Nyugat-Európát követi a kormány a légitársaság-adóval

A koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások feloldása miatt megugrott a repülés iránt kereslet, a jelenség idehaza is érzékelhető. A kereslet felfutása kivételes jellegű, így extraporfitot jelenthet a légicégeknél. Az adó hazai bevezetése mellett szól az is, hogy a társaságokra Nyugat-Európa több államban már kivetettek ilyen terhet – hívta fel a figyelmet összeállításában a Mediaworks-Hírcentruma.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt korábban, a magyar kormány megadóztatja az extraprofitot. Ezt a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az érintettek között szerepelnek a légiközlekedés egyes szereplői is – emlékeztetett a Hírcentrum.

amit induló utasonként kell majd megfizetniük a légitársaságoknak. Az összes állami adóbevétel évi harmincmilliárd forint lehet – hangsúlyozták.

Jelentős bevétellel számolhatnak a légitársaságok

Az összeállításban kitértek arra, hogy egyes becslések szerint visszatérhetnek a 2019-ben, vagyis a Covid-válság előtt rögzített értékek a légitársaságoknál, így idén akár 7-8 millió induló utassal is lehet idehaza számolni. E várakozást támasztja alá, hogy 2022 első negyedévében a Liszt Ferenc-reptéren már meghaladta az egymilliót az induló utasforgalom.

Az üzleti és a turistautak számának érezhető növekedése jelentős többletbevételt hozhat a repülőgép-társaságoknak.

A magyar közteher bevezetése mellett szól az is, hogy efféle adót Európa számos országában szednek,

A légiközlekedés megadóztatásának ráadásul számos verziója létezik, általában az induló utasok száma alapján vetik ki és a légitársaságoknak kell megfizetniük. A szabályok egyik fontos jellemzője, hogy az adó még véletlenül se csökkentse az érkező utasok számát – írták.

Nemzetközi példák

Németországban például az út hosszának függvényében 7,46 és 41,97 euró közötti összeget kell megfizetni minden utas után. Az adót a repülőgép-társaság vagy közvetlenül rója le az államnak, vagy úgynevezett adóképviselőn, vagyis egy erre létrehozott szervezeten keresztül.

Svédországban 6,1 és 40,6 eurónak megfelelő korona közé esik az utasonként fizetendő összeg. Kivételt mások mellett a két év alatti gyermekek jelentenek. A svéd állam közvetlen adóbefizetést vár. Hollandiában egyösszegű adó van életben, ami az út hosszától függetlenül 7,95 euró. Az adót a légitársaság rója le vagy a repülőtéri kiszolgálón keresztül, vagy közvetlenül a repülőtérnek, és ezek a szereplők továbbítják a summát a központi költségvetéshez.

Franciaországban repülőtereként eltérő összegű adót szednek be, a tétel 5,7 és 14 euró között mozog. Az adót a járat üzemeltetője közvetlenül fizeti be az államkasszának, azaz rendelkezni kell helyi adószámmal – részletezte a Mediaworks-Hírcentruma. Ausztriában pedig két indulási adó van: a 350 kilométernél rövidebb utak esetében harminc euró a mérték, az összes többi járaton 12 euró. A közterhet a repülőgép-társaság megfizetheti közvetlenül, de itt is lehetőség van képviselőt beiktatni.

Hasonló az olasz megoldás is

Az előzőektől némileg eltér az olasz megoldás. Itt is kell fizetni indulási adót, de a közterhet kimondottan a kis repülőgépekre, illetve a helikopterekre vetik ki. Az mérték 100 kilométer alatti, főként helikopteres utaknál tíz euró utasonként, 100 és 1500 kilométer között száz euró/fő, míg hosszabb utaknál 200 euró utasonként. Az adót a repülőgép üzemeltetőjének kell megfizetnie – jegyezték meg.

Kapcsolódó hírünk

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay