Borgen: a legjobb filmsorozat a hatalom természetéről és útvesztőiről

Ki gondolta volna, hogy a csendes, decens, jóléti kis Dánia produkálja majd az egyik legizgalmasabb politikai filmsorozatot a tévézés történetében?

Mert a Borgen ilyen: az előző évtized elején elindult, majd most nyáron egy újabb évaddal jelentkező sorozat az egyik legösszetettebb, legtartalmasabb filmes produkció, ami a mai politika valóságát próbálja bemutatni a nézőknek – fikciós eszközökkel persze.

Történt, hogy 2010-ben Dániában bemutattak egy új sorozatot, Borgen címmel. Az ősei révén angol származású, dán filmes alkotó, Adam Price elméjéből kipattant, általa összehozott tévés produkció zajos sikert aratott, először a kis nordikus királyságban, aztán szerte a világban. A Borgen cím a koppenhágai Christiansborg kastélyra utal, amiben egymás mellett működik Dánia parlamentje, legfelsőbb bírósága, s még a dán királynő hivatala is, tróntermestül. Emiatt a Borgen a dánok körében magát a politikát, a hatalmat, annak csúcsait jelenti.

A Borgen történetében egy fiktív dán politikusnő, Birgitte Nyborg életét és tetteit követhetjük nyomon: hogyan kezd felemelkedni a politikában, miként kerül hatalomra,

miként tudja – vagy sem – egyben tartani kormányát és családját, hogyan tudja képviselni vagy feladni értékrendjét.

Egy fiktív dán politikusnő kalandjai a közéletben? Nem hangzik túl izgalmasnak, sem túl egzotikusnak. De talán ez is a lényege a sorozatnak, s ez a sikerének a titka is: hollywoodi túlzásoktól mentesen bemutatni, milyen dilemmákkal kell szembenéznie, milyen döntéseket kell hoznia, s milyen praktikákkal kell élnie, mit kell megragadnia és mit kell feladnia annak, aki a 21. századi Európában politikára adja a fejét, és ezzel az egész életét. Mert ez utóbbit, az élete rááldozását nem tudja kikerülni. Már ha meg akar kapaszkodni a politikában, sőt netán ambíciói is vannak a közéletben.

Dilemmák és kétségek sorakoznak minden egyes epizódban. Karrier vagy család? Önazonosság vagy önfeladás? A hatalom csábítása vagy az életszabadság megtartása? Az értékrend vagy az érdekek képviselete? Ha érdekek: önérdek vagy közérdek? Pártérdek vagy nemzeti érdek? Igazmondás vagy hazugság? S ha már kamuzás: kegyes vagy kegyetlen hazugságokról van-e szó? S ha dönteni kell, az ember melyik ujját harapja le?

s nagyon is életszerűen, mai (poszt)modern világunk kulisszái között – ne gondoljuk, hogy mi, mai magyarok nagyon máshogy élnénk, mint a mai dánok.

Tudjuk: Dánia egy jól fésült, jól nevelt, régóta demokratikus és régóta gazdag, jóléti, kilengésektől mentes óvilági kisállam. De talán ez a Borgenben is átsejlő, visszafogottan polgári miliő az, ami segíti a sorozatot abban, hogy a karaktereken keresztül harsányságoktól mentesen tudják bemutatni ezeket a dilemmákat, amik minden korban és a világ minden táján örökké érvényesek.

A főszereplő politikusnő története mellett

ahogy a politikai szálakon túl a karrier és a magánélet ütközéseit és buktatóit is bőven taglalják.

Ugyan a főszereplő politikusnő fiktív mozgalma, a Mérsékelt Párt nagyjából szoftliberálisnak címkézhető, s a sorozatot azért pont ez a kilencvenes évek végén és kétezres évek elején uralkodó, mértékletes liberalizmus szelleme hatja át (már a mai ideológiai forrongásokhoz képest), a sorozat igyekszik mind e párt, s minden többi erő, balosok, szélbalosok, zöldek, jobbosok, sőt még a szélsőjobb érveit, világképét, erényeit és gyarlóságait is megvillantani. Az egyik legszínesebb figura pont a régimódi populista széljobbos pártvezér, Svend Åge Saltum karaktere, aki folyton a kényeskedő politikai elit fejéhez vágja a népi okosságokat, s akivel a sorozat egyik legérdekesebb politikai vitáját folytatja Birgitte Nyborg.

Érdekes az, hogy a Borgen eredeti szándékai szerint a politika és média sötét praktikáit kívánja leleplezni,

ami az érdeklődő és értő nézőket a maga összetettségében vezeti be egy kevéssé ismert európai ország mélyrétegeibe, le egészen a szakpolitikákig – ki gondolta volna például, hogy a dán sertéstenyésztők problémáiról vagy a dán-grönlandi kapcsolatok problémagócáról izgalmas politikai thriller tud születni?

Érdekes csavar, hogy a 2010-ben bemutatott Borgen az első dán miniszterelnöknőt prezentálta fiktív történetében – mire egy évre rá a valóságban is hatalomra került az első női kormányfő Dániában, s éppen most is egy – politikáiban meglepően sokszor jobbra kacsintó – szocdem miniszterelnöknője van az északi országnak Mette Fredriksen személyében.

A Borgen sikeréhez az is kellett, hogy a politikai és élet-tanmeséket ne papírízű párbeszédekkel és ne együgyü karakterekkel mutassák be. A főhősnő Birgitte Nyborgot Dánia ünnepelt színésznő-dívája, Sidse Babett Knudsen hozza hitelesen, nagyszerű szerepet alakítva. De a fiatal, feltörekvő, majd falakba ütköző újságírónőt játszó Birgitte Hjort Sørensen, a gátlástalanként induló, majd mégis botladozni kezdő spin doctort alakító – a Trónok Harcában Euron Greyjoyt megszemélyesítő – Pilou Asbæk, és a sokat látott, veterán tévés műsorvezetőt játszó Søren Malling is kiváló választások voltak a szerepeikre.

A 2022-es évad előzetese

Bár a sorozat első, 2010-es évek eleji évadjai alapvetően pozitív karakterként mutatják be a főhősnőt, akit a politika farkasverme és vastörvényei edzenek és keményítenek évadról évadra;

– és magát a politikát is. És ez jól is áll a Borgennek.

Talán pont ennyivel vagyunk már távolabb az ezredforduló optimista, derűs, jámbor, szoftliberális nyugati világképétől.

Talán pont ennyivel szól már jobban a valóságról és az igazságról a sorozat.