A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát

2020. május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát a Bosits kontra Szlovákia ügyben – tájékoztatta a ma7 szerkesztőségét Keszegh Tünde, a Bosits és társai jogi képviselője. A szlovák állam azonban a döntés után sem adta fel a küzdelmet a szlovák bíróságokon. Továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az állam a jogos tulajdonosa az erdőnek és nem a tulajdoni lapon vezetett Bosits és társai. A bíróságok előtt az ügy 2022. szeptember 6-án, másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bosits és társai javára.

A bíróságok kimondták, hogy az állam köteles nemcsak figyelembe venni, hanem végre is hajtani minden olyan strasbourgi döntést, mely szerint jogsértés történt és az állami szervek kötelessége visszaállítani a jogsértés előtti állapotot.

Az ügy részletei

Az ügy 2009-ben indult Bosits és társai ellen a Bártfai Járásbíróságon a szlovák állam keresete alapján. Azt állították, hogy az érintett erdő jogos tulajdonosa a szlovák állam. Bosits és társai az állam szerint nem lehetnek a jogos tulajdonosok, hiszen az állam a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban elkobozta a felmenőiktől az érintett erdőterületet. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a felmenők magyar nemzetiségűek voltak. 2013-ban

A bírósági perbe azonban 2014-ben beavatkozott Szlovákia főügyésze. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket.

A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát.

A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.

Az elsőfokú bíróság 2021-ben újból elutasította az állam keresetét. A szlovák állam fellebbezést nyújtott be, melyet nemrég a másodfokú bíróság elutasított. Az ügy 13 év után, másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bositsék javára.

A strasbourgi döntés hatása a szlovákiai bíróságok döntéshozatalára

Az elsőfokú és a másodfokú bíróság döntéshozatalánál elismerte Bositsék jogi érvelését, miszerint Szlovákia köteles végrehajtani a strasbourgi döntést és ezt az adott esetben egyetlen módon tudja megtenni: ha a bíróság visszaállítja a jogsértés előtti jogi állapotot, azaz meghozza ugyanazt a döntést, melyet már egyszer meghozott.

A bíróságok hangsúlyozták a strasbourgi döntés jogi jelentőségét és súlyosságát és levonták az ebből eredő következtetéseket. Hangsúlyozták, hogy Szlovákia Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy

A bíróságok kiemelték, hogy az állam köteles végrehajtani a strasbourgi döntést, mégpedig olyan intézkedés meghozatalával, amellyel eltávolítja a jogsértés negatív következményeit és visszaállítja a panaszos számára a jogsértés előtti állapotot.

Nyitókép: MTI Fotó, Nándorfi Máté