A csütörtöki kormányinfót követően Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-adónak nevezett intézkedések részleteit. Összefoglalónk.
Béres Sándor írása
***
Mint azt korábban Orbán Viktor az új kormány minisztereinek bemutatásakor is világossá tette: belevaló kormányra van szükség a 2022-es választást követő időszakban. Ennek oka pedig a csütörtöki kormányinfó bejelentései alapján minden eddiginél világosabbá vált:
Orbán Viktor ötödik kormányának célja az, hogy a költségvetés a következő négy évben képes legyen megvalósítani a kormány politikai vállalását:
Ezeket ugyanis megígérték a választóknak, így
Mint a háttérbeszélgetésen Rogán Antal fogalmazott, a rezsivédelmi és honvédelmi alap felállítására azért van szükség, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait ne fenyegesse veszély, továbbá hogy szükség esetén készen álljon a hadsereg, s ha probléma áll fent, meg tudja védeni az ország területi épségét. A miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter emlékeztetett arra is, az idei költségvetésben és a 2023-as büdzsében felálló két új (rezsivédelmi és honvédelmi) alap technikailag hasonlóképpen fog működni, mint az eddigi járvány elleni védekezési alap.
Rogán Antal a kedvezményes áró üzemanyaggal kapcsolatos korlátozásról szólva a háttérbeszélgetésen elmondta: a totemoszlopoknál, vagyis az útról látható oszlopokon csak a hatósági árat tüntethetik fel a benzinkutak. Viszont aki odaáll az oszlophoz tankolni, már a magasabb, nem hatósági árat fogja látni.
Mint a tárcavezető fogalmazott: a töltőállomásokon hirdetményben kell tájékoztatni a fogyasztókat arról, hogy a magyar rendszámmal rendelkező autósoknak a kedvezményes árat kell felszámítani.
– magyarázta a tárcavezető. A magyar rendszámú autós rendszámát tudja ellenőrizni a benzinkutas, amennyiben viszont nem, és szükséges, akkor a fogyasztók a forgalmi engedély felmutatásával tudják igazolni, hogy az autó magyar bejegyzésű vagy sem. „Mindent kétséget kizáróan vitánk lesz erről az EU-val” – vetítette előre az intézkedés kapcsán Rogán Antal.
Már a 2023-as költségvetésen dolgoznak, ennek célja, hogy a kormány fenntartsa hazánk gazdasági növekedésének ütemét (emlékezetes: tavaly rekord mértékben, több mint hét százalékkal növekedett a GDP).
de a családtámogatások, illetve kiegészítő családtámogatások (mint például a CSOK, vagy éppen a falusi CSOK – a szerk.) változatlan összegű fenntartását is. Valamint természetesen
Nagy Márton a háttérbeszélgetésen megismételte, az állam kiadási oldalát is érintik az intézkedések, ám csak oly módon, hogy ne sérüljenek a fontos területek. Ő is beszélt arról, hogy meg kell védeni az országot, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóértékét, a családtámogatásokat és a családok rezsicsökkentését. Úgy fogalmazott: tilos hozzányúlni a családtámogatásokhoz és a piacösztönző beruházásokhoz. Ehelyett például az állami építőipari beruházások egy részét ütemezi át a kormány 2024–2025-re. Azokat, amelyek még nem kezdődtek el.
Lázár János építésügyi miniszter tesz majd javaslatot arra, hogy mit lehet átütemezni. „Mindezek mellett a minisztériumok működési költsége várhatóan öt-tíz százalékkal csökkenhet. A tíz százalék mintegy nyolcszázmilliárd forintot jelent” – ismertette Nagy Márton.
„A költségvetés egyensúlyának megőrzése azonban most fontosabb. Más országoknál előfordul, hogy a hiánypályát felfelé módosítják, hazánk azonban nem. Ez egyébként üzenet is a befektetőknek. Az állam kézben tartja a költségvetési hiányt és az adósságpályát is” – mondta.
Mi az az extraprofit?
Az extraprofit lényegében meglepetésprofit, az érintett cégeknél a háborús helyzet következményeként kialakult energia- és élelmiszerválság kapcsán keletkeztek ezek a pluszbevételek. Az extraprofitot érintő elvonások tehát nem rontják a vállalatok eredetileg tervezett növekedését, emiatt nem borul fel az üzleti tervük – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A miniszter megerősítette, hogy az új adókat a különadók felett vonják el már az idei teljes évre. Jelezte: az extraprofit meghatározását alapos számítások előzték meg. Nagy Márton nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra, de szerinte ha ez így történne, az könnyen kideríthető.
– magyarázta a tárcavezető.
