Sötét képet festenek, nagyon hideg telet jósolnak az európai lapok az ukrajnai konfliktus miatt kiteljesedő energiaválság elemzésekor. Frans Timmermans zöld átmenetért felelős uniós biztos egy hete pedig amiatt aggódott, hogy ha a tél beálltáig nem sikerül a fűtésre megoldást találni, lázadások törhetnek ki Európában. De minek kell előbb ehhez bekövetkeznie?
Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború és a modern hadviselés legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól.
***
A múlt hét egyik szomorú szenzációja volt az országos holland gazdatüntetés, amely során egyrészt a tiltakozók megbénították az áruházláncok működését, másrészt (kis híján halálos) lövés ért egy tüntető 16 éves fiatalt. Logikusan adta magát a feltételezés, hogy ha Európa egyik legstabilabb országában idáig fajultak a dolgok, akkor akár egy nagyobb erejű, a társadalom egészére kiterjedő megmozdulás, felkelés sem lehet messze? A szűk látókörű, szemellenzős európai vezetés már nem jár messze attól, hogy összedöntse az európai gazdaságot, de
Egyelőre.
De miért is? Nos, a tapasztalatok szerint a jelentős tömegeket felvonultató megmozdulások a modern korban általában a fiatalok megmozdulásaival kezdődnek. Legyen szó a márciusi ifjakról, a sah megbuktatásával végződő iráni forradalomról, az 1968-as francia diáktüntetésekről, vagy éppen az arab tavaszról Tunéziától Szíriáig, a fiatalok mindenhol jelentős szerepet vállaltak a megmozdulásokban. Logikus, hogy ők játsszák a szikra szerepét, hiszen a felnőtt élete elején járó, még egzisztencia nélkül, sőt, sokszor munka és ezáltal kilátás nélküli fiataloknak nincs mit veszteniük. Elégedetlenségüket a társadalom csoportjai közül ők tudják a leghatásosabban kifejezni. De ahogy az 1968-as francia lázongások megmutatták, önmagában ez a csoport még nem elég a mozgalom sikeréhez.
Ahhoz a társadalom széles rétegeinek kell megmozdulniuk, csatlakozni hozzájuk, hogy a kritikus tömeg létrejöjjön.
Erre pedig az idősebbek csak akkor hajlandók, ha az ő egzisztenciájuk, megélhetésük van egyértelmű és közvetlen veszélyben. Ők azok, akik a családi békét, életük munkájának eredményeit veszíthetik el, ha a munkahelyük helyett az utcára, a barikádokra mennek. Ha viszont ők megfelelő számban megmozdulnak, akkor a felkelés legalább politikai szinten jó eséllyel sikerre van ítélve. Ehhez azonban több olyan tényezőnek is huzamosabb ideig jelen kell lennie, amelynek egyelőre csak a jelei látszanak jelenleg.
Az emelkedő megélhetési költségek miatt tüntetnek a belga szakszervezetek felhívására Brüsszelben június 20-án
Az első ezek közül a megélhetés súlyos nehézségei. Kevéssé ismert, hogy az 1783-as Lakinak nevezett izlandi vulkánkitörés jelentős hatást gyakorolt a világ időjárására és jelentős szerepe lehetett az 1780-as évek hosszú, hideg teleiben, valamint aszályos nyaraiban, amelyek jelentős éhínségeket okoztak világszerte. Az akkor évek óta nélkülöző francia lakosságnak az a hír, hogy a király megpróbálta akadályozni a 175 év után először összehívott országgyűlés működését, tényleg csak a közmondásos utolsó csepp volt a pohárban. Hasonló volt a helyzet a 2011 elején kirobbant szíriai polgárháború előestéjén is, amikor
De ugyanez igaz például a Rákóczi-szabadságharcra is: 1703-as kirobbanása előtt már 1697-ben volt egy kisebb felkelés Tokaj-Hegyalján a császári hadak garázdálkodásai, illetve általában a Habsburg-abszolutizmus ellen.
És itt kapcsolódik be a második szempont: a vezetés rugalmatlan, erőszakos, és/vagy a helyi szokásoknak, tényleges helyzetnek meg nem felelő viselkedése. Ugyanis minden társadalomnak megvannak az íratlan szabályai. Többek között az is, hogy a hatalom milyen eszközöket engedhet meg magának. Az előző ponthoz képest viszont
Merev, doktriner sötétzöld álláspontján a fenyegető energiaválság, és az ebből egyenesen következő társadalmi megmozdulások fenyegetésének hatására némileg ugyan változtatott, de ez is csak a közvetlenül fenyegetett energiaszektorra vonatkozott, és e lépés is valószínűleg későn érkezett.
