A világhírű magyar származású festőművész, Reigl Judit születésének századik évfordulóján nyílt kiállítás a Kálmán Makláry Fine Arts galériában. Az eddig lappangó festményeket is felvonultató tárlat a művész és barátai – Bíró Antal, Böhm Lipót és Zugor Sándor –, a magukat négy apostolként illető alkotók korai műveire fókuszál, melyek 1947–48-ban születtek Olaszországban.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Romok között, mély erkölcsi válságból eszmélt a második világháború infernóját túlélő Európa, s csodával határos módon, egyik pillanatról a másikra talált magára sok más mellett az irodalom, a képzőművészet, a film és a fotográfia területén. Magyarországon a polgári gondolkodású avantgárd művészeket tömörítő Európai Iskola felszabadító légköre kereste a kapcsolódási pontokat a hazai képzőművészet lokális jellegzetességei és a nyugat-európai művészek, művészeti áramlatok között, ám a vasfüggöny leereszkedésével, 1948-tól zárójelbe kerültek a nagyra törő szándékok. Bár Reigl Judit (1923–2020), Bíró Antal (1907–1990), Böhm Lipót (1916–1995) és Zugor Sándor (1923–2002) nem voltak tagjai a csoportosulásnak, az Európai Iskola légköre rájuk is erőteljes hatást gyakorolt. A négy alkotó ismeretsége, majd barátsága 1941-től datálható, amikor Reigl Judit – Hantai Simonnal azonos időben – Szőnyi István tanítványa lett a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán. Bíró és Böhm már tanársegédként működtek a Szőnyi-osztályon, Zugor pedig Reiglhöz hasonlóan hallgató volt. Első közös alapélményük, ami barátságukat is egyből szorosabbra fűzte, az akkor még ismeretlen, szakmai körökben többnyire negligált Csontváry Kosztka Tivadar festészetével való találkozás volt.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Közel száz évet élt Lyka Károly, Budapest és tágabb hazánk krónikása, lexikonírója, a magyar művészettörténet népszerűsítője.
A DK elnöke és a baloldal tevékeny részese volt annak, hogy a Tisza-vezér megtarthatta mentelmi jogát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán.
„Volt néhány egészen konkrét életveszélyes fenyegetés is, természetesen a szeretetország jegyében” – fogalmazott a publicista.
