Az ellenzéki bekiabálások és dörömbölések miatt csaknem beszüntették a Parlamentben tartott képviselői ülést. Az ellenzék több fronton támadott, a házelnök az ülés berekesztésével fenyegetett. Napra pontosan 120 éve, 1902. október 8-án, az új parlamentben tartott első ülésen.
Régóta várt az épületre az ország, hiszen 1885-ben indult a monumentális építkezés. A képviselők is már türelmetlenkedtek, éppen ezért még folyt az építkezés, amikor 1902. október 8-án megtartották a Steindl Imre tervezte Országházban az első ülést. Mivel már 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején tartottak egy avatást, napra pontosan 120 éve még pezsgőt sem bontottak. A képviselők megcsodálták a meseszép kupolatermet, aztán belekezdtek egymás szapulásába.
A Magyarország című lap így írt a jeles napról: „Ma tartotta a képviselőház az első ülését az új parlamenti palotában. Ünnepélyesség, formalitás nem volt semmi ez alkalommal: hanem volt ahelyett lárma és rendzavarás, sőt, kicsi hija hogy az új palotabeli első ülést a rend felbomlása miatt föl nem függesztette az elnök.”
Például azzal, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király előzetesen október 6-ára rendelte el az ülésnapot, ami szerintük az aradi vértanúk miatt különös érzéketlenség. Ezért is tartották az első ülést a Parlamentben két nappal később.
Egy ritka fotó 1892-ből, amikor még csak épült a Parlament (fent, bal oldalon). Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei
Miután Apponyi Albert házelnök az ülés elején felolvasta a király üzenetét és „legkegyelmesebbként” említette az uralkodót, elszabadult a pokol. Az ellenzékiek gúnyos bekiabálásokat tettek, mondván, ha annyira kegyelmes, miért nem jött el az új Parlament első ülésére? Széll Kálmán miniszterelnök is szót kért, ám az ellenzék nem akarta meghallgatni. Tomboltak, kiabáltak, dörömböltek. A lapok szerint a karzaton ülő közönség élvezte a látványt, és viccesen megjegyezték, a nagy hangzavar miatt nehogy megrepedjenek a díszes márványlapok. Apponyi rendre intette az ellenzéket és felvetette, ha ilyen botrányos közjátékokat lát, berekeszti az összejövetelt.
„Ne méltóztassék minden parlamenti tanácskozást lehetetlenné tenni! (Folyamatos zaj a szélsőbaloldalon).
Nekem kötelességem a tanácskozás rendje felett őrködöm (Nagy zaj a szélsőbaloldalon) és én ezt a kötelességemet mindenkivel szemben teljesíteni fogom, ezért jót állok. Méltóztassék tehát a miniszterelnök urat meghallgatni, mert ebben a parlamentben kötelesség mindenkit meghallgatni (Tetszés a jobb oldalon, zaj a szélsőbaloldalon)."
Ifj. Ábrányi Kornél, író, újságíró a következőképpen foglalta össze frappánsan az első ülésnap krónikáját: „A rövid és száraz ülés helyett így lett egy hosszú és izgatott felavatás. S eközben a fényes márványfalak és az aranyozott oszlopok megbotránkozva ragyogtak.” Majd feltette az elgondolkoztató kérdést: „S ha így kezdődik, milyen lesz a folytatás?”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, számos körülményt figyelembe kell venni a kiválasztás során.
Egyszerűen elképesztő, amit ezek megengednek maguknak.
Ursula von der Leyen elvesztette a Parlament bizalmát.
A fenyegetésnél csak annak indoklása volt abszurdabb.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Ettől függ, hogy pályára lép-e a magyar középpályás.
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
