Németországban első fokon pert vesztett, ezért fellebbez a VW egyik alkalmazottja, akit idegesíteni kezdtek az Audinál a gendersemleges nyelvhasználatra vonatkozóan bevezetett irányelvek. A bíróság szerint az illetőnek nincs joga ahhoz, hogy „békén hagyják”.
A Müncheni Regionális Felsőbíróságon (Oberlandesgericht München) folytatódik annak a Volkswagen-alkalmazottnak az ügye, aki sérelmezte a cégcsoporthoz tartozó Audinál elfogadott gendersemleges nyelvhasználatra vonatkozó munkahelyi előírásokat.
A Volkswagen alkalmazottja a perben általános személyiségi jogainak megsértésére hivatkozik. Az Audinál
A munkavállalót idegesítette ez, és tiltakozott az ellen, hogy a vele való kommunikációban az új szabályokat bármilyen módon is alkalmazzák. Éppen ezért az Ingolstadti Járásbírósághoz fordult, hogy bíróságon támadja meg az új irányelveket.
Első fokon a bíróság elutasította kérelmét, igaz, technikai okokra hivatkozva. A bíróság arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy az irányelvek csak az Audi és az Audi-alkalmazottak vonatkozásában érvényesek, Volkswagen-alkalmazottként a panaszos nem köteles követni azokat.
A bíróság kimondta azt is, hogy nem lehet igaza a panaszosnak pusztán azon az alapon, hogy az irányelvet vele szemben mások alkalmazzák, vagyis, hogy a szabályok „passzív elszenvedője”.
Vagyis: nincs joga ahhoz, hogy „békén hagyják”.
A német nyelvben – ahogy az angolban is – a személyes névmásoknak nyelvtani neme („er”, „sie”, „es”) is van; a szavak ragozása is ennek megfelelően alakul. Ezek közül a harmadik a semleges, éppen ezért a munkahely elvárása az, hogy a fogalmazásmód a – a gender-inkluzivitás jegyében – a semleges nemnek megfelelően történjen.
Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a például a „munkatárs” kifejezést a hímnemű „Der Mitarbeiter” és nőnemű „Die Mitarbeiterin” kifejezés többesszámai helyett egységesen a gendersemleges „Mitarbeiter_innen” kifejezéssel kell szóban és írásban használni. A VW alkalmazottja ezt, és az ehhez hasonló nyelvtani megoldások előírását sérelmezi.
A Volkswagen-alkalmazott fellebbezett a döntés ellen, ügyét a Müncheni Regionális Felsőbíróság tárgyalja csütörtöktől (21 U 5235/22 ügyszámon kereshető).
Közleményében az áll, hogy a döntés megerősíti a cég elkötelezettségét a gender-érzékeny nyelvhasználat alkalmazása mellett a cég belső munkahelyi és a külvilággal való kommunikációja területén.
Kép: SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Nem terveznek, nem építenek jövőképet; a pillanat azonnali előnyeit és ingeráradatát akarják learatni.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A politológus kijelentette, hogy a politikában nincs tiszta lap, „minden új rendszer a régire reflektál, akár akarja, akár tagadja”.
A román állam védelmi képességeinek súlyos hiányosságaira figyelmeztet Balogh Levente újságíró, aki szerint csak a szerencsén múlt, hogy a közelmúltbeli drónincidensek nem követeltek emberéleteket.
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
