Adománygyűjtést indít a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a kárpátaljai magyar egyházi és civil szervezetek számára. A cél a háborús menekültek ellátásának megsegítése.
Adománygyűjtést kezdeményez kárpátaljai egyházi és civil szervezetek számára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A SegítőKÉSZ névre hallgató kezdeményezés célja, hogy támogassa azokat, akik részt vesznek a háborús menekültek ellátásában, illetve az egyre nehezebb helyzetbe sodródó kárpátaljai rászorulókon annak érdekében, hogy karitatív tevékenységüket továbbra is hatékonyan tudják végezni.
A forrásokat „aktuális és konkrét igények alapján” osztják szét partnerszervezeteik között, ezzel lehetővé téve, hogy célzott módon, hatékony és gyors segítséget tudjanak biztosítani.
Mint írják, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége fennállása óta kiemelten fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyarság támogatását, ezért szoros kapcsolatban áll Kárpátalján is több egyházi és civil szervezettel. A KÉSZ ezekre a partnerszervezetekre hivatkozva arról tudósít, az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt az érintett területeken továbbra is nagy szükség van segítségre és támogatásra, mert a menekültek ellátása folyamatosan sok munkát és forrást igényel.
„Személyesen is fontos számomra ez a kezdeményezés a gyökereim miatt. Görögkatolikus magyarként ezer szállal kötődöm Kárpátaljához történelmi, spirituális és személyes kapcsolatokban” – mondja lapunknak Makláry Ákos. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnök számára „Kárpátalja valóban testvér, még akkor is, ha olykor hosszú órákat kell is várni a határon, hogy találkozhassunk”. Úgy tapasztalja, Beregszászon beszélik a legszebben a magyar nyelvet. „Az ottani szervezeteket is emberek alkotják, így ismerve sokakat, személyessé válik az intézményes kapcsolat is”, mondja.
A görögkatolikus pap szerint, „az elmúlt hónapokban sokan levonták azt a következtetést, hogy a média háborús híreit erős fenntartással kell fogadni”, ugyanis, mint emlékeztet, minden oldalról sok az álhír és a megtévesztés, ezért még inkább felértékelődött a személyes kapcsolat. „Ott élő barátainkkal folyamatos a kapcsolatunk, sok-sok történetet hallottunk tőlük, mondhatom, hogy képben vagyunk.
A határon pedig csak szomorú és reményvesztett emberrel találkoztam. Az imádsággal, a jó szóval és a fizikai segítséggel ezt kell orvosolnunk”
– hangsúlyozza a lelkipásztor.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen üzeneteket kapnak kárpátaljai testvérszervezeteiktől, a KÉSZ elnöke mindenek előtt az ima erejét emeli ki. Mint mondja, keresztényként hiszünk az imádság erejében. Hozzáfűzi, „először azt kérték és kérik, hogy imádkozzunk értük, építsünk ilyen jellegű hidat. Csak ezután fogalmazták meg azokat a kéréseket, amelyekkel az ottani életminőséget tehetjük elviselhetővé.”
Hangsúlyozza: az ott élő magyarok szeretik szülőföldjüket, a háború elmúltával hozzájuk térhetnek vissza az elmenekülő családtagok. Megfogalmazása szerint „Most ők az »őssejtek«, akikre nagyon kell vigyáznunk.
A barátság ápolásának számtalan módja van, a jelen szomorú helyzetben bőven adódik alkalmunk kimutatni a szeretetünket akár kisebb-nagyobb pénzadománnyal is.”
Makláry Ákos a Mandinernek arról is beszél, amikor még Kijev ellen vezettek az oroszok támadást, rendszeressé váltak, szinte napi szinten voltak Kárpátalján is légiriadók a valós és a vélt rakétatámadások miatt. Arra figyelmeztet, hogy ezek a támadások, a heteken át tartó bizonytalanság lelkileg és testileg egyaránt kimerítették az ottani lakosokat, hiszen nem lehetett tudni, hogy mikor fog ténylegesen becsapódni egy rakéta, és annak mi lesz a következménye.
„Segítették a gyengéket és az időseket is abban, hogy minél gyorsabban eljussanak az óvóhelyekre. Közben pedig az aktív korosztálynak, ahol lehetett, a munkában is helyt kellett állni. Élni úgy, hogy a kijárási tilalom alatt a segítőket is folyamatosan igazoltatták, súlyos terheket viseltek el lelkileg, és nem volt lehetőség a megújulásra, feltöltődésre.”
Mint mondja, sokan jöttek így is a határhoz, hogy az ottragadt menekülteknek segítsenek, és utána visszatértek megint az óvóhelyre.
– hangsúlyozza a parókus.
Makláry Ákos eközben példaértékűnek látja a magyar egyházak és egyházi szervezetek helytállását a háború okozta károk enyhítésében. Hangsúlyozza, a háború kitörése után nagyon gyorsan létrejött a megállapodás a magyar kormány és a legjelentősebb hazai karitatív szervezetek között. „A kezdeti nehézségek után úgy látom, hogy megtanultak összehangoltan dolgozni. Ez egy közös szolgálat, hiszen mindannyiunknak ott van a fülében és a szívében Jézus Krisztus motiváló szava: »...amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek«.”
Mint mondja, napjainkban nagyon sok kritika éri az egyházakat és intézményeiket, ennek megfelelően pedig a keresztény hívőket is.
„Örülnénk, ha az egyházat bírálók és kritizálók tapasztalatokat szereznének arról, hogy jó ideje már nap mint nap hány hívő ember teszi a dolgát csöndben és alázattal, legtöbbször önkéntesként!
Jó volna ennek a szolgálatnak nagyobb nyilvános teret adni a médiában is, hiszen mindez nem magától értetődő, ez a gyümölcs a Krisztus-hit csodája”, mutat rá a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke.
Aki részt venne a SegítőKÉSZ akcióban, támogatását a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége adománygyűjtő bankszámláján keresztül juttathatja el a szervezethez.
Bankszámlaszám: 10702019-19719548-51300009
Számlatulajdonos: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Közlemény: adomány Kárpátaljának
Nyitóképen: Menekültszállás Barabáson a háború első heteiben. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni szankciók újabb részét, ami újabb, mindkét pártot érintő csapást mért Donald Trump elnök külpolitikájára – írja a Politico.
Szibiha szerint „új fejezet” nyílik majd a két ország kapcsolatában, miután a felek megegyeztek a kárpátaljai magyarság helyzetéről.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
A Politico értesülései szerint június 15-én új szakaszba léphet Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozási folyamata, miután Budapest jelezte: kész lehet feloldani korábbi vétóját.
A magyar kormányfő szerint új korszak kezdődhet, ugyanakkor több kérdésben is határozott vörös vonalakat jelölt ki.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
Akik tagadják az öröklődést, és akik még a katasztrofális képességromlás idején is görcsösen az okosat akarják lehúzni a butához, a szorgalmasat a lustához.
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is.
