Az MSZP miniszterelnöke a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűtlenebb politikusaként távozott.
„Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem” – így jelentette be 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán, hogy lemond a kormányfői pozícióról.
Ekkor már három éve nyilvános volt Gyurcsány hírhedt őszödi beszéde. Az MSZP három éve volt lejtmenetben a közvélemény-kutatásokban, a Fidesz pedig már ekkor évek óta vezette azokat; a gazdasági válság pedig tombolt a világban.
A lemondását követő miniszterelnöki kasztingról anno az Origo írt még összefoglaló anyagot „Egy vérciki hét” címen.
Gyurcsány pótlására először Surányi György egykori jegybankelnök tűnt a favoritnak, akinek azonban kellett volna a Fidesz támogatása is; aztán felmerült Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének neve is; ahogy az MTA egykori elnöke, Glatz Ferenc is versenyben volt. Gyurcsány Ferenc Takács Jánost, az Electrolux vezérigazgatóját javasolta az MSZP-nek. Mikor ez az ötlet is elbukott az SZDSZ hirtelen bedobta Bokros Lajos nevét, aki akkor az MDF EP-listavezetője volt.
Bokros Lajos kijelentette, hogy nem vállalja a felkérést. Ekkor már világos volt: nem fognak olyan külső embert találni, akiben meg tud egyezni az MSZP és az SZDSZ, ezért maradtak a kormányon belül: az agrártárca vezetője, Gráf József és Bajnai Gordon gazdasági miniszter maradtak versenbyne, Gráf azonban rögtön nemet is mondott.
Így lett a baloldali kormánypártok közös jelöltje Bajnai Gordon, akit meg is tettek miniszterelnöknek. 2010-ben aztán kétharmaddal nyert a Fidesz, azóta a jobboldal a kormányoz.
Gyurcsány Ferenc lemondását itt nézheti meg:
Nyitókép: MTI / Illyés Tibor
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
Közjogi méltóságok eltávolítására tett ígéretet a választási kampányban Magyar Péter, most pedig, a kétharmados többség birtokában igyekszik is eleget tenni neki. Sulyok Tamás államfőt hol kemény bírálattal, hol fenyegetéssel próbálja rávenni a lemondásra. Hasztalan.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
„Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk.”
Bár a magyarországi holokauszt történetének számos aspektusa már ismert, mégis a történész szinte úgy érzi, nem lehet eleget foglalkozni a témával, mindig akad új kutatnivaló.
„Folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök nem adhatott és nem is adott semmilyen utasítást – ellentétben utódjával, Magyar Péterrel, aki a nyilvánosság előtt kézivezérli a nyomozó hatóságokat” – hangsúlyozta a párt kommunikációs igazgatója.
