Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Hogyan értékeli a választás eredményét Lánczi András? Vége lesz-e Európa jólétének? Szlovák politikai leszámolások, Gad Saad-interjú, értékmentés Kárpátalján és kolozsvári színház a ma megjelent Mandiner hetilapban!
Egy világméretű alternatíva keletkezett, ennek a letörése zajlik most – mondja Lánczi András a háborúról. Ki volt a választás legnagyobb vesztese? Tényleg a Boston Politics a kormány Bibliája? Van-e az egyetemeknek jövőjük? Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak a Széchenyi-díjas filozófussal.
„Az Európai Unió ideológiai alapon viselkedik, és nyulak módjára szaporítja az értékek számát”
– fogalmaz Lánczi András.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Kacsoh Dániel ír a kormány és az ellenzék víziója közti különbségekről.
Közélet
Miért lehet érdekes egy régi bostoni polgármester tevékenysége Orbán Viktor, a politika iránt érdeklődők és az elemzők számára? A válasz Tilo Schabert könyvének alcímében rejlik: A kreatív hatalomgyakorlás művészete. A magyarul is olvasható kötet hazánkban különösen is foglalkoztatja a közélet szereplőit – G. Fodor Gábort, Szánthó Miklóst és Böcskei Balázs kérdeztük.
Ha nem tudunk egyetérteni abban, hogy létezik, amit napnak hívunk, és hogy csak nők szülhetnek gyermeket, milyen jövője van a társadalmunknak? – teszi fel a kérdést Gad Saad. A libanoni zsidó származású, kanadai matematikus-pszichológus professzor a woke ideológia abszurditásáról és mérgező voltáról beszélt lapunknak.
Az összefogás pártjai addig ügyeskedtek, míg hat frakciót alakítottak, így több pénzhez jutnak. A parlamenti bizottsági tisztségek elosztásáról sem egymással, sem a Mi Hazánk Mozgalommal nem tudtak megegyezni. Végül azért mindenkinek jutott valamilyen poszt – összeállítást tolvashatnak az ellenzéki pozícióharcok eredményéről.
L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója az új kormány szakpolitikai kihívásairól ír publicisztikájában.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a hamarosan esedékes CPAC rendezvény jelentőségéről ír véleménycikkében.
Külhon & Külföld
Igencsak megnehezíti a háború azok dolgát, akik nem pusztítani, hanem értéket menteni akarnak. A Teleki László Alapítvány kárpátaljai szakértői kiemelten fontos munkát végeznek e téren: feltárnak és restaurálnak például középkori, kora újkori magyar templomokat, s közben kincsekre lelnek – Külhon rovatunkban Diószegi László igazgatóval beszélgettünk.
„Ha felakasztva találnak, nem én voltam” – kommentálta drámaian Robert Fico az ellene és bizalmasai ellen folytatott nyomozást. A Barátok közt és a Trónok harca között félúton – körülbelül így jellemezhető a szlovákiai politikai leszámolások újabb hulláma, amiről most küldölf rovatunkban olvashatnak összeállítást.
Werner J. Patzelt, az MCC vendégoktatója Scholz német kancellár és kormánya előtti kihívásokról írt publicisztikájában.
Árnyaltabb gondolkodás szükséges Ukrajnáról – hangsúlyozza Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője, aki az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult megosztottságról ír publicisztikájában.
Precedens & Makronóm
A társadalomtudományokon nevelkedett európai vezetők számára idegenek a történelem valós erőviszonyai. Szakítani kell azzal a mondással, miszerint az amerikaiak a Marsról, az európaiak a Vénuszról jönnek, a háború megelőzésének módja ugyanis az erős védelmi képesség – mondja Norman Naimark, a Stanford Egyetem professzora, akivel Precedens rovatunkban olvashatnak interjút.
„Az EU a világ egyetlen helye, ahol a határellenőrzés fenntartása jogi problémát jelent” – írja Rodrigo Ballester, az MCC európai tanulmányok központjának vezetője véleménycikkében.
Az orosz–ukrán háború nyomán először az afrikai országok kerülhetnek válságba az elszabaduló élelmiszerárak miatt, majd a több évtizedes jóléthez szokott európaiaknak is fel kell eszmélniük – a témában Lovászy László miniszteri biztos elemzését olvashatják.
Sport
Május első teljes hétvégéjén a világ egyik legfontosabb országúti kerékpárversenyét látja vendégül hazánk. Egy egész nemzet szurkolhat Valter Attilának, hogy újra magára öltse a rózsaszín mezt, miközben a világ Budapest, Visegrád
és a Káli-medence képeiben gyönyörködhet – Sport rovatunkban az olasz Giro d’Italiáról olvashatnak összeállítást.
„Jó generálisan a magyar labdarúgásnak, hogy már a szezon rajtja előtt is egyesélyes a bajnokság?” – teszi fel a kérdést véleménycikkében Dénes Tamás, az InfoRádió főmunkatársa a Fradi helyzete kapcsán.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten David Graeber, a közelmúltban elhunyt anarchista filozófus könyvét ajánlja.
A Feminens oldalán Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk a szépirodalom és a pszichológia viszonyáról.
Máthé Zsuzsa a jövőépítés megkerülhetetlen ügyeiről ír jegyzetében.
Az emberelődök kutatásának egyik legfontosabb hazai helyszíne Rudabánya. Az ottani rudapithecus-lelőhely felfedezése bő fél évszázaddal ezelőtt tudományos világszenzációnak számított az őslénytan területén – a részletekről Tudomány kisrovatunkban olvashatnak.
A színház soha nem lehet az aktuálpolitika terepe, az mindig olcsó, hatás- vadász és a nézői lelkekben is csupán ideig-óráig ható próbálkozás – mondja Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, akivel Élet rovatunkban olvashatnak interjút.
Arcél kisrovatunkban Szarka Gyulát köszöntjük 60. születésnapján, a tárcát Győrffy Ákos írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Skrabski Fruzsina, A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója ír civil életről és közös ügyekről.