben nem idén kezdte a fegyverkezést, de ez más kérdés. Ahogy – ha a kontinensen belül a régiót nézzük – Budapest sem.)
Tehát pontosabb, ez évre vonatkozó kalkulációkat, számokat – épp a folyamatos bejelentések, árfolyamingadozások miatt – csak jövőre kaphatunk a think tankektől.
Már az ukrajnai háború árnyékában közölt elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, szintén a globális fegyvergyártás (költekezés) fellendüléséről és az (európai) védelmi kiadások alakulásáról. Mert ugye, a hadiipari termékek iránti kereslet igencsak megnőtt. Washington (és Brüsszel, így a NATO) tekintélyes mennyiségű forrásokkal támogatja Kijevet. A The Wall Street Journal korábbi összesítése alapján a Pentagon (amerikai védelmi tárca) hozzávetőlegesen tizenhét milliárd dollár értékben bocsátott fegyvereket, hadiipari szolgáltatásokat Zelenszkijéknek. (Az ukrán elnök azóta benézett Washingtonba, az amerikaiak meg Patriot-rakétákat adtak neki „cserébe”.)
Könnyen hihetnénk – jómagam is így tettem –, hogy
Épp az Oeconomus elemzése mutatott rá, hogy elmaradt az ugrásszerű növekedés: a virginiai Arlingtonban székelő Raytheon Technologies részvényeinek értéke például „csak” 12 százalékkal emelkedett meg a tőzsdén az év elejéhez képest. A General Dynamics „jobban teljesített” – huszonkét százalékkal –, de még ez sem ér fel az európai piacokon látottakhoz képest.
Két példa a kontinensről: a német Rheinmetall részvényértéke 2022 januárjához képest száztizenöt százalékkal emelkedett. (A cég nemrégiben bejelentette, hogy – előállítási kapacitásainak felfokozása céljából – 1,2 milliárd euróért megvásárolja a spanyol Expal Systemst. Remélik, 2023-ban az Expal 400 millió eurós nagyságrendű bevételt fog termelni.) A hasonló üzleti profillal rendelkező svéd Saab pedig már korábban hozzálátott gyártási kapacitásainak kibővítéséhez,
Nyitókép: Facebook
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Idő kérdése, hogy Putyin már a megadási nyilatkozatot fogalmazza meg.
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Ifjúsági szinten már vissza is emelték a belaruszokat – a svájciak kárára.
A Fejes Rudolf Anzelm apát melletti kiállás jegyében össznemzeti tüntetést tartanak június 4-én.
Nem vagyok nagy focirajongó, de az angol labdarúgást szeretem leginkább.
