Magyarságukat az emigrációban is őrizték – bemutatkoznak a szürrealizmus hazai mesterei

Nyitókép és fotók: Kálmán Makláry Fine Arts

„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, 

Pontosan száz évvel ezelőtt, 1924-ben jelent meg André Breton híres kiáltványa, amelyre a szürrealizmus nyitányaként szokás hivatkozni. A 20. század egyik legnagyobb hatású szellemi-művészeti mozgalmához, amely előbb Európát, majd az Egyesült Államokat hódította meg villámgyorsan és máig tartó befolyással, természetesen jó néhány magyar alkotó is csatlakozott. Ők erős szabadságvágytól hajtva, szülőföldjüket elhagyva jellemzően Párizsban vagy Franciaország más területein találtak ideiglenes vagy állandó hazára, hogy magyarságukat az idegen földön is őrizve az egyetemes szürrealizmus részeként alkossák meg életművüket – vagy annak egy jelentékeny szeletét. 

Nekik állít emléket  a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria (KMFA Galéria) csütörtökön nyíló kiállítása, amely Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat. A névadó-tulajdonos évtizedek óta megszállottan kutatja a Magyarországtól elszakadt, magyar származású művészek Franciaországban létrejött, gyakran hosszú évtizedek óta lappangó „örökségét”,

 Az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton is számos ritkaságot láthatunk a budapesti Falk Miksa utcában. Például Hantai Mezők termékenysége című művét; ő szürrealistaként robbant be a párizsi művészeti életbe, és bár e korszaka igen gazdag, ez a közelmúltig alig volt ismert a nyugati művészeti szcéna számára. 

„Pedig  – véli Makláry Kálmán – Hantai Simon szürrealista munkáinál kevés fantasztikusabb akad: a koponyák, tollak, csontvázak applikálása mellett számos új festési technikát is »kölcsönvett« a szürrelistáktól.”

Reigl Juditnak 1954-ben André Breton nyitotta meg a párizsi tárlatát, amelyen a Hasonlíthatatlan gyönyör című ikonikus szürrealista alkotás is szerepelt; ez a mostani válogatásban szintén látható. Akárcsak Kallós Pál művei, akinek nemrég a Makláry-galéria életműtárlatot szentelt. 

Rozsda Endrétől főként grafikákat láthatunk, amelyekben elveszhetünk, sétálhatunk, felfedezhetünk; ez volt az alkotó szándéka is. Anton Prinner munkáit szintúgy megcsodálhatjuk a tárlaton, mint a KMFA-ban most először bemutatott Peterdi Gábor és Dengyel Tibor műveit.

És még hosszan folytatható lenne a sor olyan kiváló nevekkel, 

Utóbbi 1957-ben ismerkedett meg Hantaival, aki bevezette a szürrealizmusba, és megmutatta neki a különböző technikákat. Csernus ezt a tudást hozta aztán haza, Magyarországra, és adta tovább többek között Lakner Lászlónak.  Ez volt az úgynevezett Csernus-iskola, amit később szürnaturalizmusnak vagy mágikus realizmusnak kezdtek hívni – valójában ez volt az egyetlen magyar szürrealista iskolának tekinthető csoport az 50-es évek végétől a hatvanas évek közepéig. 

Reigl Judit, Hantai Simon, Csernus Tibor, Sándorfi István, Klausz Ernst, Dengyel Tibor, Peterdi Gábor, Kallos Pál, Szóbel Géza, Anton Prinner, Méhes László, Böhm Lipót Poldi, Henri Nouveau, Beöthy István, Hajdú István, Barta Lajos, Vajtó Ágota, Szabó László, Sylveszter Katalin festményei, grafikái, szobrai bebocsájtást kínálnak a képzelettel teli, valóságon túli, saját maguk álmodta világba.

A KMFA Galéria kiállítása szeptember 13-tól október 31-ig hétköznapokon, 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.