Ezt a közterhet alkalmazza például Németország, Svédország, Hollandia, Franciaország és Norvégia is.
A koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások feloldása miatt megugrott a repülés iránt kereslet, a jelenség idehaza is érzékelhető. A kereslet felfutása kivételes jellegű, így extraporfitot jelenthet a légicégeknél. Az adó hazai bevezetése mellett szól az is, hogy a társaságokra Nyugat-Európa több államban már kivetettek ilyen terhet – hívta fel a figyelmet összeállításában a Mediaworks-Hírcentruma.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt korábban, a magyar kormány megadóztatja az extraprofitot. Ezt a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az érintettek között szerepelnek a légiközlekedés egyes szereplői is – emlékeztetett a Hírcentrum.
amit induló utasonként kell majd megfizetniük a légitársaságoknak. Az összes állami adóbevétel évi harmincmilliárd forint lehet – hangsúlyozták.
Az összeállításban kitértek arra, hogy egyes becslések szerint visszatérhetnek a 2019-ben, vagyis a Covid-válság előtt rögzített értékek a légitársaságoknál, így idén akár 7-8 millió induló utassal is lehet idehaza számolni. E várakozást támasztja alá, hogy 2022 első negyedévében a Liszt Ferenc-reptéren már meghaladta az egymilliót az induló utasforgalom.
Az üzleti és a turistautak számának érezhető növekedése jelentős többletbevételt hozhat a repülőgép-társaságoknak.
A magyar közteher bevezetése mellett szól az is, hogy efféle adót Európa számos országában szednek,
A légiközlekedés megadóztatásának ráadásul számos verziója létezik, általában az induló utasok száma alapján vetik ki és a légitársaságoknak kell megfizetniük. A szabályok egyik fontos jellemzője, hogy az adó még véletlenül se csökkentse az érkező utasok számát – írták.
Németországban például az út hosszának függvényében 7,46 és 41,97 euró közötti összeget kell megfizetni minden utas után. Az adót a repülőgép-társaság vagy közvetlenül rója le az államnak, vagy úgynevezett adóképviselőn, vagyis egy erre létrehozott szervezeten keresztül.
Svédországban 6,1 és 40,6 eurónak megfelelő korona közé esik az utasonként fizetendő összeg. Kivételt mások mellett a két év alatti gyermekek jelentenek. A svéd állam közvetlen adóbefizetést vár. Hollandiában egyösszegű adó van életben, ami az út hosszától függetlenül 7,95 euró. Az adót a légitársaság rója le vagy a repülőtéri kiszolgálón keresztül, vagy közvetlenül a repülőtérnek, és ezek a szereplők továbbítják a summát a központi költségvetéshez.
Franciaországban repülőtereként eltérő összegű adót szednek be, a tétel 5,7 és 14 euró között mozog. Az adót a járat üzemeltetője közvetlenül fizeti be az államkasszának, azaz rendelkezni kell helyi adószámmal – részletezte a Mediaworks-Hírcentruma. Ausztriában pedig két indulási adó van: a 350 kilométernél rövidebb utak esetében harminc euró a mérték, az összes többi járaton 12 euró. A közterhet a repülőgép-társaság megfizetheti közvetlenül, de itt is lehetőség van képviselőt beiktatni.
Az előzőektől némileg eltér az olasz megoldás. Itt is kell fizetni indulási adót, de a közterhet kimondottan a kis repülőgépekre, illetve a helikopterekre vetik ki. Az mérték 100 kilométer alatti, főként helikopteres utaknál tíz euró utasonként, 100 és 1500 kilométer között száz euró/fő, míg hosszabb utaknál 200 euró utasonként. Az adót a repülőgép üzemeltetőjének kell megfizetnie – jegyezték meg.
Ki fog fizetni a magyar kormány által meghatározott extraprofit után? Mutatjuk!
A csütörtöki kormányinfót követően Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-adónak nevezett intézkedések részleteit. Bővebben...
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Túl van első száz napján Hollandia jobboldali– centrista kormánya: a közigazgatásból előkapott Dick Schoof vezette kormányzat az ígéreteknek megfelelően a migrációt helyezte a fókuszba.
Az utasokat nem tájékoztatták az útirány változásának okáról.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője a nemzetgazdasági miniszterhez fordult a budapesti lakhatási válság enyhítéséért.
Magyarországon ez nem fordult volna elő.
Mi az Európai Parlament strasbourgi „vitájának” mérlege? Mi a baj az Európai Bizottság eljárásával? Mit ért el Orbán Viktor? Heti hírmagyarázat G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
