„A nyugati elit neomarxistái sosem voltak elég bátrak ahhoz, hogy szembenézzenek a kommunizmus valódi, bűnös arcával” – mondta a Terror Háza Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából szervezett konferencián a múzeum főigazgatója. Kozma Imre szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója azt kérte: bár kétségkívül nehéz feladat, éljünk a nyolc boldogság tanítása szerint, ami reményt nyújtott a diktatúra által üldözötteknek is. Tudósításunk.
20 évvel ezelőtt több mint százezer ember ünnepelte közösen a Terror Háza megnyitását, az emlékezők mécseseinek fénye lenyűgöző látványt nyújtott az Andrássy úton – idézte fel emlékeit Schmidt Mária a Terror Háza és a kereszténydemokrata Szent István Intézet közös rendezvényén csütörtökön Budapesten. A múzeum főigazgatója felidézte Orbán Viktor miniszterelnök akkori gondolatait; bosszú helyett múzeumba zártuk a múltat, így veszünk tőle búcsút. Mint mondta, az intézmény megnyitásáig a tematizációs privilégiumához foggal-körömmel ragaszkodó posztkommunista tábor minden olyan kísérletet kisiklatott, amely a szembenézést szolgálhatta volna.
„A hasznavehetetlen marxizmust a nyugati elit azonban kikukázta és újrahasznosította” – állapította meg Schmidt Mária.
Amit a nyugatiak létező szocializmusként emlegettek, annak kegyetlenségét mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, jelezte. Értékelése szerint a trockisták és maoisták otthonra leltek a nyugaton, majd fokozatosan befolyásuk alá vonták az egyetemi, akadémiai és médiavilágot. Később ez az élcsapat azzal szembesült, hogy Kína is szakított politikájával, új gazdasági filozófiát emelt a működés középpontjába és alkalmazkodott a nyugat haszonmaximalizálási stratégiájához. „A nyugati elit neomarxistái azonban sosem voltak elég bátrak ahhoz, hogy keletre emigráljanak és szembenézzenek a kommunizmus valódi, bűnös arcával” – rótta fel a Terror Háza főigazgatója.
A múzeum megnyitásának huszadik évfordulójára, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja előtt szervezett eseményen Schmidt Mária kitért arra is: a rendszerváltáskor azt hittük, cezúrát húzhatunk a kommunista diktatúra és a demokratikus nemzetállami lét közé, ám a győzelmet kisajátító „nyugati fejlettek”
Azok a megmondók, akik addig a kommunisták bűntetteit magyarázták és mentegették, hirtelen a liberális demokrácia kérlelhetetlen védelmezőivé váltak. A demokrácia első két évtizedének nyelvét és légkörét így ugyanaz a megmondó elit határozta meg, amely a kommunista rendszert védelmezte korábban, mutatott rá Schmidt Mária. Ennek következménye volt az is, hogy ellehetetlenítették a szembenézést és az számonkérést. Mint mondta, idővel kezdtünk rádöbbenni, hogy „a fejlettek” milyen viszonyt ápolnak a nómenklatúra fiataljaival, a neoliberális megmondókkal és a haszonmaximalizálás mindent felülíró dogmája jegyében privatizálókkal. „Cinkostársak voltak, egy nyelvet beszéltek” – fogalmazott a főigazgató.
Nehéz mentőkörülményt találni az egykori nyugatnémet elit képmutatására is – figyelmeztetett Schmidt Mária. Ezért nem ért minket meglepetésként, hogy Németországban szobrot állítottak Marxnak és a tömeggyilkos Leninnek is, fogalmazott.
A főigazgató meglátása szerint a Terror Háza Múzeum tabukat döntött meg, bemutatva: a szovjet hatalom pusztító államot hozott létre, amely le akarta cserélni nyelvünket, szét akarta zúzni kultúránkat, el akarta pusztítani vallásunkat és le akarta igázni nemzetünket. Mint fogalmazott, „a kommunizmus azért omlott kártyavárként össze, mert valójában nem kínált semmit – a pusztítás ugyanis nem teremt”.
Schmidt Mária beszédében hangsúlyozta; a nemzeti közösségnek kötelessége azzal segíteni az egyént, hogy bemutatja a múlt kudarcait és azok tanulságait, ezáltal is meg kell akadályozni az értékek devalválódását.
