A magyar jobboldal jól teszi, hogy nem kér elnézést, az antiszemitizmus ma főleg baloldali, és a floridai eredmények reményre adnak okot - mondja a Mandinernek Matan Peleg, az Im Tircu izraeli jobboldali szervezet vezérigazgatója.
2013 óta az Im Tircu befolyásos cionista civil szervezet vezérigazgatója, amelynek célja a külföldről finanszírozott NGO-k, és az általuk izraeli egyetemeken megjelenő befolyás elleni küzdelem. Peleg számos alkalommal kritizálta az Európai Uniót terroristák finanszírozása és Izrael állam legitimitásának megkérdőjelezése miatt. Most a Mandinernek értékelte a magyar, izraeli és az amerikai félidős választások eredményét.
*
A magyar konzervatívok örömmel fogadták a Knesszet-választások végeredményét. Ilyen erős szereplésre számítottak, vagy a jobboldali pártok felülmúlták várakozásaikat?
Be kell vallanom, hogy annak ellenére, hogy szervezetünk a választások előtt - a választási részvétel növelése érdekében - intenzíven tevékenykedett (aktívak voltunk mind a közösségi médiában, mind az emberekkel folytatott több ezer, házról házra folytatott beszélgetésen keresztül), kellemesen meglepődtünk. Fontos ezt megérteni. Két, a jobboldallal azonosított párt átkerült a baloldali blokkba, mégis a jobboldali blokk támogatóinak szavazati aránya olyan szintre emelkedett, hogy az ellensúlyozta e szavazatok elvesztését, sőt, még többet is.
Mennyiben volt ez Benjamin Netanjahu személyes diadala? Mennyit tulajdoníthatunk ebből a sikerből a kampányolásának és szövetségkötési képességeinek?
főként azzal, hogy nem engedte, hogy partnerei felesleges kockázatot vállaljanak. Tehát attól tartva, hogy a különböző jobboldali pártok nem lépik át a küszöböt, egyesítette őket. Ez nagyon fontos lépés volt, mert a baloldali pártok nem tudtak összefogni, és két párt nem lépte át a küszöböt. Ez egyengette az utat a jobboldal győzelméhez. A másik dolog a háztól-házig akció a választási részvétel ösztönzése érdekében. Mindenki csinálta ezt. Az összes jobboldali párt és természetesen a Likud, valamint a parlamenten kívüli szervezetek is. Főleg a mi szervezetünk, az Im Tircu, de nem mi voltunk az egyetlenek.
A globális baloldal gyakran vádolja Magyarországot és a kormánypártokat antiszemitizmussal. Mi a tapasztalatuk? Van alapja ezeknek az állításoknak, vagy inkább egy tipikus baloldali lejárató kampányról van szó?
Több dolgot is szem előtt kell tartani. Az egyik ideológiai tábor mindig ott támadja a másik tábort, ahol gyenge pontokat vél felfedezni. Ennek célja, hogy aláássa az ellenfél érveit, és meggyengítse őket. A baloldal – az egész világon – támadja a jobboldalt, és megpróbálja antiszemitának vagy akár nácinak bélyegezni, mert úgy gondolja, hogy így gyengíti a jobboldali politikai tábor álláspontját. De érdemes emlékezni, hogy az antiszemitizmus nem jobb- és baloldali kérdés. Antiszemiták mindkét táborban találhatók. Az antiszemitizmus sajnos ősi jelenség, és természetesen elítélendő, de azt állítani, hogy a gyökerei a konzervatív jobboldalon és a nacionalizmus támogatóiban vannak, egyszerűen nem igaz. Antiszemita diktatúrák, birodalmak építői csinálták a holokausztot, nem a nacionalizmus. A jobboldaliak és a nacionalizmus támogatói alapvetően olyan emberek, akik támogatják a stabil és erős határokat, és minden nemzet jogát arra, hogy önállóan fejezze ki a kultúráját. Ezért van az, hogy a jobboldaliak valójában ellenzik a birodalmi gondolatot, ellenzik az egyik országnak a másik ellen irányuló külpolitikai beavatkozását. Ma a globalista táborban több az antiszemitizmus, mint a jobboldalon.
Magyarországot már több mint egy évtizede konzervatív kormány vezeti. Melyek azok a magyar politikai sikerek, amelyekből ön szerint az izraeli jobboldal tanulhat, és esetleg adaptálhatja őket?
Én csak figyelem Magyarországot, de úgy tűnik, hogy
Az is látszik, hogy kötelességének érzi a jobboldali politika és az általuk képviselt konzervatív értékek megvalósítását, amelyek nevében az emberek megválasztották őket. Izraelben a jobboldal sokkal visszafogottabb, folyton elnézést kér, és ez nagy hiba.
Egyesek szerint a konzervatívok világszerte összehangolt támadással néznek szembe a globalizált baloldal részéről, amely széleskörű, kiterjedt hálózatokat használ arra, hogy legmélyebben őrzött értékeinket kikezdje. Mi a megfelelő válasz erre a fenyegetésre?
A helyes válasz ezekre a támadásokra az, hogy a konzervatívoknak szerte a világon – de különösen a nem-kormányzati szervezetek vezetőinek, akadémikusoknak és a közvéleményt befolyásolóknak – meg kell ismerniük egymást, eszmét kell cserélniük, tapasztalatot kell cserélniük és támogatniuk kell egymást. Itt emelném ki a CPAC Hungary-t, amelyet az Alapjogokért Központ szervezett idén. Személyesen is jó viszonyt ápolok az intézettel és elmondhatom, hatalmas előrelépés az a magyar konzervatívoknak is, hogy a CPAC által Magyarországon is megmutatták: együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. A baloldal folyamatosan végzi ezt a munkát, és ezért még akkor is képes semlegesíteni a hatalmon lévő jobboldalt, amikor nincs hatalmon, mert folyamatosan képes manipulálni az átlagos polgárokat, hogy úgy érezzék: az országa nemzetközi nyomás alatt áll. Pedig csak annyit tesznek, hogy felhívnak néhány barátot és partnert más országokban, és megkérik őket, hogy tegyenek közzé egy nyilvános elítélő nyilatkozatot, meg ilyesmi.
Az amerikai félidős választások most értek véget. Melyik eredmény lepte meg önt a legjobban? Melyik eredményt találta különösen biztatónak vagy nyugtalanítónak?
Azzal kezdeném, hogy hangsúlyoznám, hogy ebben a témában én csak egy megfigyelő vagyok, és nem állíthatom, hogy ismerem az amerikai társadalom minden szegmensét. Azt gondolom, hogy a nagyon egyértelmű floridai eredmények azt mutatják, hogy az amerikai konzervativizmusnak még mindig van reménye, és
Tágabb értelemben, ha megnézzük az USA többi államát, szintén úgy tűnik, hogy sok amerikai támogatja a konzervativizmust, és szereti a hazafias és nacionalista vezetőket, de nem a reakciósokat.
Nyitókép: AHMAD GHARABLI / AFP
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A volt egészségügyi államtitkár egy mondattal ismerte el: az ipari lobbi törvényeket diktálhatott a leköszönő kormányzatnak.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
