Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: az „extraprofitadókat” az eddigi különadókon felül szedik be.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte – idézte a műsorban elhangzottakat a Portfolio.
Az olajembargós döntés kapcsán elmondta, hogy sikerült elérni, hogy a benzin ársapka fenntartható maradjon a jövőben is. Szerinte a gázembargó felmerülése „egy hidrogénbombával érne fel Magyarországra nézve”.
„Körülbelül napi 5-6 millió hordónyi olajkitettséget kell most pótolni azzal, hogy elfogadták az olajembargót az EU-ban.
Ez egy olajárkrízist, energiakrízist fok okozni, ez már az inflációban is megjelent és tovább fűtheti az emelkedést”
– hangsúlyozta Nagy Márton.
A kormány által bevezetett különadókról is kérdezték. Az „extra” profitot váratlan profitként magyarázta a miniszter. „Ennek az angol megfelelője az úgynevezett windfall profit, ami azt jelenti, hogy a vállalat viselkedésétől függetlenül pénzeső hullik a vállalatra, de ezt nem érdemli meg, mert nem tett érte semmit, miközben mástól elvonja a javakat (értve itt például a háztartásokat). Európában ilyen »extraprofit« adó már több helyen is van” – mutatatott rá Nagy Márton. Példaként Romániát és Spanyolországot hozta.
„Ami nagyon szembeötlő, az az energiaszektor, a nagy olajipari cégek sokat gazdagodtak az olajár emelkedésén” – mondta. „Ami érdekes itthon még, az a a bankszektor, amely akkor tesz szert sok profitra, amikor gyors kamatemelés történik.
Eurózónás példát azért nem látunk a bankszektor esetében különadóra, mert ott még nem kezdődött meg a kamatemelés, miközben itthon már igen”
– tette hozzá a miniszter.
A beszélgetésből kiderült, hogy elsősorban azok a bankok érintettek a különadókkal, amelyek látra szóló betéteket gyűjtenek. „Ezért nem dolgoztak meg, hiszen a jegybanknak reagálnia kellett az infláció emelkedésére, és a kamatemelés következtében realizálták ezt az »extra profitot«” – magyarázta Nagy.
Kitért arra is, hogy a légitársaság-adót Európában majdnem mindenhol alkalmazzák (departure tax, 10-50 euró közötti összeg az út hosszától függően), ezét gondolták azt, hogy itthon is bevezethető egy egységes, utasonkénti 10 eurós adó, amit a légitársaságnak kell befizetnie a költségvetésbe – fűzte hozzá.
Nagy Márton a témában arról is beszélt, hogy az eddigi különadókat ezt követően is beszedi a kormány, a mostani, „extraprofitadókat” ezeken felül vetik ki – sorolta a részleteket.
„A mostani különadó átmeneti lenne, a mostani tudásunk szerint két évre szólna, idénre és jövőre
Ugyanakkor az idei évi adót is a teljes évre szedik be” – hangzott el a műsorban.
Nyitóképen Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Balogh Zoltán