Márciusban tizenegy év után újra megszámláltatik Románia lakossága; a jelek szerint ezúttal is sikerült román módra trükközni a kérdőívvel és magyar módra egymásnak esni. A nagy kérdés: legyen-e a magyaron belül megjelölhető székely identitás a népszámlálásban?
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Furcsa táblázat keringett az utóbbi hetekben a romániai magyar közösségek csoportjaiban, s olykor a sajtó ingerküszöbét is el-elérte. A táblázat valamiféleképpen a román népszavazás nemzetiségi önbevallásos részéhez kapcsolódott, fő- és alcsoportokat különböztetve meg. Így volt például a románon belül sima román, aromán, macedoromán, isztroromán és még három másik, a cigányon belül tizennégy verzió, a németen belül a sima németen kívül hat másik, és így tovább. Egyedül a „maghiar”, azaz a magyar árválkodott alkategóriák nélkül.
Erre rátett egy lapáttal, hogy a legerősebb magyar párt, az RMDSZ részéről Kelemen Hunor – aki nem mellesleg miniszterelnök-helyettes is a bukaresti kabinetben – egy sajtóbeszélgetésen azt találta mondani, hogy fontos a regionális identitás, de nem lesznek alkategóriák, így bár ő is székely, egyszerűen magyarnak fogja magát vallani, és tegyen mindenki más is így. Tizenegy éve, amikor külön csoportokként kezelték őket, 1665-en székelynek, 1133-an „ungurnak” vallották magukat, de ennek ebben a formában semmi értelme – sugallta.
A kijelentés előtt sokan értetlenül álltak. Mert addig rendben van, hogy ha a magyar és a székely teljesen külön nemzetiségnek számítana, az a Ceaușescu-korszakot idéző megosztási politika célját szolgálhatná. Ezt megerősíti lapunknak Pászkán Zsolt külpolitikai elemző, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa; elmondása szerint ebben az esetben lenne egy nagy, osztatlan román tömb és egy többfelé osztott magyar kisebbség. Ez lehetőséget jelentene a szélsőséges nacionalista román politikának, amit érzékletes példával ír le a szakértő: „Ha Csíkszeredán mondjuk 75 százalék azt mondja, hogy székely, 10 százalék, hogy sima magyar, a maradék pedig román, akkor a hatalom mondhatja, hogy innentől semmit nem lehet kiírni magyarul, hiszen csak 10 százalék magyar él a városban, aztán lehetne évekig járkálni a szándékosan értetlen román hatóságokhoz a nyilvánvaló ténnyel, hogy a székelyek magyarok.”
Az a lehetőség, hogy a magyaron belül legyenek alcsoportok, látszólag ártalmatlan és logikus lépés lenne, főleg, ha már mindenki másnak lehet. Az is előfordulhat, hogy a külön kategóriát képező csángók egyszer csak meglátják magukat a magyar alá (is) besorolva; nem biztos, hogy nem fordulnak vissza az asszimiláció szomorú útjáról legalább egy ikszelés kedvéért, akár kompenzálva részben a magyarság várható lélekszámcsökkenését. Ám akik a székely autonómiát remélik elnyerni egy ilyen lépéstől, azoknak csalódniuk kell: a román politikum Székelyföld mint régió létezését is vonakodik elismerni, így egészen biztos, hogy nem ezen múlik a dolog.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
