A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: az „extraprofitadókat” az eddigi különadókon felül szedik be.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte – idézte a műsorban elhangzottakat a Portfolio.
Az olajembargós döntés kapcsán elmondta, hogy sikerült elérni, hogy a benzin ársapka fenntartható maradjon a jövőben is. Szerinte a gázembargó felmerülése „egy hidrogénbombával érne fel Magyarországra nézve”.
„Körülbelül napi 5-6 millió hordónyi olajkitettséget kell most pótolni azzal, hogy elfogadták az olajembargót az EU-ban.
Ez egy olajárkrízist, energiakrízist fok okozni, ez már az inflációban is megjelent és tovább fűtheti az emelkedést”
– hangsúlyozta Nagy Márton.
A kormány által bevezetett különadókról is kérdezték. Az „extra” profitot váratlan profitként magyarázta a miniszter. „Ennek az angol megfelelője az úgynevezett windfall profit, ami azt jelenti, hogy a vállalat viselkedésétől függetlenül pénzeső hullik a vállalatra, de ezt nem érdemli meg, mert nem tett érte semmit, miközben mástól elvonja a javakat (értve itt például a háztartásokat). Európában ilyen »extraprofit« adó már több helyen is van” – mutatatott rá Nagy Márton. Példaként Romániát és Spanyolországot hozta.
„Ami nagyon szembeötlő, az az energiaszektor, a nagy olajipari cégek sokat gazdagodtak az olajár emelkedésén” – mondta. „Ami érdekes itthon még, az a a bankszektor, amely akkor tesz szert sok profitra, amikor gyors kamatemelés történik.
Eurózónás példát azért nem látunk a bankszektor esetében különadóra, mert ott még nem kezdődött meg a kamatemelés, miközben itthon már igen”
– tette hozzá a miniszter.
A beszélgetésből kiderült, hogy elsősorban azok a bankok érintettek a különadókkal, amelyek látra szóló betéteket gyűjtenek. „Ezért nem dolgoztak meg, hiszen a jegybanknak reagálnia kellett az infláció emelkedésére, és a kamatemelés következtében realizálták ezt az »extra profitot«” – magyarázta Nagy.
Kitért arra is, hogy a légitársaság-adót Európában majdnem mindenhol alkalmazzák (departure tax, 10-50 euró közötti összeg az út hosszától függően), ezét gondolták azt, hogy itthon is bevezethető egy egységes, utasonkénti 10 eurós adó, amit a légitársaságnak kell befizetnie a költségvetésbe – fűzte hozzá.
Nagy Márton a témában arról is beszélt, hogy az eddigi különadókat ezt követően is beszedi a kormány, a mostani, „extraprofitadókat” ezeken felül vetik ki – sorolta a részleteket.
„A mostani különadó átmeneti lenne, a mostani tudásunk szerint két évre szólna, idénre és jövőre
Ugyanakkor az idei évi adót is a teljes évre szedik be” – hangzott el a műsorban.
Nyitóképen Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Horváth József szerint az informatikai cégek a 21. századi katonai hadviselésben egyre fontosabb szerephez jutnak, sőt elsőrendű háborús csapásmérő eszközzé válhatnak.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyar Péterék adatszivárgási botránya. Az ukrán webfejlesztő cég vezetője egyébként Zelenszkij nyílt támogatója.
A dán miniszterelnök mindenben segítené Zelenszkijt.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
A NAIH hivatalból vizsgálódik.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
