Francia választások: Macron pártja és a baloldal holtversenyben az élen az első fordulóban

2022. június 12. 21:24

Harmadik helyen a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Front áll 18,9 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak 13,7 százalékot értek el, míg Eric Zemmour Visszahódítás elnevezésű formációját a szavazók 3,9 százaléka támogatta.

2022. június 12. 21:24
null

Rekord alacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója, valamint a baloldali összefogás (NUPES) holtversenyben végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos Sopra Steria közvélemény-kutató intézet becslésen alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint mindkét szövetség 25,2 százalékos támogatottságot kapott.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a jövő vasárnapi második fordulóban az élen végezhet

és a legerősebb politikai formáció maradhat, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben.

Az elnöki koalíció 275 és 310 közötti helyre számíthat, míg a baloldali összefogás (NUPES) 160-190 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Harmadik helyen a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Front áll 18,9 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak 13,7 százalékot értek el, míg Eric Zemmour Visszahódítás elnevezésű formációját a szavazók 3,9 százaléka támogatta. A választásra jogosult mintegy 48 millió francia állampolgár alig 47,2 százaléka járult az urnákhoz.

Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, a konzervatívok frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről. A nemzetgyűlési választás első fordulójának becsült eredménye visszatükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül,

az egyik oldalon a radikális baloldallal, a másikon pedig a szuverenista jobboldallal.

Másfél hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron ugyanazokat az érveket hozta fel a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, mint az elnökválasztási kampányában: egyértelmű többséget kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a rendetlenséget jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének. „Semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani” – mondta csütörtökön egy dél-franciaországi rendezvényen az államfő, egymás mellé állítva az elnökválasztás második helyén végzett szuverenista jobboldali Marine Le Pent és a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, a baloldali összefogás vezetőjét. Ez utóbbi az elnök legfőbb politikai ellenfelévé nőtte ki magát az elnökválasztás óta. Az a célja, hogy a baloldali összefogással megszerezze a nemzetgyűlési többséget, s arra kényszerítse az államfőt, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye a második fordulóban.

A nemzetgyűlési választások jövő vasárnapi második fordulója ugyanakkor kihathat a május 20-án kinevezett új kormány összetételére, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte:

annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania a miniszteri tisztségéről.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettetik meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.

(MTI)

(Fotó: Emmanuel Macron francia államfő támogatóinak int, miután leadta szavazatát a nemzetgyűlési választások első fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.MTI/EPA/Mohamed Badra)

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jánosbácsi
2022. június 13. 08:39
Le Pen elbukott. Akik Orbán Viktorral szövetkeztek mindannyian buktak.
pipa89
2022. június 13. 07:30
Tudom, hogy a többség itthon beájult Macrontól. Másképp látom. Macron tetszik, nem tetszik, globalista. A fontos kérdésekben rendre ott teszi le a voksát. Ugyanakkor a francia forradalom eszméje szerves része a francia öntudatnak, ebből táplálkozik a sárga mellényesek mozgalma. Egy társadalom erősségének fokmérője a szélsőségesek politikai ereje is lehet. Nos, ebben Franciaország szemlátomást gyenge. Mi a veszélye ennek? Hogy Macron ellenében nem Marine Le Pen pártja fog erősödni, nem a szélső jobb (E. Zemmour) hanem a szociális jólétért, az antiglobalizmusért küzdő, anarchista-bolseviszta elemeket is mutató szélsőbal. A franciáknak három dolog tett be: 1. A páholyokból indult forradalmi eszmék. 2. A távolról ismert, idealista elképzeléseik a szocialzmusról, bolsevizmusról. 3. A gyarmati múltból fakadó multikulti. Ez túl sok tényező ahhoz, hogy sikeres választ adjanak a globalizmusra egy globalista vezetővel még akkor is, ha az történetesen szuverenista. Magyar szempontból mi tőlük semmi jóra nem számithatunk, csak egy-két kapcsolódási pontunk van: nukleáris energia, szuverenizmus. Az utóbbi azonban nem ugyanaz az elképzelés, mint a miénk. Macron kiáll Franciaország szuverenitása mellett, ugyanakkor tolja az EU föderalista szekerét. Számomra ő egy sötét ló.
balbako_
2022. június 13. 05:28
Isten nem bottal ver! (Trianonért megérdemlik a csigazabálók)
Akitlosz
2022. június 12. 23:11
A pártlistás szavazás abban a formában, ahogyan Magyarországon van azaz, hogy csak pártot lehet választani, de a listán szereplő jelöltek közül tilos, a választói akarat kijátszása. S nagyon diszkriminatív. A listavezetőknek bérelt helyük van az országgyűlésben, míg a sereghajtók esélytelenek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!