„A Terror Háza élő mementóként, a magyar nemzet lelkiismereteként hirdeti, hogy >>a múltat be kell vallani<<
, és nem szabad elfelejteni, hiszen továbbra is ott állnak velünk szemben azok, akik a rendszert működtették és haszonélvezői voltak, majd soha nem kértek bocsánatot azért, amit tettek.”
„Jóval kell legyőznünk a rosszat” – mondta a rendezvényen Kozma Imre atya, aki az Andrássy út 60. alatti épületet „a sátán néhai birodalmának” nevezte. Rendhagyó hittanórára invitálva hallgatóságát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója a poklot úgy azonosította, mint ami minden szempontból a legtávolabb van az égtől, a pokoli helyeken is teremhet azonban evangéliumi boldogság. A nyolc boldogságot felidézve arról elmélkedett; emberileg nem vagyunk képesek mindennek megélésére, de Jézusba vetett hittel ez sem lehetetlen. A nyolc boldogságban zajlik le az az emberi változás, amely függetleníteni tud a világi bajoktól és sérelmektől, és ez volt a reménysége azoknak is, akiket a kommunista diktatúra üldözött és bebörtönzött.
Az irgalmasrendi szerzetes éppen az irgalom megélésére hívta a konferencia résztvevőit, elismerve, feltétel nélkül szeretni embertársainkat nagy kihívás lehet, különösen, hogy az újszövetség fényében az embertárs fogalma már az ellenségre is kiterjed.
„Ez a legnehezebb parancs, de csak így lehetünk a mennyei Atya gyermekei” – fogalmazott a katolikus szerzetes,
majd rámutatott: a jézusi etika túlhalad a negatív követelményeken, és arra szólít, hogy jót tegyünk, ezzel meghasad a rossz. Ez a béke útja, tette hozzá.
Jézus egyházát mint a szeretet élő jelét adta a világnak, ebből következik, hogy nekünk, akik az egyház tagjai vagyunk, a szeretet élő jeleivel kell élnünk a világban. Arra hívott, hogy cselekvően álljunk ellen a gonosznak, ezt a keresztény társadalomkritika lényegeként említette. S bár végérvényesen boldog világ földi környezetben nem alakulhat ki, mégis, már most tudunk tenni azért, hogy a jó számára szabad teret adunk, ezzel megtörjük a gonoszt.
Az igazságot fürkésző emberi értelem szembeszáll a kétségbeeséssel, mondta Kozma Imre atya. A kultúra nélküli civilizáció jelenti a legnagyobb veszedelmet. Korunk az előremutató transzcendeciát a felfelé mutató transzcendens elé állította, mintha elérhetnénk valami mennyeit Isten nélkül.
A keresztény remény vallja, hogy nem csak az előremutató transzcendencia provokálja az emberiséget, hanem létezik felfelé mutató is, ami aktivizálja emberi erőinket. Ne engedjük, hogy az embert eltérítsék végső céljától, hívta fel hallgatóságát a szerzetes.
„Tegyünk tanúságot arról, aki a kereszten egységbe rendezi emberi életünk erővonalait!” – kérte hallgatóságát Kozma Imre atya.
Fotók: Terror Háza Múzeum
Ma együttesen emlékezünk mindazokra a névtelen és ismert szentekre és boldogokra, akik magyar földön éltek – és hősies fokon gyakorolva az erényeket, tanúságot tettek Jézus Krisztusról. Vágvölgyi Gergely írása.
Márton a legnépszerűbb szentek egyike, némely számítások szerint az ő tiszteletére szentelték világszerte a legtöbb templomot. Na de miért eszünk az emléknapján libát? Vágvölgyi Gergely írása.
Pintér Béla nem a magyar társadalmat ismeri jól, csupán azt tudja üzembiztosan, hogy a saját közössége mire indul be. Vizvári Soma írása.
Pintér Béla rálépett a Majka és Krúbi által kitaposott, nem túl becses útra.
Megint kiderült, mint korábban Novák Katalin és Varga Judit esetében: a jobboldali sikeres nők nem példát, hanem problémát jelentenek a baloldali feminizmus számára. Szilvay Gergely írása.
A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, aki kíméletlen élességgel elemezte a világpolitika és a nyugati demokráciák válságát. A történész szerint a nyugati elit elveszítette önbizalmát és irányát, miközben Magyarország józan politikája mutathat kiutat Európa számára.
A miniszterelnök szerint önsajnálatból nem lehet megélni.
A kormány mintegy 133 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.
