Még több fegyvert, még hatékonyabb szankciókat és egy Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását kérték az EU legrangosabb emberi jogi kitüntetésének díjazottjai, az ukrán nép képviselői az Európai Parlament díjátadó ünnepségén. Tudósításunk Strasbourgból.
***
Az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját szerdán az EP strasbourgi épületében adták át a győztesnek, aki a díjat odaítélő testület döntése alapján „Ukrajna bátor népe” lett, konkrétabban az orosz agresszió ellen fellépő ukrán elnök, Ukrajna választott vezetői és a civil társadalom képviselői. Volodimir Zelenszkij videón jelentkezett be Kijevből a parlament plenáris ülésére, rövid beszédét követően állva tapsolták meg az EP-képviselők az ukrán nép jelenlévő képviselőit.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón a díj odaítélésének indoklásában az ukrán nép hősiességét dicsérte, és ígérte, hogy Európa nem fog elfelejtkezni Ukrajnáról. Felhívta a figyelmet, hogy
amely január elejétől elérhető lesz Ukrajna számára, illetve kész aknátlanító berendezéseket küldeni, és segíteni fogja Ukrajna nyugati integrációját. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin célja az EU tagállamainak megosztása, ezért az ukrajnai háború ügyében, az ukrán nép megsegítésében megkérdőjelezhetetlen uniós egységre van szükség, és mint hozzátette, ez esetben létre is jött az egység.
Volodimir Zelenszkij videóbeszéde az Európai Parlamentben december 14-én Strasbourgban –– forrás: FREDERICK FLORIN / AFP
Olekszandra Matvijcsuk emberi jogi aktivista, az ukrán Polgári Szabadságjogi Központ elnöke köszönőbeszédében úgy vélte, Putyin azt akarja demonstrálni, hogy az emberi jogok nem védenek meg a háború idején, az orosz hadsereg pedig tudatosan megsérti az emberi jogokat, a hadviselés nemzetközi szabályait. Matvijcsuk három dologhoz kérte az EU támogatását:
Mint mondta, a fegyverszállítmányokkal való késlekedés egyre több ukrán lakos halálát eredményezik; olyan szintű szankciórendszerre van szükség, amely rövidtávon megakadályozza a háború finanszírozását; illetve a büntetlenség ördögi körét meg kell törni, az ukrajnai háborút követően egy Nemzetközi Büntetőbíróságot kell felállítani az orosz politikai és katonai vezetés, illetve a bűnöket elkövető orosz katonák tetteinek kivizsgálására.
Ivan Fedorov, Melitopol város polgármestere kijelentette: az ukrán nép a végsőkig ellenáll, nem adja fel, és csak a győzelem lehet számára elfogadható. Ő is azt hangsúlyozta, hogy még több fegyverre, hadi felszerelésre van szükségük,
A Szaharov-díj három döntősének nevét október 13-án jelentette az EP külügyi és fejlesztési közös bizottsága, a győztes nevét pedig október 19-én az EP Elnökök Értekezlete. Kedden a díjátadó gála előtt a három döntős, az ukrán nép képviselői, Julian Assange Wikileaks-alapító felesége és a Kolumbiai Igazságügyi Bizottság elnöke tartottak sajtótájékoztatót.
Olekszandra Matvijcsuk emberi jogi aktivista ott arról beszélt, hogy az ukrán Polgári Szabadságjogi Központ miként próbálta datálni az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekményeket, emberi jogi jogsértéseket. Lapunk az ukrán jövőre vonatkozó kérdésére a jogász hölgy elmondta: az ukránoknak nincs más választásuk, mint ellenállni, ugyanis „nemcsak a területünkért, hanem az ott élő emberekért is küzdünk”. Éppen ezért a legfontosabb dolognak a nyugati katonai segítségnyújtást nevezte.
Ha nem állítják meg Putyint Ukrajnában, tovább fog menni”
– zárta beszédét Matvijcsuk.
A Szaharov-díj három döntősének sajtótájékoztatója december 13-án Strasbourgban
Ivan Fedorov, a jelenleg orosz hadsereg által megszállás alatt tartott ukrajnai város, Melitopol város polgármestere felszólalásában a márciusban elkezdődött eseményeket idézte fel, ahogy az orosz hadsereg és az utána érkező orosz adminisztráció folyamatosan átvette a város irányítását, a mindennapi élet átalakítását. 700 embert raboltak el és kínoztak meg Melitopolban – tette hozzá. A Mandiner azon kérdésére, hogy az oroszok által elfoglalt területek valaha is visszatérnek-e Ukrajna fennhatósága alá, Fedorov elmondta: Ukrajna demokratikus álla, saját területtel, az agresszióval szerzett orosz területszerzés elfogadhatatlan.
