Rekord alacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója, valamint a baloldali összefogás (NUPES) holtversenyben végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos Sopra Steria közvélemény-kutató intézet becslésen alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.
A becslések szerint mindkét szövetség 25,2 százalékos támogatottságot kapott.
A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a jövő vasárnapi második fordulóban az élen végezhet
és a legerősebb politikai formáció maradhat, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben.
Az elnöki koalíció 275 és 310 közötti helyre számíthat, míg a baloldali összefogás (NUPES) 160-190 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Harmadik helyen a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Front áll 18,9 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak 13,7 százalékot értek el, míg Eric Zemmour Visszahódítás elnevezésű formációját a szavazók 3,9 százaléka támogatta. A választásra jogosult mintegy 48 millió francia állampolgár alig 47,2 százaléka járult az urnákhoz.
Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, a konzervatívok frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről. A nemzetgyűlési választás első fordulójának becsült eredménye visszatükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül,
az egyik oldalon a radikális baloldallal, a másikon pedig a szuverenista jobboldallal.
Másfél hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron ugyanazokat az érveket hozta fel a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, mint az elnökválasztási kampányában: egyértelmű többséget kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a rendetlenséget jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének. „Semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani” – mondta csütörtökön egy dél-franciaországi rendezvényen az államfő, egymás mellé állítva az elnökválasztás második helyén végzett szuverenista jobboldali Marine Le Pent és a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, a baloldali összefogás vezetőjét. Ez utóbbi az elnök legfőbb politikai ellenfelévé nőtte ki magát az elnökválasztás óta. Az a célja, hogy a baloldali összefogással megszerezze a nemzetgyűlési többséget, s arra kényszerítse az államfőt, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye a második fordulóban.