A fekete tükör fogságában

„Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra. 

Hasonlóan ahhoz, ahogy a reformáció és a kapitalizmus születése értelmezhetetlen a könyvnyomtatás forradalmának megértése nélkül, úgy a korunk jelenségei is ép ésszel felfoghatatlanok lesznek, ha nem vesszük hozzá számba azt a tényt, hogy megpróbáltuk a földkerekség minden emberét 24/7 összekapcsolni pár amerikai (és később kínai) óriásvállalat eszközeivel.

A nyomtatás elterjedése viharként söpörte el a feudalizmust: a reformációt a nemzeti irodalmi nyelvek, a sajtó és a polgári forradalmak követték, de ezzel együtt egy mélyen ható változást is okozott az emberi gondolkodásban magában. A szóbeli kultúránkat felváltotta a Gutenberg-galaxis, ami a tudást elválasztotta a tudás hordozójától, széles körben hozzáférhetővé téve azt, lehetőséget teremtve az absztrakt gondolkodásra, ezzel megágyazva a tudományos forradalomnak.

A nyomtatás a valóságot *leírható* és így *megismerhető* jelenségként keretezte, az olvasó pedig az íráson keresztül, kontemplatív és analitikus módon értelmezte a körülötte lévő világot.

Az írott szó hegemóniája aztán már a huszadik század elején kikezdődött: előbb a rádió, később a televízió mosta alá a tekintélyét, de aztán a távközlés forradalma, a hang és a mozgókép azonnali, bárki által hozzáférhető módon történő rögzítése és közzététele mosta el végleg.

Előbb lassan, aztán hirtelen.”

Nyitókép: Illusztráció
Fotó: OLI SCARFF / AFP