Halálának pontos körülményei nem ismertek, holtteste soha nem került elő. Ő Kudar Lajos, a magyar nemzeti ellenállás egyik alig ismert, ám nagyon sok ember életét megmentő mártírja, akit csak a „csendes magyar hősök legnagyobbikaként” emlegetnek, és akinek életéről részletesebben is olvashat a Magyar hősök című kötetben.
Kudar Lajos 1895. november 19-én született Erdélyben, Vinga nagyközségben, egy református család második gyermekeként. Az I. világháborúban megjárta az orosz és a román frontot, majd 1919-ben beállt a Nemzeti Hadseregbe. Aztán 1924-ben házasságot kötött Kudar Margittal (csupán névrokonok voltak), és két fiúgyermekük született, László és Lajos.1936-ban került a fővárosba, a csendőrségi nyomozó osztály helyettes vezetőjeként, majd 1939-től a szervezet vezetőjeként tevékenykedett.
1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Az összeroppanó Lengyelországból rengetegen menekültek Magyarországra, a megsegítésükben kiemelkedő szerepet játszó Varga Béla kisgazdapárti politikus visszaemlékezéseiben kiemelte, hogy „a bizalmas dolgokat Kudar Lajos csendőr ezredessel, Keresztes-Fischer belügyminiszter bizalmasával intéztem el. […] a csendes magyar hősök legnagyobbika volt.
»Emberéletért mindent!« – ez volt a jelszavunk.”
1941-ben, Magyarország hadba lépésével a helyzet drámaisága tovább fokozódott. 1942 szeptemberében felállították az Államvédelmi Központot (ÁVK), amelytől az ország vezetői azt remélték, hogy működése hozzájárul az ország függetlenségének megőrzéséhez és a háborús részvétel korlátozásához. A szervezet élére Ujszászy István vezérőrnagyot nevezték ki, helyettese az alezredessé előléptetett Kudar Lajos lett.
Kudar Lajos a II. világháború borzalmai alatt mentette az emberéleteket. Fotó: Fortepan/Vörös Hadsereg
Személyi segédtisztként még ebben az esztendőben beosztották mellé Korondi Béla csendőr századost. Ő, valamint Nyerges Pál csendőr százados és Siket István szakaszvezető a későbbiekben Kudar leghűségesebb, legjobb beosztottjai lettek, és kulcsszerepet játszottak a különböző titkos küldetések sikerében.
Kudar kisebbik fia – visszaemlékezése szerint – egyetlen alkalommal látta sírni édesapját: 1944. március 19-én, a német megszállás napján. „Könnyekkel a szemében jött haza. Nagyanyám megkérdezte: »Lajos! Az isten szerelmére, mi történt?« A mai napig emlékszem nagyanyám döbbent tekintetére, amikor apám azt válaszolta: »Most veszett el Magyarország!«”
A megszállás minden korábbinál nehezebb helyzetet teremtett az ÁVK munkatársai számára, akik az életük kockáztatásával hajtottak végre egy sor merész küldetést. Olyan iratokat, névsorokat csempésztek ki a Gestapo budapesti központjából és a német követségről, amelyek tervezett letartóztatásokról és házkutatásokról szóltak. A magyarok mellett sok külföldi állampolgár is
1944 szeptemberében Kudar feladatául kapta, hogy Korondi és Nyerges századosokkal a legnagyobb titokban készítse elő a fegyverszünet lehetőségéről tárgyaló delegáció útját. Horthy Miklós kormányzó és ifj. Horthy Miklós, a titkos Kiugrási Iroda vezetője Kudart bízta meg a Faragho Gábor csendőr altábornagy vezette hivatalos fegyverszüneti küldöttség Moszkvába juttatásának megszervezésével. Alapos előkészítés és helyszíni szemle után fegyveresen kísérték a delegációt a szlovákiai Zólyomba, ahol egy szovjet tiszti bizottság várta őket. Faraghóék innen repülőn jutottak el a szovjet fővárosba. Távollétük idejére az ÁVK egy úgynevezett álcázó szemlekörutat szervezett, hogy Faragho altábornagy eltűnése ne keltsen gyanút.
A fegyverszünet tényleges megkötését az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet és a német segítséggel végrehajtott nyilas hatalomátvétel megakadályozta. Kudar a helyén maradt, és folytatta embermentő tevékenységét. Rendszeresen eljuttatta a nyomozó szervek által letartóztatni tervezett személyek neveit tartalmazó listákat a Magyar Front vezetőihez, és több száz embert látott el hamis okmányokkal. Máskor fegyveres erővel akadályozta meg, hogy a nyilasok zsidókat hurcoljanak el a védett házakból.
Kezdetben a Fő utcai börtönben raboskodtak. Felesége egy alkalommal még meglátogathatta Kudart. Ekkor látták egymást utoljára. Amikor a szovjet csapatok közeledése miatt átkísérték a foglyokat a Markó utcai fogházba, Korondinak sikerült megszöknie, Kudarnak azonban nem. Fogságának utolsó ismert helyszíne a BM várbeli épületének pincéje, az úgynevezett „pokolpince” volt.
Még több magyar hősről olvashat a kötetben
Kudar fogságáról hiteles dokumentumok nem állnak rendelkezésre, és halálának pontos körülményei sem ismertek. A legvalószínűbb, hogy néhány órával Budapest ostromának befejezése előtt, 1945. február 11-én
Az ostromot követően jeltelen sírba temették. Holtteste soha nem került elő, annak ellenére sem, hogy özvegye felkereste a budavári sírok exhumálásait. 1947-ben posztumusz a Magyar Szabadság Érdemrend legmagasabb fokozatával tüntették ki. Csendőr múltját azonban a kommunisták nem tudták megbocsátani: 1948-ban közölték az özveggyel, hogy „férje tevékenysége nem meríti ki az ellenállás tényét.” Családját kisemmizték, meghurcolták: özvegyétől megvonták a férje utáni járadékot, vagyonukat elkobozták, a családot Tass községbe telepítették ki. 1956-ig ki voltak tiltva a fővárosból.
Kudar Lajost 1990-ben rehabilitálták. 1992-ben posztumusz altábornaggyá léptették elő, és még ugyanabban az évben emléktáblát avattak ő és mártírtársai tiszteletére az Országház utca 28. szám alatti épületen, amelyben a BM, később pedig Gestapo börtöne működött. Varsóban szintén emléktábla őrzi a nevét. Az utókor kései elismeréseként 2014. szeptember 18-án, a budapesti lengyel nagykövetség épületében a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje posztumusz kitüntetésben részesítették „a csendes magyar hősök legnagyobbikát”.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak tűnik a többpólusú világban.
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
