Egy spanyol történész szerint a magyar társadalom széles rétegei már 1989-ben is „mély ellenérzést tanúsítottak a zsidókkal szemben”.
Az autoritarizmus és a félelem kapcsolatáról közölt véleménycikket az El País című spanyol lap. Enric González véleménycikkében példaként említette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki 1998 és 2002 között a politikai és gazdasági stabilizáció programjával kormányzott. 2010-es kormányra kerülését követően azonban Orbán a liberális pozícióból áttért egy szélsőségesen konzervatív, a saját szavaival élve „illiberális” pozícióba – fogalmazott González.
A publicista úgy véli, a válságot követően az európai gazdasági bizonytalanság félelmet keltett, ez pedig „megnyitotta a kapukat az új jobboldali erőknek Franciaországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az exkommunista új demokráciák többségében”.
„Orbán nem a válságtól való félelmet használta ki, hanem a tömeges bevándorlástól való rettegést,
és a nemzeti identitás eltörlésétől tartott” – idézték a cikkben Julián Casanova történészt.
Casanova azzal folytatta, hogy akkoriban a bevándorlók aránya alig érte el a lakosság 5 százalékát, és többségük európai származású volt. Hozzátette: Orbán „agendája egyértelműen antiszemita volt”. A történész megjegyezte azt is, hogy a magyar kormányfő akkoriban a „klasszikus szélsőjobb egyik hagyományos zászlaját vette elő, az antiszemitizmust”.
Felidézte, hogy már 1989-ben, mikor az európai kommunista rezsimek összeomlottak, „a magyar társadalom széles rétegei mutattak mély ellenérzést a zsidókkal szemben”. Casanova úgy fogalmazott: „Orbán ebben nem akart túlságosan explicit lenni, és
az általános antiszemitizmust egyetlen ember felé, a zsidó multimilliárdos Soros György ellen fordította,
akit különböző összeesküvésekkel vádolt meg, melyek célja a magyar nemzet tönkre tétele”.
A cikkben azt írták, „a kormányzati ellenérzés fókuszában” a Soros alapította és finanszírozta Közép-európai Egyetem (CEU) állt, melynek végül át kellett tennie székhelyét Bécsbe. Casanova arról is beszélt, hogy „a kommunizmusból a demokráciába való átmenet nagyon gyors és rendezetlen volt azokban a társadalmakban, amelyek hosszú ideig szenvedtek a diktatúrától, és amelyekben a liberális hagyomány alig létezett” – olvasható az El País-ben.
Nyitókép: FABRICE COFFRINI / AFP
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
„Magyarország maradjon a béke szigete!” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ez az a dolog, amit szeretek a politikában.
Az idehaza korábban soha nem látott migrációs krízis jeleneteire a mai napig sokan emlékeznek, és elrettentő példaként lebeg előttük.
Bizonytalanná válhat Kijev katonai támogatása.
Mi lehet Kína titka? Kohán Mátyás egyenesen Pekingből fejti meg a titkot a Tempó legújabb epizódjában.
Ismét felelevenítették a szabadrúgásgólját.
Nagy rendőrségi művelet indult kedden este Bécs Leopoldstadt nevű kerületében.