Vissza kell foglalnunk a területeinket, másképp nincs hazánk.
Oroszország megtámadta hazánkat, az ukránok ezt nem fogadták őket, megvédik az országukat” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy az oroszok mára megértették, hogy nem tudják elfoglalni a megszállni tervezett ukrán területeket, ezért most állami propagandával próbálják meggyőzni a lakosságot.
Olekszandr Csekrihin, az ukrán katasztrófavédelem (SES) sürgősségi szolgálatának vezetője elmondta: egységeik a visszafoglalás során kísérik az ukrán katonai egységeket, és megpróbálják a polgári élet számára újra élhetővé tenni a területeket. Mint közölte, a megszállt területek 30 százaléka alá van aknásítva, fel nem robbant lövedékekkel szennyezett, így a visszafoglalásuk során a földek aknamentesítése az első számú biztonsági feladat. Csekrihin ehhez kért nyugati segítséget: robotika, modern felszerelések küldését.
Julija Pajevszka, a „Taira angyalai" evakuációs egészségügyi egység alapítója felidézte azt, ami történt vele:
egy vagyok a sok ukrán közül, akit elraboltak, törvénytelenül fogva tartottak és megkínoztak”.
Az egészségügyi szakember elmondta: az oroszok a vallatáskor verést és elektrosokkot alkalmaznak, és minden fogolynak azt mondják, hogy Ukrajna nem létezik, Zelenszkij nyugatra menekül, a fogollyal pedig azt tesznek, amit akarnak, mert rá senki sem fog emlékezni, és nem lesz elszámoltatás. Pajevszka szerint a megszállt területeken nincs törvény, a megszállók bármit megtehetnek következmények nélkül, a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi egyezmények az oroszokat nem érdeklik.
Jaroszlav Bozsko, a Sárga Szalag polgári ellenállási mozgalom képviselője az ukrán városokban működő ellenállási hálózat tevékenységéről beszélt.
Az oroszokkal nem lehet kompromisszum, mert az ördöggel nem lehet egyezség”
– jelentette ki az újságírók előtt, majd azt fejtegette, hogy az oroszok az energetikai szerződéseikből származó pénzekből finanszírozzák a háborút, így az EU tagállamainak minden gazdasági kapcsolatot meg kellene szakítania Oroszországgal, hogy ne legyen bevétele erre.
A másik Szaharov-díja jelölt döntős, Julian Assange felesége és ügyvédje, Stella Assange a WikiLeaks-iratok jelentőségére hívta fel a figyelmet: több tízezer emberi jogi jogsértés, iraki háborús bűncselekmények leleplezését végezte el az oknyomozó portál. Mint elmondta, férjét
Assange nem amerikai állampolgár, ezért kiadatása törvénytelen lenne, az ügye „egy kiemelt súlyos állami támadás a sajtószabadság ellen, ez egy politika indíttatású ügy” – hangsúlyozta Stella Assange, aki hozzátette: férje rosszul viseli a hosszú évek óta tartó bezártságot, jelenleg a londoni Belmarsh börtönben vizsgálati fogságban van, és amerikai kiadatása ellen harcol.
A harmadik döntős jelölt a Kolumbiai Igazságügyi Bizottság elnöke, Francisco de Roux arra hívta fel a figyelmet, hogy a háborúk szörnyű mértékben rontják az emberi életminőséget; ahol felüti a fejét egy fegyveres konfliktus, ott azonnal megjelenik az emberi szenvedés. Az Igazságügyi Bizottságot a kolumbiai polgárháborút 2016-ban lezáró békemegállapodás után hozták létre azzal a céllal, hogy megállapítsa és bizonyítsa a harcok során elkövetett konkrét emberi jogi jogsértéseket.
Az Európai Parlament minden évben kiosztja a gondolat- és véleményszabadságért járó Szaharov-díjat. A 1988-ban alapított díjjal az emberi és alapvető jogok védelme érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyeket vagy csoportokat tüntetik ki. A díjhoz 50 ezer euró jutalom jár.
Nyitókép: Az ukrán nép képviselői december 14-én átvették a Szaharov-díjat az Európai Parlament elnökétől a plenáris ülésen Strasbourgban. –– forrás: FREDERICK FLORIN / AFP
Fotók: AFP, Mandiner/Maráczi Tamás
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
