2009-ben ezen a napon mondott le Gyurcsány Ferenc

„Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem” – így jelentette be 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán, hogy lemond a kormányfői pozícióról.

Ekkor már három éve nyilvános volt Gyurcsány hírhedt őszödi beszéde. Az MSZP három éve volt lejtmenetben a közvélemény-kutatásokban, a Fidesz pedig már ekkor évek óta vezette azokat; a gazdasági válság pedig tombolt a világban.

A kaszting

A lemondását követő miniszterelnöki kasztingról anno az Origo írt még összefoglaló anyagot „Egy vérciki hét” címen.

Gyurcsány pótlására először Surányi György egykori jegybankelnök tűnt a favoritnak, akinek azonban kellett volna a Fidesz támogatása is; aztán felmerült Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének neve is; ahogy az MTA egykori elnöke, Glatz Ferenc is versenyben volt. Gyurcsány Ferenc Takács Jánost, az Electrolux vezérigazgatóját javasolta az MSZP-nek. Mikor ez az ötlet is elbukott az SZDSZ hirtelen bedobta Bokros Lajos nevét, aki akkor az MDF EP-listavezetője volt.

Bokros Lajos kijelentette, hogy nem vállalja a felkérést. Ekkor már világos volt: nem fognak olyan külső embert találni, akiben meg tud egyezni az MSZP és az SZDSZ, ezért maradtak a kormányon belül: az agrártárca vezetője, Gráf József és Bajnai Gordon gazdasági miniszter maradtak versenbyne, Gráf azonban rögtön nemet is mondott.

Így lett a baloldali kormánypártok közös jelöltje Bajnai Gordon, akit meg is tettek miniszterelnöknek. 2010-ben aztán kétharmaddal nyert a Fidesz, azóta a jobboldal a kormányoz. 

Gyurcsány Ferenc lemondását itt nézheti meg:

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor