A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés, felsőoktatás, tudomány támogatását, mindazon rendszerek megerősítését, amelyek a belföldön kifejlődött tudást, innovációs és üzleti képességeket egymással összehangolva megsokszorozzák, új ötletek megszületését segítik elő – fejtette ki.
Hozzátette, az új tárca a magáénak vallja azokat a célokat, amelyekért az előző Orbán-kormányok 1998 óta dolgoztak. Elsőként említette ezek közül a békét és biztonságot, valamint
a családhoz, nemzethez, nyugati civilizációhoz kapcsolódó kötődés megerősítését.
A másik két „emberi jó” az életnek értelmet adó egyensúly, valamint a gondoskodás, vagyis minél többeket támogatni abban, hogy „magabíró, és másokon is segíteni tudó” emberek legyenek – tette hozzá.
Csák János miniszteri munkája során a legfontosabb szempontnak az ország mozgásterét meghatározó geopolitikai és ökológiai feltételeket fogja tekinteni. Hangsúlyozta, hogy ezen keretek között kell megoldásokat találni az innovációs kihívásokra, a technológia és a vállalkozások fejlesztésére, vagyis mindenre, ami megkönnyíti az emberek életét, de semmi olyat nem támogatva, ami rombolná az értékeket.
A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is azt fogja segíteni, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására,
értékei továbbadására. Családi és személyes döntésekbe a kormány nem akar beleszólni ezután sem, de segíteni akar abban, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, beléphessen a munkaerőpiacra, tartalmasabb legyen az élete – mondta. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy „az ember nem élhet ideálok nélkül”, ezeket pedig a családokban, illetve az iskola és az egyház korokon átívelő intézményeiben örökítheti át egyik nemzedék a másikra – fogalmazott.
Csák János megjegyezte, hogy az új kormányzati struktúra ma még talán szokatlannak tűnhet, de a vállalati világ tapasztalatai alapján ma már nem azok a szervezetek sikeresek, amelyek szigorúan szabott keretek, lehatárolt feladatokon dolgoznak, hanem azok,
amelyek projektszerűen, másokkal együttműködve valósítják meg a céljaikat.