Spanyol lap: Orbán Viktor az antiszemitizmus eszközét egyedül Soros György ellen használta fel

Az autoritarizmus és a félelem kapcsolatáról közölt véleménycikket az El País című spanyol lap. Enric González véleménycikkében példaként említette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki 1998 és 2002 között a politikai és gazdasági stabilizáció programjával kormányzott. 2010-es kormányra kerülését követően azonban Orbán a liberális pozícióból áttért egy szélsőségesen konzervatív, a saját szavaival élve „illiberális” pozícióba – fogalmazott González.

A válság megnyitotta a kapukat az új jobboldali erőknek

A publicista úgy véli, a válságot követően az európai gazdasági bizonytalanság félelmet keltett, ez pedig „megnyitotta a kapukat az új jobboldali erőknek Franciaországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az exkommunista új demokráciák többségében”.

és a nemzeti identitás eltörlésétől tartott” – idézték a cikkben Julián Casanova történészt.

Casanova: Orbán Viktor elővette az antiszemitizmus zászlóját

Casanova azzal folytatta, hogy akkoriban a bevándorlók aránya alig érte el a lakosság 5 százalékát, és többségük európai származású volt. Hozzátette: Orbán „agendája egyértelműen antiszemita volt”. A történész megjegyezte azt is,  hogy a magyar kormányfő akkoriban a „klasszikus szélsőjobb egyik hagyományos zászlaját vette elő, az antiszemitizmust”.

Felidézte, hogy már 1989-ben, mikor az európai kommunista rezsimek összeomlottak, „a magyar társadalom széles rétegei mutattak mély ellenérzést a zsidókkal szemben”. Casanova úgy fogalmazott: „Orbán ebben nem akart túlságosan explicit lenni, és

akit különböző összeesküvésekkel vádolt meg, melyek célja a magyar nemzet tönkre tétele”.

„A kommunizmusból a demokráciába való átmenet gyors és rendezetlen volt”

A cikkben azt írták, „a kormányzati ellenérzés fókuszában” a Soros alapította és finanszírozta Közép-európai Egyetem (CEU) állt, melynek végül át kellett tennie székhelyét Bécsbe. Casanova arról  is beszélt, hogy „a kommunizmusból a demokráciába való átmenet nagyon gyors és rendezetlen volt azokban a társadalmakban, amelyek hosszú ideig szenvedtek a diktatúrától, és amelyekben a liberális hagyomány alig létezett” – olvasható az El País-ben.

Nyitókép: FABRICE COFFRINI / AFP