Ami a képzési területek népszerűségét illeti, a jelentkezési tendenciák évek óta változatlanok.
A továbbtanulók előszeretettel választják a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területek.
A Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese szerint várhatóan idén is hasonló sorrend alakul ki. Tavaly a legtöbben gazdálkodás és menedzsment, turizmus-vendéglátás és gépészmérnöki szakra jelentkeztek, de népszerű még a járműmérnöki, mérnökinformatikus, óvodapedagógus, ápolás és betegellátás, anglisztika, kommunikáció és médiatudomány is.
Tavaly a legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzési szakok a vezetés és szervezés, pszichológia, marketing, gépészmérnök, biológus, design- és művészetmenedzsment, egészségügyi menedzser, ellátásilánc-menedzsment voltak. De sokan jelentkeztek emberi erőforrás tanácsadó, építész, fizioterápia, gyógypedagógia, humánkineziológia, kiterjesztett hatáskörű ápoló, Master of Business Administration (MBA), mérnökinformatikus, műszaki menedzser, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok és pénzügy szakra is. Vannak szakok, melyre nem kifejezetten magas a jelentkezési létszám, ám ezen tudományos vagy munkaerőpiaci szempontból egyébként fontos képzésen végzett szakemberből nincs is szükség évente tömegekre – emeli ki Vanó.
Kevésbé népszerű szakokról, képzésekről pusztán a jelentkezői számok alapján nem beszélhetünk – mondja Vanó, mint rámutat: számos képzési terület, szak (például a művészeti) speciális tudást vagy előképzettséget igényel, így meglehetősen szűk a potenciális jelentkezők köre, illetve sok olyan képzés is van, amely olyan szakembereket képez, akik nagyon fontosak az ország gazdasága és a tudományos élet szempontjából, de nem szükséges belőle „tömegképzés”.