A bécsi Albertina Modern január 22-ig látogatható, Szabadság útjai (Ways of freedom) című kiállítása az absztrakt kiemelkedő alkotóit mutatja be. A tárlaton szenzációként három Reigl Judit-festmény is szerepel, a Robbanás korszak két különleges darabja és a Dominancia-központ című festmény.
Az absztrakció 1950 és 1960 között vált egyetemes nyelvvé, New Yorkból mint epicentrumból kiindulva. A második világháború, a holokauszt borzalmai és a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadások sokkhatása gyökeresen átalakította a társadalmat,
Az Egyesült Államokban az absztrakt expresszionizmus, Nyugat- és Közép-Európában az art informel (lírai absztrakt) új vizuális koncepciót hozott létre:a figuráció vagy a geometriai absztrakció helyett a szín, a forma és az anyag kifejező megközelítése vált fontossá. Míg a spontán gesztus a totalitarizmus évei után az egyéni szabadság kifejeződéseként kapott szimbolikus jelentést, a nagy formátumú, egyszínű mezőket tartalmazó festmények olyan meditációs teret hoztak létre, amely az emberi lét alapvető kérdéseinek feltárására inspirálta a befogadót.
Reigl Judit (MTI/Oláh Tibor)
Az Albertina Modern október közepén nyílt Szabadság útjai (Ways of freedom) című kiállítása e korszak kiemelkedő alkotói mutatja be, az amerikai absztrakt expresszionizmus és az art informel irányzatok párbeszédét állítva a középpontba. A tárlaton az amerikai sztárművészek – Jackson Pollock, Mark Rothko Barnett Newman – mellett olyan fontos női alkotók munkái is szerepelnek, mint Lee Krasner, Joan Mitchell és Reigl Judit.
a kiállítás megerősíti, hogy életműve a háború utáni absztrakt festészet mainstreamjének része. Mindhárom Reigl-festmény a francia származású svájci üzletember, mecénás, műgyűjtő Jean Claude Gandur Alapítványából érkezett Bécsbe. A kapuvári születésű, 2020-ban, 97 éves korában elhunyt Reigl Judit ugyanis 1950-től Franciaországban élt, ám a magyar állampolgárságát megtartotta, Kossuth-díjat is kapott, és magyar képzőművészként hivatkoztak rá.
Reigl Judit-interjú (Kálmán Makláry Fine Arts)
A Robbanás korszak két különleges darabja közül a nagyobb formátumút a hazai közönség 2010-ben, a debreceni Modemben megrendezett Reigl-életműtárlaton (A létezés ritmusa, kurátorok: Gulyás Gábor, Makláry Kálmán) már láthatta. Ez a kétméteres alkotás, az alkotóhoz köthető eddigi rekordként, 2016 júniusában,
Reigl Judit: Robbanás, 1955
A másik, kisebb méretű, 1956-os Robbanás a Reigl Juditot nemzetközi szinten is képviselő Makláry Kálmán standján szerepelt a brüsszeli BRAFA művészeti vásáron 2012-ben. A harmadik, Dominancia-központ című festményt a 2013-ban, a Makláry galériában rendezett Absztrakt expresszionizmus 1955–1959 című kiállításon mutatták be először itthon, 2014-ben a Ludwig Múzeum Űr és extázis tárlatán, illetve az Art Paris Art Fair művészeti vásáron ugyancsak a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria standján szerepelt.
Reigl Judit: Robbanás, 1956
Nyitókép: Reigl Judit: Dominancia-központ, 1958 (Kálmán Makláry Fine Arts)
A szürrealizmus születésének századik évfordulóját új kiállítással ünnepli a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria: az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton számos ritkaság, így mások mellett Hantai Simon, Reigl Judit, Kallós Pál, Beöthy István és Csernus Tibor művei láthatók.
Végtelenül szabad volt, hihetetlenül vicces és laza, aki csak találkozott vele, rögtön megszerette – mondja Reigl Juditról a festőt újra felfedező Makláry Kálmán.
Idén, május 1-jén ünnepelte volna századik születésnapját Reigl Judit. Az absztrakt expresszionizmus egyik legnagyobb mesterét időskorában fedezte fel magának a világ; a centenáriumi év tiszteletére október 4-én a Műcsarnokban nyit a hét évtizedes életművet átfogó, Reigl Judit 100 | Reigl Judit és a Második párizsi iskola című tárlat.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
