Gyorsan terjed a gyerekekre életveszélyes, rejtélyes májgyulladás

Megkongatta a vészharangot Müller Cecília országos tiszti főorvos a múlt héten: a Népszava információi szerint körlevélben figyelmeztette a fővárosi egészségügyi intézményeket arra, hogy a szokásosnál több megbetegedést regisztráltak a fertőző májgyulladás, vagyis a hepatitis A miatt. Időközben egyre többet olvasni arról, hogy egyre több gyermek fertőződik meg, vannak, akiknél májátültetést eredményező megbetegedést okozott a májgyulladás vírusa, néhányan pedig bele is haltak a kiskorúak közül a fertőzésbe.

A hepatitis szó májgyulladást jelent, azonban a hazánkban megjelenő hepatitis A és annak új vírustörzse által okozott megbetegedések, valamint a külföldön előforduló, gyermekeket érintő ismeretlen eredetű májgyulladásos megbetegedések között nincs összefüggés, mivel utóbbiakat nem a régóta ismert májgyulladást okozó kórokozók, például hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C, hepatitis D, hepatitis E vírusok okozták – válaszolja megkeresésünkre a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Mint írják, a májgyulladást számos kórokozó – vírus, baktérium parazita – okozhat, de kialakulásának lehet toxikus – alkohol, drogok, gyógyszerek – valamint genetikai és immunológiai oka is. Olyan ismeretlen eredetű májgyulladásos esetek folyamatosan, a világ számos pontján előfordulnak, amelyeknél nem sikerül azonosítani az ismert okok egyikét sem.

Hét különböző vírus okozhat májgyulladást

„Nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a vírusos májgyulladások között, jelen tudásunk szerint hét különböző vírus okozhat ilyen megbetegedést” – ezt már Rusvai Miklós virológus mondja lapunknak. Hozzáteszi: ezek közül a hepatitis A a legjóindulatúbb, ami nagyon ritkán okoz olyan súlyos májkárosodást, ami mondjuk, májtranszplantációhoz vezetne.

Ám ez nem jelenti azt, hogy félvállról lehetne venni, hiszen nagyon gyors ütemben terjed, és mint fentebb említettük, idén a szokásosnál több hepatitis A esetet is diagnosztizáltak: már az év első hét hónapjában több, mint tizenkétszer annyit, mint két évvel ezelőtt tizenkét hónap alatt. Megnyugtató viszont, hogy a hepatitis A-val most fertőzöttek betegbejelentései alapján

– tájékoztat az NNK. Azt is közölték, hogy nem fordult elő a hepatitis A-val összefüggésbe hozható haláleset vagy maradandó szövődménnyel történő gyógyulás.

„Pontosan nem lehet megmondani, mi áll az esetszámok emelkedésének hátterében, elképzelhető, hogy az emberek kevésbé tartják be a higiéniai szabályokat, a fertőzés ugyanis elsősorban rossz higiéniás körülmények között terjed” – mondja lapunknak Rusvai. Hozzáteszi, nagyon gyakran szennyvízeredetű a fertőzés, mint rámutat, olyasmit el tud képzelni, hogy a folyókban a szárazság miatt kevés a víz jelenleg, így a beömlő szennyvíz nem tud kellőképpen felhígulni.

Az is előfordulhat, hogy szennyvízzel locsolják a zöldségeket, amit aztán nem mosnak meg alaposan fogyasztás előtt. Hepatitis A-fertőzés árvizek idején szokott még jelentkezni, amikor is a derítők tartalmát kimossa az árvíz, de ilyesmi idén távolról sem történt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ezt azzal egészíti ki, hogy a hepatitis A-ra jellemző, hogy a megbetegedések számában öt-hat évenkénti ciklusokban ingadozás látható. Ehhez hozzáadódik, hogy egy

– ez sem azonos a főleg öt év alattiakat érintő rejtélyes májgyulladással.

A hepatitis A orális-fekális úton terjed

A hepatitis A okozta fertőzés főként orális-fekális úton terjed: a széklettel ürülő vírus piszkos kézzel, vagy szennyezett étellel-itallal az egyik személytől egy másik személy szájába jut. A vírus terjedhet közvetlen érintkezéssel vagy szexuális úton is. A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, így a magát egészségesnek érző ember is könnyen továbbadhatja a vírust. A fertőző májgyulladás bevezető szakaszában fáradtság, rossz közérzet láz, ízületi fájdalom jelentkezhet, majd a májfunkció zavarára utaló tüneteket, például étvágytalanságot, hányingert, hányást, sötétebb vizeletet, világos színű székletürítést és jobb bordaív alatti fájdalmat tapasztalhatunk. Gyakran sárgaság is kialakulhat. A lappangási idő viszonylag hosszú, átlagosan négy hét.

Rusvai figyelmeztet:

Hangsúlyozza, hogy a hepatitis A-val fertőzötteket az orvos – a betegséglefolyás súlyosságától függetlenül – minden esetben fertőzőosztályra utalja. A beteg környezetében pedig úgynevezett gócoltást alkalmaznak a már kialakult fertőzések megfékezésére: például iskolaidőben a fertőzött gyerek osztálytársain. A hepatitis A ellen nagyon jó hatékonyságú vakcina van, ám csak orvosi rendelvényre lehet beadni és fizetni is kell érte.  

Mit kell tudni a rejtélyes májgyulladásról, ami nem egyenlő a hepatitis A-val?

Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább 1010 valószínű megbetegedést jelentett 35 országban. A betegségben szenvedő gyermekeket általában több napig kórházban kellett ápolniuk, Angliában 11, Skóciában pedig egy gyermeknek volt szüksége májátültetésre. Az Egyesült Királyságban a 268 eset többsége öt évesnél fiatalabb volt, és a kórházi esetek közel 40 százaléka (189-ből 74) intenzív osztályra szorult – olvasható az University of Glasgow oldalán.

A fertőzés többnyire az öt év alatti gyermekeknél jelentkezik, és nagyon gyakran olyan súlyos májkárosodást idéz elő, hogy májtranszplantációra is nem egy esetben sor került. Spanyolországban – ahonnan április óta már 46 ilyen megbetegedést jelentettek –

A fertőzést egy még nem teljesen azonosított adenovírus és egy úgynevezett adeno-asszociált (AAV2) együtt okozza – hívja fel a figyelmet Rusvai. Hozzáteszi, sokáig az adenovírust gyanúsították ezzel a májkárosító hatással, de kiderült, hogy egy társvírusfertőzés, ami ezt előidézi.

Az önálló adenovírus-fertőzés leggyakrabban légzőszervi tünetek – torokfájás, szem-, mandulagyulladás, köhögés, esetleg orrfolyás – formájában jelentkezik, de az adenovírus önmagában májgyulladást nem okoz. A virológus szerint egy új AAV2 mutánsról lehet szó, mert ötven éve ismerjük ezt a vírust, és a mostaniakhoz hasonló megbetegedést eddig nem írtak le. Magyarországon szerencsére eddig még nem ütötte fel a fejét a rejtélyes májgyulladás, legalábbis a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz nem érkezett ilyen bejelentés.

Nyitókép: AFP