„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
„Sok probléma támadt már az önteltségből, amikor azt hittük, hogy mindent értünk.” Hol tart most az űrkutatás? Miért vallásos sok csillagász? Milyen fiatal magyarként a tudományos elitintézményekben tanulni és dolgozni? Interjúnk Beleznay Maya asztrofizikussal, aki a Brain Bar előadója volt!
Mkor kezdett érdeklődni az asztrofizika iránt?
Mindig is érdekeltek a csillagok, kicsi korom óta mindig szerettem nézni őket esténként, a fizika pedig afféle családi hagyomány nálunk: nagyszüleim óta az apukám oldalán mindenki fizikus volt, igaz, szilárdtest-fizikával és biofizikával foglalkoztak, nem a csillagokkal, de az alap megvolt. Sosem éreztem kényszert ebbe az irányba, csak természetesen kialakult a vonzalom bennem, egészen korán. Aztán már a gimnáziumban elkezdtem helyi egyetemeken különféle kutatásokban részt venni,
Mennyire számít ez különlegesnek az Egyesült Államokban, hogy nőként a STEM, vagyis a reál irányvonalat választja? Hogyan befolyásolta a mindennapjait ez a helyzet?
Nálunk van egyfajta nyomás is ebbe az irányba, a nőket nagyon támogatják ezeken a területeken – így nem éreztem semmiféle hátrányt. Mégis tény, hogy ott az MIT-n, a fizika szakon minden évben kevesebb és kevesebb lányt látok az előadásokon, a kutatócsoportokban, szóval, azt hiszem, ez természetesen alakult így. Nem igaz mondjuk az összes természettudományos szakra, mert például a biológia szakon vagy akár ma már az informatikában is a lányok adják a többséget,
Az asztrofizika is, pedig gyerekként, kislányként nagyon sokak példaképei például az asztronauták, mégis később, valahogy ez kikopik. Nálam megmaradt.
És ennek a szerelemnek az elsődleges célpontja most épp a Jupiter, ha jól tudom.
Ez a legújabb projekt, amit most fejeztem be, de több területen is dolgoztam: foglalkoztam már galaxishalmazokkal, bináris csillagrendszerekkel, rádióasztronómiával is. A forró Jupiter projekt izgalmas, ezek olyan bolygók, amik más csillagok körül keringenek, körülbelül Jupiter nagyságúak vagy nagyobbak, és olyan közel vannak a csillagjukhoz, hogy tíz nap alatt megtesznek egy teljes kört, vagyis tíz nap egy év ezeken a bolygókon. A projekt lényege az volt, hogy írjunk egy olyan programot, ami pontosan tudja elemezni ezeket a típusú bolygókat.
Hogyhogy nem a Föld jellegű bolygókra mentek rá?
Azért választottuk ezeket, mert könnyebb észlelni őket, mert lecsökkentik a fényt amikor elhaladnak a csillagjuk előtt. Egy olyan programot írtunk, ami ezeket nagyon precízen analizálja, de
mert természetesen mindennek az a célja, hogy hosszú távon máshol is rábukkanjunk az élet lehetőségére.
De eközben az egész űrkutatás-szféra az űrverseny lezárulta óta, az elmúlt néhány évig bezárólag jelentősen lanyhult.
Igen, és közben a hetvenes évek óta senki nem járt a Holdon. 2011-ben a NASA teljesen leállt az emberek űrbe küldésével, mert veszélyes és drága. Ami ezen túllendített minket nemrég, hogy különböző milliárdos vállalkozók – Elon Musk vagy éppen Jeff Bezos – is beszálltak, és újraindult a verseny.
Lehet ennek köze a klímaváltozás miatti félelemnek attól, hogy lakhatatlan lesz a bolygó?
Abszolút, ezért van nagyon sok Vénusz- meg Mars-kutató, mert azok nagyon hasonló bolygók a Földhöz, és azt gondolja mindenki, hogy hasonló körülmények között jöttek létre. Viszont látszódik, hogy teljesen másképp alakult ki az élet:
Ezeknek a kutatásoknak az a lényege, hogy megtudjuk, ott mi romlott el ezeken a bolygókon, s hogy el tudjuk-e kerülni a Földön ugyanezeket a hibákat.
