Tippelje meg, melyik magyar költőt látja gyerekként

I'm speechless.

.

A József gyermekek látványa édesanyjuk erőfeszítését dicsérik megjelenésükben és cáfolják Attilát: De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának. 1916–1917(?)

Az a gond, hogy József Attilát jó negyven évig kisajátította a Rákosi- és a Kádár-rendszer, holott ő bőven eszméken és ideológiákon felül elhelyezkedő, tragikus sorsú géniusz volt. A tizenhatodik születésnapomra kapott, József Attila összes verse és versfordítása című kötetből például nagyvonalúan kifelejtették a Nem! Nem! Soha! című irredenta versét. Források bizonyítják, hogy leginkább a kommunista párthoz húzott, de ez a meggyőződése addig volt érvényes, ameddig az ő erkölcsi-világnézeti ideálja meg nem hasonlott a materialista mozgalmársággal. Akkor hátat fordított a komcsiknak ő is. Kapaszkodót keresett, Istent, anyapótlékot, szerelmet, de nem járt sikerrel. József Attila – A paradicsom életté lesz A fák megálltak mozdulatlan, A vizek nyugtalanok lettek, Különös zaj támadt a kertben, Valami bántotta a kertet. Egy hattyú énekelt és úszott Hullámos, karcsú lebegőben, Énekelt, úszott s hirtelen csak Meghalt ott fönn a levegőben. A fűszálak elszomorodtak, Kis homlokukat eltakarták, A bogarak szívére köd jött S a fűszálakat összemarták. Éhes lett minden, a virág is, Melyet jószagú szellő ápol, A harmatból a légy kimászott S Isten eltünt a trónusáról. Fellegbe ment, hogy majd a porban Megsirassa szép, álnok testét. S két ember – átkozták ők egymást S zokogva már egymást keresték.