A Korszakhatáron című kötet a Terror Háza főigazgatójának 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása.
Baczoni Dorottya, a Korszakhatáron című kötet szerkesztője, a XXI. Század Intézet igazgatója méltatásában elmondta, hogy a kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása.
Mint kifejtette, az esszék vezérfonala, hogy a hidegháború után következő világrend már nem érvényes, az Egyesült Államok elvesztette hegemón szerepét, kihívója Kína, „erőt gyűjt India és a muszlim világ”. Eközben pedig a nyugati világ hagyományos értékei, köztük a vallás, a család és a tudomány támadás alatt állnak és a relativizálás áldozatává váltak – fogalmazott a szerkesztő.
Baczoni Dorottya úgy folytatta, az esszék szerint Európa az első világháború óta a „globális eljelentéktelenedés útjára lépett”. A kötet egyúttal azt is számon kéri a nyugati világ intellektuális és politikai vezetőin, hogy vajon képesek lesznek-e alkalmazkodni az új helyzethez.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az eseményen arról beszélt, álláspontja szerint káros és helytelen az ideológiai előfeltételezéseket a reálpolitikai szempontok elé emelni. Úgy vélte, akárcsak
Kína szerepéről szólva Schmidt Mária kifejtette, hogy a távol-keleti ország sorozatos megújulási képességet mutat és jelentősebb innovációs kapacitással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ahol a polgárok számára egyre kevésbé biztosított az érdemalapú előrejutás.
A nyugat-európai elitet bírálva kijelentette, hogy az ottani akadémiai és politikai közegben tapasztalt „tabusítás” arra „hajaz”, amit a közép-európai országok, köztük Magyarország az 1970-es évek második felében élt meg, aminek következtében (mára) „intellektuálisan teljesen kiüresedett Európa”.
Hozzátette: 1990 óta Európa nyugati felében nincs meg a szándék Kelet-Közép-Európa történelmi, köztük a kommunizmussal kapcsolatos tapasztalatainak megértésére. Szavai szerint "1990 óta nincs kérdés, csak kioktatás, (...) de ez nem tud így működni".
A feminizmus kapcsán Schmidt Mária arról értekezett, hogy a nők megnyerték a 20. századot, mert minden célkitűzésüket megvalósították, ugyanakkor elveszíthetik a 21. századot. A történész tapasztalatának nevezte, hogy akik „megnyernek egy csatát, azok nem tudnak leállni”. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik mások mellett a szexuális kisebbségekre is.
Az ukrajnai háborúra térve Schmidt Mária azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy „nem érti” az Egyesült Államok stratégiai célját a konfliktusban, Európa eközben pedig olyan döntéseket hoz – mondta a szankciós politikára utalva –, amelyek „súlyosan", de lehet, hogy „végzetesen” fogják érinteni a kontinenst.
Schmidt Mária úgy vélekedett, hogy
a háborúból Kína fog profitálni, eközben „Németország megszűnt létezni”,
mert a német politikában az ideológia uralkodik a reálpolitika helyett.
A Széchenyi-díjas történész egyúttal Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel és nemzetbiztonsági tanácsadóval értett egyet, aki szerint Oroszország meggyengítése, visszaszorítása alááshatja az európai stabilitást. Schmidt Mária kitért arra is, hogy az Egyesült Államok olyan mértékben alázza meg az oroszokat, hogy az nem hagy számukra más lehetőséget, mint hogy Putyint támogassák.
Magyarországra térve Schmidt Mária elmondta: a Fidesz-KDNP országgyűlési választásokon elért győzelme azt mutatja, hogy a magyar társadalom a béke és a biztonság oldalára állt és továbbra is reálpolitikát vár a vezetőitől.
A csaknem 450 oldalas kötet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.
(MTI)
Nyitókép: KKETTKA
Soha nem gondoltam volna, hogy az elmúlt évek számomra is egyik legnagyobb dilemmáját éppen ez a mozi visszhangozza majd.
A nyugatiak száz évvel ezelőtt egyszer már az életünkre törtek.
A történész szerint a vasárnapi választás nem csak Magyarországról szól.
Már a bemutató előtt politikai viták kereszttüzébe került: a Marx A tőke című munkája nyomán készült előadás pénteken debütált a Nemzeti Színházban.
A Baljós közelség bemutatóját követő pódiumbeszélgetés a háború társadalmi és morális következményeit, a sorkötelezettség kérdését, Ukrajna uniós csatlakozásának jogi és gazdasági implikációit, valamint Magyarország békepárti álláspontját és stratégiai mozgásterét állította a középpontba.
Összművészeti találkozónak adott helyet a hétvégén a Szépművészeti Múzeum. A műtárgyak között pár napig a divat és a stílus kapta a főszerepet. Tehetséges és fiatal tervezők mutatkoztak be a közönségnek, bebizonyítva, hogy Kelet-Európa e téren is igencsak élen jár. Beszámolónk.
Hack Péter szerint komoly következményei lesznek Magyar Péter Sulyok Tamásra gyakorolt nyomásának.
Ebben a képben minden benne van a magyar emberek április 12-én kimondott döntéséről.
