Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Az NGO nem volt hajlandó érdemben válaszolni kérdéseinkre, például arra, mennyire transzparens a külföldi, hazánkról tudósító újságírókkal történő kapcsolattartás. Inkább a Telex ügyét ajánlották figyelmünkbe.
Mint arról lapunk is részletesen beszámolt, figyelemre érdemes háttéranyagok jutottak a közelmúltban a Magyar Nemzet birtokába. Ezek között Skype-interjúk is vannak, amelyek egyebek mellett arról szólnak, milyen módon befolyásolják a hazánkról a nemzetközi sajtóban megjelenő képet olyan NGO-k, amelyek jellemzően Soros Györgyhöz köthetőek, a legtöbb esetben a Nyílt Társadalom Alapítvány is jelentős mértékben finanszírozza őket. (A teljes dossziét ide kattintva böngészheti.) Az egyik Skype-interjú főszereplője Kálmán Mátyás újságíró, aki korábban a 24.hu és az Index munkatársaként is dolgozott, több ízben írt külföldi tudósításokat.
Kálmán a megjelent felvételeken arról beszélt:
Megfogalmazása szerint „ha mindenben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog”. Az újságíró kitért arra is, hogy saját bőrén tapasztalta brüsszeli és strasbourgi útjai során, miként próbálják meg befolyásolni tudósításainak tartalmát. Arra a kérdésre, hogy valóban látott-e olyan szervezeteket, amelyek függő helyzetbe hozták, illetve korlátozták a külföldi újságírókat, Kálmán Mátyás hozzátette: meglátása szerint a legtöbb NGO ezt teszi. Konkrét példaként egyébként az Amnesty Internationalt említette. (A szervezet lapunkkal közölt reakciójáról itt írtunk.)
A videóban elhangzottak alapján több NGO-t is megkerestünk, arról érdeklődve, milyen tapasztalataik vannak azl elmondottak tekintetében. Szerettük volna megtudni azt is, az adott szervezetek munkatársainak milyen belső protokoll alapján kell eljárniuk, amikor külföldi újságírók keresik meg őket, információkat, összeköttetéseket kérve.
Arra is kíváncsiak voltunk, van-e bevett eljárásrendjük magyar kollégáinkkal folytatott kommunikációjuk során, illetve rákérdeztünk, kaptak-e utasítást a munkavégzésükkel kapcsolatosan más NGO-tól, akár a Nyílt Társadalom Alapítványtól.
A megkeresett szervezetek között volt a Magyar Helsinki Bizottság is. Az NGO részéről Kádár András Kristóf válaszolt levelünkre, meglehetősen tömören. Válasza elején jelezte, ragaszkodik hozzá, hogy közlését teljes terjedelmében idézzük, így az alábbiakban a válaszlevél tartalmi részét változtatás nélkül olvashatják.
„Meglehetősen bizarr kérdéseire a válaszunk egyértelmű nem, hiszen mind a sajtó szabadságát, mind a saját függetlenségünket rendkívül fontosnak tartjuk. Ezért is biztosítunk például jogi képviseletet a Telex újságíróinak, akiket 2020 decemberében a rendőrség kordonnal akadályozott meg abban, hogy a Karmelita Kolostornál kormánytagokat kérdezzenek a kormány számára kényelmetlen témákról. Reméljük, az újságírók munkájának ilyen akadályozása is felkelti az érdeklődésüket, és szentelnek majd cikket ennek a témának is.”
„Meglehetősen bizarr kérdéseink” közül tehát
és rajtuk keresztül próbálnak tájékozódni egy-egy kérdésben azt megelőzően, hogy akár jelentős nyugati sajtótermékek formálóiként hazánkról képet alakítanának ki. Így természetesen az sem derülhetett ki, ezek a folyamatok akár a szervezeten belül transzparens módon zajlanak-e, kizárva a Kálmán Mátyás által leírt manipuláció lehetőségeit.
A széles nyilvánosságban Soros-blogként is emlegetett, a vállalkozóhoz közel álló 444.hu-n a Helsinki Bizottság Helsinki Figyelő címen saját blogot vezet, ahová hetente-kéthetente töltenek fel szakmai formára szabott magyarázó tartalmakat.
***