A nitrogén-oxid és ammónia kibocsátásának csökkentését célzó kormányterv ellen tiltakoznak holland gazdák egy autópályán, Best környékén június 27-én
A holland gazdatüntetésen bekövetkezett fegyverhasználat azonban arra enged következtetni, hogy a demokratikus véleménynyilvánítás határait bevallottan feszegető, de még nem erőszakos megmozdulás ellen is már teljes erővel lép fel. Sőt, civil eszközök helyett a hadsereg vontató járműveit vették igénybe az útblokkok járműveinek elszállítására. Bár lehet a döntés mögött józan ok is, a brüsszeli döntéshozókat figyelve az elemzőnek óhatatlanul eszébe ötlik, hogy
A túlzottnak ítélt erő használata pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a hivatásuk jellegéből adódóan inkább konzervatív irányba hajló rendvédelmi és katonai erőket közép-, vagy hosszútávon szembe állítja a politikai hatalommal. Persze a jól bevált gerillataktika szerint olyan lépéseket kell tenni, amelyre a hatalom nem reagálhat másként, mint erőszakkal. Ez egyelőre csak a jövő zenéje, de ki tudja, hogy a covid gazdasági és társadalmi hatásait éppen csak lerázó, amúgy talán túlzottan is türelmes európai polgároknál mikor szakad el a cérna.
Globalizált világunkban minden ország elkerülhetetlenül egy nagyobb rendszer része. A társadalmi megmozdulásokra hatást gyakorló szempontok közül a harmadik aspektus a külvilág. Elég csak 1956-ra gondolni, ahol a poznani munkásmegmozdulás nyomán robbant ki az egyetemisták közvetítésével a forradalom, de ide vehetjük 1848-at is, ahol a bécsi megmozdulás híre sarkallta akcióra az amúgy is szervezkedő márciusi ifjakat. Az arab tavasz láncreakciószerűen bekövetkező megmozdulásairól nem is beszélve.
De nemcsak az előbbi példákban bemutatott tényezők gyorsíthatják fel a társadalmi mozgásokat, hanem egy kívülről érkező nyomás is. Nagyon bízom benne, hogy a háborúban blokkolt gabonaszállítmányok pótlására, vagy akár azok elszállítására mégis lesz mód, azonban az energiahordozók árának elszállása magával hozza az élelmiszerárak globális emelkedését –
Belegondolni is rossz, milyen hatásokkal járhat egy amúgy is forrongó országban egy 2015-öshöz hasonló migrációs hullám megjelenése.
Összefoglalva a fentieket: nem tudni, hogy még mennyire van messze egy 1848-ashoz hasonló, Európán végigsöprő forradalmi hullám, azonban az Írás már megjelent a falon. Őszintén kívánom, hogy ne kerüljön sor rá, ugyanis a mondás szerint a forradalom olyan, mint Szaturnusz, felfalja gyermekeit. Van-e még idő korrigálni a hibákat? Nagyon szeretném azt hinni, de mindenképpen meg kell próbálni.
és az előttünk tátongó szakadék előtt legkésőbb az utolsó pillanatban elrántják a kormányt.
--
Nyitókép: A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozója ellen tüntetőt vesznek őrizetbe a Garmisch-Partenkirchen közelében fekvő Krün elmaui kastályának közelében június 27-én.
fotó: MTI
Százával érkeznek a támogató üzenetek, miután Magyarország miniszterelnöke közölte, hogy kiadóként az állam akarja megmondani, mi jelenhet meg a Mandineren.
A lépések túlmutatnak az EU korrupcióellenes követelményein.
Volt-van egy tökig korrupt Észak-balkáni ország, ahol a legfelsőbb vezető irányításával iparági szinten űzték az uniós felzárkóztatási források ellopását.
Ha Bardella jövőre győz a francia elnökválasztáson, hosszú ideje először lenne szuverenista vezetője egy nyugat-európai országnak.
Magyar Péter miniszterelnök nem zárta ki a paktum alkalmazását.
Egy hónap telt el a kormány hivatalba lépése óta, és ezalatt Magyar Péter átállította Magyarországot az európai útra.
Nyilvánosságra hozták a nem országgyűlési képviselő kormánytagok vagyonnyilatkozatait is. Több miniszter jelentős vagyonnal rendelkezik.
A Magyarországnak járó uniós források „minél hatékonyabb és eredményesebb felhasználásáról" is egyeztettek.
