A szürrealizmus születésének századik évfordulóját új kiállítással ünnepli a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria: az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton számos ritkaság, így mások mellett Hantai Simon, Reigl Judit, Kallós Pál, Beöthy István és Csernus Tibor művei láthatók.
Nyitókép és fotók: Kálmán Makláry Fine Arts
„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében,
hogy az álmok igazabb világunkat, őszintébb énünket jelentik.”
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1924-ben jelent meg André Breton híres kiáltványa, amelyre a szürrealizmus nyitányaként szokás hivatkozni. A 20. század egyik legnagyobb hatású szellemi-művészeti mozgalmához, amely előbb Európát, majd az Egyesült Államokat hódította meg villámgyorsan és máig tartó befolyással, természetesen jó néhány magyar alkotó is csatlakozott. Ők erős szabadságvágytól hajtva, szülőföldjüket elhagyva jellemzően Párizsban vagy Franciaország más területein találtak ideiglenes vagy állandó hazára, hogy magyarságukat az idegen földön is őrizve az egyetemes szürrealizmus részeként alkossák meg életművüket – vagy annak egy jelentékeny szeletét.
Nekik állít emléket a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria (KMFA Galéria) csütörtökön nyíló kiállítása, amely Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat. A névadó-tulajdonos évtizedek óta megszállottan kutatja a Magyarországtól elszakadt, magyar származású művészek Franciaországban létrejött, gyakran hosszú évtizedek óta lappangó „örökségét”,
nevéhez fűződik mások mellett Reigl Judit, Hantai Simon vagy Szóbel Géza újrafelfedezée nemcsak a szakma, de a nagyközönség számára is.
Az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton is számos ritkaságot láthatunk a budapesti Falk Miksa utcában. Például Hantai Mezők termékenysége című művét; ő szürrealistaként robbant be a párizsi művészeti életbe, és bár e korszaka igen gazdag, ez a közelmúltig alig volt ismert a nyugati művészeti szcéna számára.
„Pedig – véli Makláry Kálmán – Hantai Simon szürrealista munkáinál kevés fantasztikusabb akad: a koponyák, tollak, csontvázak applikálása mellett számos új festési technikát is »kölcsönvett« a szürrelistáktól.”
Reigl Juditnak 1954-ben André Breton nyitotta meg a párizsi tárlatát, amelyen a Hasonlíthatatlan gyönyör című ikonikus szürrealista alkotás is szerepelt; ez a mostani válogatásban szintén látható. Akárcsak Kallós Pál művei, akinek nemrég a Makláry-galéria életműtárlatot szentelt.
Rozsda Endrétől főként grafikákat láthatunk, amelyekben elveszhetünk, sétálhatunk, felfedezhetünk; ez volt az alkotó szándéka is. Anton Prinner munkáit szintúgy megcsodálhatjuk a tárlaton, mint a KMFA-ban most először bemutatott Peterdi Gábor és Dengyel Tibor műveit.
És még hosszan folytatható lenne a sor olyan kiváló nevekkel,
mint Beöthy István, Hajdú István szobrászok és hangsúlyosan Csernus Tibor grafikus-festőművész.
Utóbbi 1957-ben ismerkedett meg Hantaival, aki bevezette a szürrealizmusba, és megmutatta neki a különböző technikákat. Csernus ezt a tudást hozta aztán haza, Magyarországra, és adta tovább többek között Lakner Lászlónak. Ez volt az úgynevezett Csernus-iskola, amit később szürnaturalizmusnak vagy mágikus realizmusnak kezdtek hívni – valójában ez volt az egyetlen magyar szürrealista iskolának tekinthető csoport az 50-es évek végétől a hatvanas évek közepéig.
Reigl Judit, Hantai Simon, Csernus Tibor, Sándorfi István, Klausz Ernst, Dengyel Tibor, Peterdi Gábor, Kallos Pál, Szóbel Géza, Anton Prinner, Méhes László, Böhm Lipót Poldi, Henri Nouveau, Beöthy István, Hajdú István, Barta Lajos, Vajtó Ágota, Szabó László, Sylveszter Katalin festményei, grafikái, szobrai bebocsájtást kínálnak a képzelettel teli, valóságon túli, saját maguk álmodta világba.
A KMFA Galéria kiállítása szeptember 13-tól október 31-ig hétköznapokon, 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
A centenárium alkalmából a világ egyik legnagyobb szürrealista gyűjteményét birtokló párizsi Pompidou központ utazó kiállítást hozott létre. A Képzeld el! – A nemzetközi szürrealizmus 100 éve című nagyszabású tárlaton olyan művészek munkái szerepelnek, mint Salvador Dalí, René Magritte, Giorgio de Chirico, Max Ernst, Simon Hantai, Joan Miró, Reigl Judit, Leonora Carrington, Ithell Colquhoun, Dora Maar. A kiállítás Brüsszelből a Musée National Art Moderne-ből indult, második állomása Párizsban a Pompidou központ, további helyszínei Hamburgban a Hamburger Kunsthalle és Madridban a Fundación Mapfré. Az utolsó állomás 2026-ban lesz, a Philadelphia Museum of Artban.
Fantasztikus látomások: a szürrealizmus száz éve címmel a sanghaji Museum of Art Pudong a Skót Nemzeti Galériával közösen szervez tárlatot több mint ötven művész – köztük Salvador Dalí, René Magritte, Dorothea Tanning, Joan Miró és Leonora Carrington – több mint száz alkotása bemutatva, sokukat először Kínában.
Szemerey Samu országos főépítész és Sári Zsolt államtitkár az Üllői úti Lechner-palota rekonstrukciójának elindulását ígérik, és hogy minisztériumaik „házmesterség” helyett támogatóként állnak majd az önálló és független Iparművészeti mögött. Mindez a nulla forintból összehozott épülettörténeti tárlat megnyitóján hangzott el.
A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel.
„Nem az volt számára a legnagyobb feladat, hogy szépen megfessen egy képet, hanem az, hogyan rontsa el.” A nemzetközi művészvilágban évtizedek óta magasan jegyzett Sándorfi István életművéből látható izgalmas keresztmetszet a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