Eszerint lehet, hogy volt élet a Vénuszon vagy a Marson?
Korántsem biztos, de szerintem lehetséges. A Marson találtak már vizet pár évvel ezelőtt.
Az élet kialakulásához rengeteg feltételnek kell teljesülnie a vízen kívül is.
Annyira kicsi az esélye az élet kialakulásának, hogy a valószínűsége a Földön is igen csekély. Hogy az atomok pont olyan molekulákból jöttek össze, és úgy volt egyensúlyban minden egyes kis részecske, hogy az valószínűleg százmilliárd évig nem kellett volna, hogy még megtörténjen. Szóval még azt sem tudjuk megmagyarázni, hogy mi miért vagyunk itt, de az a feltételezés, hogyha mi itt vagyunk, akkor talán van máshol is élet.
Ön vallásos?
A csillagászok körében elterjedt a vallásosság. Fontos szerénynek maradni és elfogadni magasabb rendezőerőt, ami az ember által nem érthető.
Sok kiváló kozmológus és Nobel-díjas vallásos, és hisz abban, hogy amit ők nem értenek, annak van valami magasabb rendű magyarázata, s ez éppúgy lehet a Jóisten is, mert a hit nagyon jó támaszték az embernek ilyenkor. Ugyanakkor ez nem akadályoz meg abban, hogy többet próbáljunk kutatni, majd megérteni.
Érnek kritikák emiatt?
Igen, különösen most a 21. században alig van tere a vallásosságnak, én sem így nőttem fel, magam találtam rá erre az útra, pár évvel ezelőtt kereszteltek meg a Mátyás templomban.
Az ősrobbanás elmélete épp megdőlni látszik. Miben érik még tabudöntés vagy paradigmaváltás?
Például itt van a sztenderd modell a részecskékkel, amikből minden áll. Ugyanakkor elemek hiányoznak a kirakósból, a gravitron például, amit nem sikerült még megtalálni, és rengeteg, most még nem ismert összefüggés van a részecskék között is. Az ősrobbanás sok mindent elég jól megmagyarázott, de amióta a Higgs-bozont megtalálták, azt feltételezik, hogy kell, hogy legyen több hasonló elem, vagy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozni kívánó húrelmélet. A kozmológia nagyon távlati kép, de a végén mindig a részecskefizikához térünk vissza, csak azzal lehet megmagyarázni, hogy a legelején mi volt a dolgoknak, és hogyan kerültünk most ide. Ezek most a legnagyobb elméleti kérdések.
Említette a milliárdos nagyvállalkozók szerepét. Érdekli őket egyáltalán ez a sok elmélet?
Biztosan, de nem fektetnek bele sok energiát. Mégis van ennek előnye, hiszen most például a NASA a SpaceX-űrhajókat meg rakétákat használja, ami olcsóbb, mint a sajátjai, így marad pénze, amit máshova csatornázhat, és újraélesztheti a különféle kutatócsoportjait.
de húzta maga után. Amikor először bemutatták az 1800-as évek végén a liftet, nem látta senki az értelmét, húsz év múlva meg már nem építettek magas házat lift nélkül. Az űrkutatással sincs ez másként. Nem beszélve a mellékes eredményekről, hiszen a mikrohullámú sütő, a kórházakban a röntgenek és az MRI-gépek, de még a cipőink talpai is valamilyen kutatás szatellitanyagából jöttek létre, vagy ott van a GPS, a mobiltelefon is.
Egyébként most kik a legerősebb versenytársak Amerikának? A kínaiak?
Igen, ők nagyon erősek, de elsősorban a hadiipari irányt viszik, bár elég erős az elméleti oldaluk is. A szaúdiak, a koreaiak meg az indiaiak is így tesznek egyébként, őket sem szabad lebecsülni, sőt.
Nagyhatalmak és milliárdosok… van Magyarországnak keresnivalója ezen a területen ilyen erős versenytársak mellett? Még azon is sokan nevettek, hogy lett űrkutatásért felelős kormánybiztosa az országnak.
Abszolút.
