Kormányinfó: péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak kedvezményesen a magyar benzinkutakon, jövőre jön a reklámadó is

Sok minden történt a legutóbbi kormányinfó óta: kiderült az ötödik Orbán-kormány névsora, letette az esküt a kormányfő, majd a miniszterek is. Rögtön ezután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé teszi, hogy szomszédos országban zajló konfliktus esetén a magyar kormány háborús veszélyhelyzetet hirdessen. Ennek keretében a kormány rendeleti úton, sokkal gyorsabban tud reagálni egy adott helyzetre, mint „rendes” körülmények között.

Szerda késő délután – a kormányülést követően – aztán Orbán Viktor be is jelentette az első intézkedéseket: elvonja az extraprofitot a kormány a bankoktól és a multiktól, hogy megvédje a rezsicsökkentést.

„A részletek és a számok a holnapi kormányinfón következnek” – jegyezte meg a Facebook-videó végén a miniszterelnök.

Rezsi- és honvédelem

Csütörtökön e téma tehát adott volt, Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra álltak az újságírók rendelkezésére,

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kezdte a tájékoztatást, hogy a két napja megalakult kormány máris két ülést tartott. Az első ülésen a háborús veszélyhelyzet kihirdetéséről döntöttek, míg tegnap a szektoriális különadók kivetéséről határoztak.

„A választók arra adtak felhatalmazást, hogy kimaradjunk a háborúból, és biztos kapaszkodókat találjon a kormány a korábbi eredmények megvédésére” – jelentette ki Gulyás.

Elmondta, a rezsicsökkentés fenntartása – amelyre közvetetten a választópolgárok kérték a kormányt április 3-án – a kormány egyik legfontosabb és legnehezebb feladata, tekintve, hogy az EU-s országok többségében 5-6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a covid-járvány és az orosz-ukrán háború miatt. A rezsicsökkentés védelmére hozzák létre azt az alapot, amelybe az extraprofit-különadók kerülnek. Egy másik ilyen alapból a honvédelmi képességeket kívánják fejleszteni.

Jön a 2023-as költségvetés

Mindeközben a kormány ismert arról, hogy a költségvetési célokat mindig betartotta, ez alól egyedül a 2020 volt kivétel a járvány miatt. Ezek az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,5 százalékos hiánycélt teljesíteni tudja a kormány. A jövő évi költségvetést pedig még ma átadja a Költségvetési Tanácsnak. A parlament június első felében kezdi meg tárgyalni a költségvetési tervezetet. Gulyás szavaiból kiderült: 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak. A jövő évi költségvetésben 68 ezer milliárd forintos GDP-vel számolnak, 26 ezer milliárd körüli a költségvetési főösszeg.

Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni Gulyás szerint, de vannak visszaélések, nagy a benzinturizmus. Ezért a kormány úgy döntött, holnaptól csak a magyar rendszámú autók vehetnek kedvezményes árú üzemanyagot, a többi, piaci árú benzint és gázolajt viszont természetesen mindenki vásárolhatja.

A kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre – kezdte a miniszter, hozzátéve, hogy, mindeközben megvédik a családokat, a nyugdíjakat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést.

Csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni. Előbbi 60, utóbbi 40 százalékban járul hozzá, hogy idén 4,9 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési hiány, jövőre pedig 3,5 százalék – mondta.

A miniszter részletezte, hogy

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Nagy elmondása szerint a 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők nem): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér – pontosabban eltörlik a felfüggesztését – 2023 januárjától: 15 milliárd forint

A teljes bevétel így meghaladja a 800 milliárd forintot – derült ki a miniszter tájékoztatásából, és a pénzt idén és jövőre is behajtják.

Gulyás Gergely a katát váltó lehetséges adóval kapcsolatban elmondta, hogy olyan szabályozási formát keresnek, amely visszaszorítja a katát arra területre, amelyre eredetileg is szánták. A lehetséges módosítás magában foglalná, hogy éves szinten 18 millió forint bevételig tervezik kiterjeszteni, elsősorban a kis egzisztenciák  támogatására.

