Romlik az amerikai kereszténység állapota – David R. Hodge valláskutató a Mandinernek

Nyitókép: templom az amerikai Vermont államban (JOSEPH PREZIOSO / AFP)

Milyen államokban üldözik leginkább a keresztényeket?

A keresztények a világ leginkább üldözött vallási csoportja, és szinte minden típusú kormányzat alatt éri őket valamilyen formában diszkrimináció. Ugyanakkor, tendenciájában két jellemző hátterű államtípusban éri leginkább valódi üldöztetés őket: ezek az ateista, pontosabban kommunista államok, illetve az iszlám hátterű országok.

Ha ez egy látványos tendencia, akkor ebből milyen messzemenő következtetést lehet levonni ezen államok hivatalos vallására, ideológiájára vonatkozólag?

Azt azért fontos leszögezni, hogy a második leginkább üldözött vallási csoportja világviszonylatban azok a muszlim hitfelekezetek, amelyek saját iszlám hitű környezetükben kisebbségi hitelveket követnek, és ezért hazájukban diszkrimináció éri őket. Vannak iszlám-kutatók, akik úgy vélik, az iszlámnak is egy olyan belső érlelődési folyamaton kellene átmennie, mint amilyen a kereszténység történetében a reformáció volt,

Keresztény kultúrájú államokban nem üldöznek semmilyen más vallást gyakorló kisebbséget. Európában a muszlim közösségek jogokat követelnek maguknak – és kapnak is – saját vallási hagyományaik megélésére. Mi az oka, hogy egyes államokban ugyanezt a jogot nem adják meg a keresztényeknek?

Nem értek egyet a kérdése mögött rejlő prekoncepcióval. A más vallású emberek iránti hátrányos megkülönböztetés bizony keresztény kultúrájú országokban is tetten érhető. Az amerikai New York szövetségi államban több gyűlölet-bűncselekmény éri az ortodox zsidó közösséget, mint minden más vallási kisebbséget együttvéve.

David R. Hodge, az Arizonai Állami Egyetem valláskutatója

Ha a világ szinte összes állama aláírta a Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, és ezzel elfogadta az elvet, hogy a vallás megélésének szabadsága alapvető emberi jog, akkor miképp szegik meg naponta, és miért nincs jogi következménye?

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. paragrafusa kifejezetten védi a vallási meggyőződés szabad gyakorlásához való jogot. Ugyanakkor a jognyilatkozat csupán egy elvrendszer, amelynek betartatására a világszervezetnek nem áll rendelkezésére semmilyen jogi mechanizmus. Vagyis az emberi jogi jogsértések szankcionálását nem tudja elvégezni, a jogsértések megtörténtére viszont rá tudja irányítani a nemzetközi közösség figyelmét.

Mely országokban, régiókban a legsúlyosabb a keresztények helyzete?

Sajnos a világ nagyon sok országában rendkívül nehéz helyzetben élnek a keresztények. A legrosszabb körülmények a keresztény hit gyakorlására

Az elnyomás mértéke ezekben az államokban kategóriákkal súlyosabb, mint bármilyen nyugati országban tapasztalható bármilyen visszaélés bármilyen vallási kisebbség jogaival szemben.

A Corvinákon megjelent cikkében azt írja, hogy a Pew Research Center adatai szerint 2007-ben 107 országban tapasztaltak üldöztetést, kirekesztést, jogi diszkriminációt keresztények, 2019-re ez 153-ra emelkedett. Ez mivel magyarázható?

A visszaélések számának növekedése mögötti okok komplexek, de szerintem a fő ok az, hogy

A nemzetközi közéleti vagy kulturális rendezvényeken a felek nem vetik fel a diszkrimináció érzékeny kérdését az adott országban, így aztán az elhallgatás miatt, vagy inkább a számonkérés elmaradása miatt a jelenség még inkább elburjánzik.

Az Egyesült Államok keresztény alapokra épült köztársaság. Keresztény államot fenntartani utópia, de a keresztény hagyományokat ápolni nem. Hol bicsaklott meg ez a folyamat Amerikában?

Az adott szövetségi állam társadalmi-politikai valóságát általában

Ahhoz, hogy egy államot a keresztény értékek fundamentumán őrizzék meg, az kell, hogy a kulturális intézmények meghatározó emberei maguk is valamilyen módon elkötelezetten tiszteljék ezeket az értékeket. Ha az amerikai intézmények vezetői maguk is kétkedve szemlélik, elavultnak érzik a keresztény értékeket, akkor egy másik irányba fogják vinni a nemzetet.

Az amerikai állami oktatási rendszer szekuláris, és az általános vélekedés szerint ez a normális: az állam maradjon neutrális. Az marad?

Az értékrendszerek mindig valamilyen emberi törekvés mentén realizálódnak. A szekuláris értékrend csupán egy a sok különböző világlátás közül, amely eszmei hátteret adhatnak egy adott oktatási tantervnek. A szekuláris állam „normálisnak” tűnhet azok számára, akik abban a kulturális közegben szocializálódtak, amelyben a szekularizáció a megszokott, bevett hagyomány. Éppen úgy, ahogy Indiában a hindu oktatási rendszert érzik „normálisnak”, vagyis megszokottnak a hindu emberek.

A szekularizmus nem neutralitás – állítja ön a Corvinákon megjelent másik tanulmányában –, hanem ez világkép felülkerekedése a többi felett. „A hírközlésben, a közoktatásban, az egyetemeken, a televíziós programokban, a filmiparban, kormányzati szabályozó hatóságoknál, az üzleti életben, egyszóval az amerikai közbeszéd formálásában szekuláris gondolkodású emberek játszanak központi szerepet” – írja. Ön ezt problematikusnak látja. Miért?

A szekularizmus dominanciája a kultúrát befolyásolni tudó hivatások terén több szempontból is problematikus. Például azért, mert a keresztények vagy más vallásos emberek perspektívái, szempontjai nem kerülnek be a közbeszédbe, mert a szekuláris többség ezeket nem érzi fontosnak. Hogy konkrét példaként újra megemlítsem: a keresztények elleni emberi jogi jogsértések ügye egyszerűen nincs a súlyának megfelelően kezelve, átnéznek fölötte, túlzónak érzik. Ekképp ez az elfogultság egy olyan társadalmat hoz létre, amelyben

Az amerikai fiatalok túlnyomó többsége egy szekuláris, de nem értéksemleges közegben szocializálódik. A tömegek milyen értékrendet tanulnak meg, milyen értékviláguk alakul ki, amely befolyásolja majd döntéseikben felnőtt életükben?

A szekuláris értékek hatása az amerikai fiatalokra mindent elsöprő mértékű. És szinte észre sem vesszük, miután a szekuláris világkép a megszokott, a velünk élő, a normális, ahelyett hogy, azt csupán egynek tartanánk a több másik világlátás mellett. A szekularizmus legészrevehetőbb hatása a fiatalokra a radikális individualizmus és a materialista orientáció, amelyek

Az amerikai nyilvánosságot átható PC és woke szemlélet mennyiben teszi lehetetlenné a dolgok pontos megnevezését, a valós társadalmi problémák hatékony kibeszélését?

Nem a woke ideológia a legnagyobb baj Amerikában, hiszen az leginkább csak segítségére volt annak, hogy lelepleződjön az afro-amerikaiak és más kisebbségek elleni burkolt előítéletesség. A baj inkább az, hogy a kultúrát formáló amerikai intézmények túlzottan homogének. Ha egy szemléletnek domináns befolyása van egy ország intézményeiben, az nagyban megnehezíti, hogy a konkrét problémákat nevükön lehessen nevezni, azokat mélységükben ki lehessen beszélni. Másképp fogalmazva: egy ország intézményei minél jobban tükrözik az adott hely népességét és elvárásait, annál jobb körülmények jönnek létre a problémák beazonosításához, megbeszéléséhez és megoldásához.

A woke hatása erős, vagyis elvileg nem lehetne egy csoportot sem diszkriminálni, mégis, a sztereotipizálás nagyon erősen jelen van az amerikai nyilvánosságban: a filmekben szereplő keresztények például általában korlátoltak, a melegek pedig jó fejek.

A keresztények negatív színben történő ábrázolása a hollywoodi produkciókban nem meglepő – ezek az alkotások visszatükrözik alkotóik világlátását. Az amerikai filmipar meghatározó figuráinak túlnyomó többsége nem vallásos ember. A személyes baráti és ismeretségi körükben is nyilvánvalóan kevés az ilyen meggyőződésű ember, így a keresztény kérdések számukra meglehetősen érdektelenek. Ekképp

a produkciók a keresztényekkel és más vallású emberekkel kapcsolatos szekuláris sztereotípiák, elfogultságok és előítéletek özönét kreálják újra.

Milyen állapotban van a kereszténység az Egyesült Államokban?

Sok szociológiai felmérés szerint az amerikai kereszténység spirituális állapota romlóban van. A szekuláris értékek mindenhol jelenlevő és ható befolyásának a jelek szerint bomlasztó hatása van sok amerikai keresztény spirituális vitalitására.

A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium online tudományos ismeretterjesztő folyóirata. A folyóirat itt olvasható.

Interjúfotók: Gyurkovits Tamás (MCC)