Akkor is látom, amikor írok egy-egy tanulmányt, rengeteg magyar szerzőre hivatkozok ezen a területen. Persze az erőforrásai egy kis országnak nem akkorák, mint egy nagynak, sajnos a nagy nemzetközi együttműködések is kicsit leálltak most a háború miatt. Viszont a magyar űrprogram szerintem kezd beindulni, van a Hunor nevű program, amelynek lényege, hogy néhány éven belül ki akarnak választani magyarokat, akik Farkas Bertalan óta először visszatérhetnének az űrbe. Minden fejlett országnak egyébként a következő lépés az űrkutatás fokozása, a Közel-Keleten és Ázsiában is mindenki ebbe az irányba igyekszik, és a pénz is ezt az utat követi. Ha a világ leggazdagabb emberei úgy látják, megéri ebbe fektetni, akkor nem okos befektetés ez?
Ha már magyarok: mesélne a saját magyarságáról?
Persze. A szüleim mindketten Budapestről mentek az Egyesült Államokba, befejezni az egyetemi tanulmányaikat, és az volt a terv, ha mi megszületünk, visszaköltözünk Magyarországra, hiszen a család zöme otthon maradt.
Félre ne értsen, nem panaszkodom, hiszen fantasztikus lehetőségeket ad, hogy Amerikában nőhettem fel, de a szüleim szomorúak, hogy nem tudtunk a Magyarországon maradt családunkkal szoros kapcsolatban felnőni, bár nyaranta hazajárunk. És amióta elkezdtem az egyetemet, a Stipendium Peregrinum programmal minden nyáron itt dolgozom Magyarországon, segítek, mentorálom az új pályázókat, ennek köszönhetően sokkal több időt lehetek itt.
Mik a tervei a közeljövőben?
Beadom a PhD-jelentkezésemet, az MIT vagy a Stanford lenne a cél. Utána viszont az a tervem, hogy visszajövök Magyarországra, és itt fogok dolgozni.
Milyen előnyei vagy hátrányai vannak annak, hogy magyar?
Mi, magyarok nagyon jók vagyunk matekban. Biztosan van kutatás arra is, hogy aki más nyelven gondolkodik, az így másképp tudja a megoldásokat kitalálni. Mivel én magyarul gondolkozom, magyarul számolok a fejemben, de az anyagok többségével angol nyelven találkozom, angol nyelven tanítanak, ez egy kicsit bonyolult, és nem tudom, ennek köszönhető, de kreatívnak érzem magam, és ezt látom a többi ösztöndíjason is. Akikkel most már négyen vagyunk az MIT-n, bennük is látom, hogy nagyon sikeresek, rögtön jól tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez, ilyesmi. Szóval
És esetleg hátránya?
Szerintem nincs.
Mi lenne a PhD-kutatás témája? Szintén a Jupiter jellegű bolygók?
Ebbe az irányba pályázom, mert itt tudom a legtöbbet prezentálni, de még mindig keresem, hogy valóban mi érdekel a legjobban. Nagyon szeretem ezeket a nagyon távoli kozmológiai jellegű galaxiskutatásokat is csinálni, de sokkal több munkalehetőség és publikálási lehetőség van azok számára, akik például az exobolygókkal foglalkoznak. Szerencsére ez nem élsport, hogy ha hétévesen nem kezdesz úszni, nincs esélyed, itt mindig lehet témát váltani.
Ha végtelen ideje és pénzee lenne, meg persze kutatócsoportja, mit célozna meg?
A szupermasszív fekete lyukakat kutatnám.
amelyek segítségével a legtávolabb – akár a feltételezett ősrobbanás idejéig – vissza lehet nézni a világűrben, legalábbis elméletileg, a tudomány mai állása szerint.
Egy utolsó kérdés: mit gondol a science fictionről? Van kedvence?
A The Martian (magyarul: Mentőakció – a szerk.), Matt Damonnal. Az egy nagyon jó film, és egyébként az a technika, amit ő használt a filmben oxigén előállítására, ahhoz nagyon hasonlóval folynak kísérletek a Marson víz és oxigén előállítására. Kedvencem még az Interstellar. Egyáltalán nem realisztikus, de nagyon inspiráló – Hans Zimmer zenéje zseniális.