Mint arról a Világgazdaság pénteki írásában beszámolt, Nagy Márton miniszter csütörtökön azt is részletezte, hogyan fognak kinézni a költségvetésbe érkező plusz bevételek. A portál felidézte:
Kiderült továbbá az is: a rezsivédelmi alap felosztása úgy néz ki, hogy 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben, míg 200-300 milliárd forint az állami szféra kompenzációja.
A bankok jelenleg 64 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába, erre jön majd rá a kormány által bejelentett 250 milliárd forint extraprofit-adó, amit a hitelintézetek a kamateredmény után fognak befizetni. Nagy szerint itt azért van extra profit, mert az eszköz oldalon felmennek, míg forrás oldalon lent maradtak a kamatok, a kettő között pedig kinyílt a marzs. A miniszter úgy becsülte meg, a bankok extra profitja 350-400 milliárd forint lehet, ennek kétharmadát vonják el. Jelezte, akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mintha mérlegfőösszeg alapján fizetne.
A Világgazdaság szerint egyébként 12 éve nem módosították a maximumot, ezt most 6000-ről felviszik 10 ezerre. A miniszter jelezte azt is, hogy ebbe a körbe szeretnék bevonni a Revolutot és Transferwise-t is.
A biztosítók is fizetnek különadót, évente 110-120 milliárd forintot. Mivel azonban a gazdasági környezet miatt növekszik az öngondoskodás, ezt fejelik meg. Az adó alapja itt nem változik meg, nem új adóalapot keresnek.
Ez úgy jön össze, hogy a bányajáradékból 65 milliárd forint helyett 180 milliárdos bevételre számít az államkassza. A tárcavezető itt úgy számolt, hogy 120 milliárd forint extra profit keletkezik. A Brent és az urali olaj közötti különbség jelenleg 35 dollár, erről az oldalról az elvonás 130 milliárd forint. Illetve további 50 milliárd forintot remél a kormány bioetanol termelőktől.
A kiskereskedelmi szektorból tavaly 80 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami idén még magasabb lesz, erre jön a most bejelentett 60 milliárd forint. A miniszter azzal indokolta a szektor megadóztatását, hogy a kiskereskedelmi forgalom 16 százalékkal emelkedik éves szinten. Az adó alapja a folyó évi árbevétel lesz.
A telekommunikációs szektor esetében egy új forgalom típusú alapú adóról lehet majd szó, ugyanakkorennek még nincs az összes részlete kidolgozva. Amit tudni lehet, hogy
Nagy Márton szerint a Légitársaság-adó tulajdonképpen egy zöld adó, amely adónemként már több országban is bevezetésre került, például Németországban, Norvégiában vagy Hollandiában. Ezt utasindulásonként kell majd fizetnie a szektornak (utasonként 10 eurót jelenthet majd). Az adónem alapvetően a légitársaságra van terhelve, viszont ha a légitársaságokon nem szedik be, akkor a földi kiszolgálóra lehet majd tovább terhelni.
Az adónem olyan cégeket érint, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek gyártási kapacitással, ilyen például a Sanofi, Bayer. Illetve két nagykereskedő cég, a Hungaropharma, valamint a Phoenix.
A reklámadó jelenleg fel van függesztve, 2022 végén viszont lejár. Az adó alapja a szektorban érintett cégek nettó árbevétele lesz, Ebből az adónemből 15 milliárd plusz befizetésre számít jövőre a kormány.
A fentiek mellett emelkedik a cégautók adója, az egyszerűsített foglalkoztatási adó, a jövedéki adó (dohány és alkohol) és a népegészségügyi termékadó is. Ez utóbbi tételek összesen százmilliárd forinttal járulnak majd hozzá a két alap kilencszázmilliárdos összegéhez.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Szerda délelőtt megszavazta az Országgyűlés a 14. havi nyugdíj bevezetését, ezzel eldőlt: jövő februárban összesen öt heti pluszjuttatást kapnak az érintettek, a teljes 13. havit és egy negyed 14. havit.
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
A kormány döntése szerint koncessziós formában valósulhat meg a repülőtéri gyorsvasút, a pályázatot pedig 2026 januárjában írják ki.
Az állatvédők szerint egy ilyen adónem bevezetése nem segítené a felelős állattartást. Éppen ezzel ellentétes intézkedésekre lenne szükség.
A Tisza-csomag része az is, hogy engednék Brüsszelnek a migránsok betelepítését.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Menczer Tamás a közösségi oldalán tette helyre a Tisza Párt elnökét, aki szerinte ismét megtartotta a szokásos hazugságdélelőttöt.
