Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
„Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hasonlóan ahhoz, ahogy a reformáció és a kapitalizmus születése értelmezhetetlen a könyvnyomtatás forradalmának megértése nélkül, úgy a korunk jelenségei is ép ésszel felfoghatatlanok lesznek, ha nem vesszük hozzá számba azt a tényt, hogy megpróbáltuk a földkerekség minden emberét 24/7 összekapcsolni pár amerikai (és később kínai) óriásvállalat eszközeivel.
A nyomtatás elterjedése viharként söpörte el a feudalizmust: a reformációt a nemzeti irodalmi nyelvek, a sajtó és a polgári forradalmak követték, de ezzel együtt egy mélyen ható változást is okozott az emberi gondolkodásban magában. A szóbeli kultúránkat felváltotta a Gutenberg-galaxis, ami a tudást elválasztotta a tudás hordozójától, széles körben hozzáférhetővé téve azt, lehetőséget teremtve az absztrakt gondolkodásra, ezzel megágyazva a tudományos forradalomnak.
A nyomtatás a valóságot *leírható* és így *megismerhető* jelenségként keretezte, az olvasó pedig az íráson keresztül, kontemplatív és analitikus módon értelmezte a körülötte lévő világot.
Az írott szó hegemóniája aztán már a huszadik század elején kikezdődött: előbb a rádió, később a televízió mosta alá a tekintélyét, de aztán a távközlés forradalma, a hang és a mozgókép azonnali, bárki által hozzáférhető módon történő rögzítése és közzététele mosta el végleg.
Előbb lassan, aztán hirtelen.”
Nyitókép: Illusztráció
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.
Izgalmas új könyv tárja fel egy kevéssé ismert, ám a magyar történelem kulcspillanatainál jelen lévő ex-náci, Rátz Kálmán életét. Recenziónk!
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
Ezt nem hagyhatta figyelmen kívül a Tisza Párt elnöke, és nem is hagyta.
