Brazília választ: visszajöhet a hatalomba a baloldal?

Nyitókép: egy Lulát rács mögött ábrázoló zsákot tart Bolsonaro elnök a kampánykörútja során (ERNESTO BENAVIDES / AFP)

Választásra készül Brazília, ahol a jobb- és a baloldal csap össze. Kis túlzással az egész világ figyel a voksolás eredményére, hiszen egyrészt egy jelentős gazdasági befolyással bíró, több mint 210 milliós lélekszámú országról van szó, másrészt a jelöltek személye miatt a megmérettetés talán több is, mint szimbolikus. Sokan a Trump-Biden párharc újrajátszásaként tekintenek a vasárnapi megmérettetésre. Körképünk a választások előtt!

A mostani választás tétje igen egyszerűen összefoglalható: jobbra vagy balra megy Brazília. A jobboldal vezetője az a Jair Bolsonaro, aki 2019 óta tölti be az államfői tisztséget. Bolsonaro nem rejtette véka alá, hogy politikai tevékenységét keresztény-konzervatív értékek mentén végzi, aki rendpárti üzenetekkel nyert négy éve választást.

Legnagyobb ellenfele Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már betöltötte az államfői tisztséget. A markánsan baloldali politikus a brazil politikai jobboldal régi ellenfele. Éppen emiatt

Sőt, a Financial Times megemlíti, hogy vannak, akik egyenesen az ország demokráciához való 1985-ös visszatérése óta a legnagyobb horderejű szavazásnak tartják. Az összecsapás elnökjelöltekre való kihegyezése nem véletlen: az 1988-ban életbe lépett, többször módosított alkotmány szerint a négy évre közvetlenül választott államfő egyben a kormány vezetője is.

Lula kampánybeszéde

Tehát a keresztény jobboldal csap össze a marxista baloldallal. Vagy mégsem ennyire egyszerű? Erre még visszatérünk, de nézzük előbb a számokat! A közvélemény-kutatások szerint Lula a szavazatok 47 százalékára számíthat, míg Bolsonaro 33 százalékot kaphat.

Bár Lula előnye jelentős, előrejelzések alapján könnyen elképzelhető, hogy második fordulóra is sor kerül, ugyanis csak akkor hirdetnek egy forduló után győztest, ha az az érvényes szavazatok több mint felét megszerzi.

A számokkal pedig el is érkeztünk a 2020-as amerikai elnökválasztás hangulatát idéző kampányba. Bolsonaro szerint a közvélemény-kutatók hazudnak, hogy számaikkal befolyásolják a közhangulatot, s ezzel a választások eredményét. Sőt, a jelenlegi elnök több mint egy éve folyamatosan kritizálja az elektronikus szavazógépeket működtető bíróságokat, amelyek szerinte nem elég ellenállók a választási csalásokkal szemben.

Bolsonaro támogatói szerint a Trump-Biden párharc során érzékelt visszaélésekhez hasonló csalásokra is lehet számítani vasárnap, amelyek célja a jelenlegi elnök hatalomból való eltávolítása.

A másik oldal szintén az amerikai párhuzamot erőlteti, természetesen ellentétes előjellel: a baloldal szerint Bolsonaro követői a capitoliumi eseményekhez hasonló reakciója várható Lula győzelme esetén. Sőt, szerintük Bolsonaro nem adná át a hatalmat és az erőszakos cselekményektől sem riadna vissza.

A jelenlegi elnök azonban nemrég egy rádió interjúban kijelentette: vereség esetén nem csupán a hatalmat kész átadni, hanem a politikai életből is visszavonulna

Egy másik ütközőpont a korrupció kérdése:

Egy évvel később előbb szabadlábra helyezték, majd tavaly a legfelsőbb bíróság megsemmisített minden ellene hozott ítéletet, így politikai jogait visszakapva indulhat a választáson. Ez az eseménysor természetesen elég komoly viták tárgyát képezi.

Egy további ütközőzóna a kereszténység kérdése. Nem véletlenül, hiszen Brazília kiemelten vallásos országnak számít. Bolsonaro szerint Lula egyház- és vallásellenes nézeteket vall, s szerinte templomokat zárna be és hívőket börtönözne be, ha a hatalom a kezébe kerülne. Lula államfősége idején ugyan nem tett olyan lépéseket, amelyekből erre lehetne következtetni, azonban jó kapcsolatokat ápol Daniel Ortegával, Nicaragua baloldali elnökével, aki egyre keményebben lép fel a katolikus egyházzal szemben. Bolsonaro az üldöztetés elől menekülő papoknak és apácáknak menedéket biztosított, s ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló eseményekre bizony Brazíliában is sor kerülhet, ha nem ő lesz az elnök.

Lulát egyébként a katolikus szavazók 50 százaléka támogatja, míg Bolsonaro legfőbb bázisát az ország lakosságának egyharmadát kitevő evangéliumi keresztények jelentik.

Bolsonaro támogatói is az utcán vannak

A választási verseny egyértelműen a személyekre lett kihegyezve, de azért szakpolitikai kérdések is megjelentek benne. Legfőképpen a gazdaság, amely a felmérések szerint leginkább érdekli, s egyben aggasztja is a választókat. Mindkét jelölt tett ugyan ígéreteket, vállalásokat, azonban a kép nem teljes egyértelmű, így szinte biztosra vehető, hogy a választást nem a gazdaságpolitikai víziók összecsapása dönti majd el.

Az említett viták, vádaskodások miatt a vasárnapi szavazást számos aggodalom övezi, az elemzői várakozások pedig egy első fordulós Lula-győzelemről, de Bolsonaro számára második fordulós visszavágási lehetőségről szólnak.