Az Északi Áramlat-1 újra indulása korántsem jelenti azt, hogy minden visszabillent a régi kerékvágásba Németországban.
Bár már újra indult az Északi Áramlat-1, azaz ismét jön gáz Oroszországból a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén. Berlin szabadulna ugyan az orosz gáztól, de egy ideig még rá van utalva – írja a privátbankár.hu.
Az Északi Áramlat-1 újra indulása korántsem jelenti azt, hogy minden visszabillent a régi kerékvágásba, mintegy 67 millió köbméter gáz, azaz erősen csökkentett mennyiség jön majd napi szinten a vezetéken. Ez a teljes kapacitás mintegy 40 százaléka, azaz visszaállt a karbantartás előtti állapot – a Gazprom június közepe óta nagyjából ennyire mérsékelte a szállításokat a vezetéken technikai okokra, többek között egy gázturbina kanadai karbantartására hivatkozva.
Az elmúlt napokban voltak arra utaló jelek, hogy ez a mennyiség tovább eshet majd, ezt jelzik ugyanis a gázvezeték-kapacitás „foglalásai” – Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője szerint mindössze 30 százalékon áll ez a mutató. Müller megjegyezte azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltban tett kijelentései alapján a szállított mennyiség tovább, 20 százalékra eshet.
Jelenleg ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak, ők döntenek ugyanis arról, mennyi gázt továbbít nekünk az Északi Áramlat- 1”
– fogalmazott Müller.
Az érkező orosz gáz mennyisége nagy kihatással lehet a német gazdaságra, a gázárakra és így az egész lakosságra is. A kieső mennyiséget ugyanis a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
A német külügyminiszter már lázadásokkal számol a helyzet további rosszabbodása esetén:
Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva”
– mondta Annalena Baerbock a Kanadával folytatott tárgyalásokon, amelyeken a már említett gázturbina visszaszállítása volt a téma. A Siemens Energy Kanadában karbantartott és a Gazprom által használt turbináját az észak-amerikai ország a szankciókra hivatkozva nem akarta visszaszállítani. Bár a német kormány ürügynek tartja, hogy az orosz cég részben a karbantartásra hivatkozva csökkentette a szállításokat, végül elérte, hogy Kanada engedélyt adjon a visszajuttatásra.
Nyitókép: STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Oroszország háborúja egyre közvetlenebbül fenyegeti a keleti határokon fekvő országokat – írta az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Szerinte az orosz elnök már 2027–2028-ra szóló haditerven dolgozik, és Belarusz mélyebb bevonásán is munkálkodik.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