„Charles Michel beszélt Orbán Viktorral és szó volt az olajembargóról is. Akkor tudja Magyarország támogatni, ha megmarad a csövön szállítás, amelyet veszélyhelyzet esetén kiválthat a tankereken érkező olaj is. Ha ez benne lesz a szankcióban, akkor így támogatni tudjuk az orosz import tilalmát” – válaszolta egy másik kérdésre Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely azt is egyértelművé tette:

A Mandiner megkérdezte, mikorra várható az infláció csökkenése Nagy Márton elmondta: a magyarországi inflációnak döntően, 80 százalékban globális okai vannak – többek között az energia-és búzaárak növekedése –, de a 9,5 százalékos pénzromlás még így is a jobbak közé sorolható, hiszen számos EU-s országban ez már kétszámjegyű. A miniszter prognózisa szerint az infláció nyáron tetőzhet, és szeptembertől indulhat meg a csökkenés.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány szerint szükség van-e az aquincumi hídra, erről nagy vita folyik a két érintett kerületben. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, minden olyan híd hasznos, amely összeköti Pestet és Budát. S azt is megtudakoltuk, miként vélekedik Karácsony Gergely ötletéről, miszerint véglegesen lezárnák a pesti alsó rakpart egy részét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a főpolgármester üldözi az autósokat, így a rakpart lezárását. Szerinte semmilyen koncepció nincs mögötte, úgy véli, mindenhol dugóban állnak az autók, és ez rosszat tesz a környezetnek is. „Rakpartok nélkül Budapest közlekedése teljes egészében megbénul” – fogalmazott a miniszter.

Semmilyen koncepció nincs mögötte szerinte, és ott is biciklisávok vannak, ahol nincsenek biciklisek. Mindenhol dugóban állnak az autók, és ez rosszat tesz a környezetnek. „Rakpartok nélkül Budapest közlekedése teljes egészében megbénul” – jelentette ki. S az is kiderült, hogy Navracsics Tibor a felelős a fővárosi területfejlesztésekért.

A Mandiner azt is megkérdezte, mit szól annak a német zöld politikusnak a javaslatához, aki arra kérte az Európai Tanács elnökét, hogy Orbán Viktort tiltsák ki a következő EU-csúcsról. A miniszter annyit mondott, bolondságokkal nem foglalkoznak.

Az is felvetődött a Kormányinfón, hogy mi a garancia arra, hogy a különadók 2023 végére megszűnnek. A az adó neve – válaszolta Nagy Márton, hiszen extraprofitadónak hívják. Ha megszűnik az extraprofit, megszűnik az adó is. Arra is kitért, hogy

A Reuters megkérdezte, nem fognak-e kivonulni a külföldi cégek az extraprofit adó bevezetése után. „Mindenkinek az üzleti döntése, hogy itt akar-e maradni, akar-e profitot termelni” – jelentette ki Nagy Márton, és azt is elmondta, hogy ezt nem befolyásolja az extraprofit elvétele, miután minden esetben be tudják bizonyítani, hogy miért számít extraprofitnak, amit beszednek.

A 800 milliárd forintnyi extraprofit-különadóhoz jön még 100 milliárd forint, így lesz teljes a rezsi- és a honvédelmi alap (előbbi 700, utóbbi 200 milliárd forint). A százmilliárdos tétel pedig többek között a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adójának felemeléséből tevődik össze de változni fog a céges autók adózása is. A kormány úgy számol – derült ki egy kérdésre adott válaszból –, hogy a légitársaságokra kivetett extraprofit adó utasonként és utanként 10-15 euró lesz, de a közlekedési cégek ezt nem fogják az utasokra hárítani.

Felvetődött az is, hogy miért nem vetettek ki különadót az építőipari szektorra. Nagy Márton kijelentette, az alapanyagiparban már régebb óta elvonja az állam az extraprofitot, a cementnél és sódernél például egy bizonyos ár fölött 90 százalékkal fölözik le.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán